Ecsedi István: A Hortobágy puszta és élete (Debrecen, 1914)
Előszó
Előszó. Bár a Hortobágy-puszta a múltban a Debreczentől Pest felé irányuló nagy forgalmi út mentén esett, mégis részletes leírásokban felette szegény. Hazánk földtani és természeti viszonyait buzgón tanulmányozó idegenek között Beudant: Voyage minéralogique et geologique en Hongrie. Paris 1822 c. alapos munka is épen e vidékre hagy fenn a legtöbb kívánni valót. Ettől kezdve pedig Kirthy Lajos, Petőfi Sándor, Jókai Mór költői leírásától eltekintve a német Wolf és Moser bécsi geológusok és a magyar Szabó József szórványos geológiai adatai után Hunfalvy János becsületes munkája volt egész a legújabb időkig csaknem egyedüli forrás e vidék földrajzi viszornyainak tanulmányozására. Szűcs István, Tikos Imre, legújabban Zoltai Lajos népszerű és helyi jelentőségű leírásait szintén hézagpótlóknak kell tekintenünk. Rendszeres feldolgozás a M. Földrajzi Társaság Alföldi Bizottságára háramlik, amely nemes lelkesedésének, nagyarányú munkásságának már eddig is számos jelét adta. A puszta geológiai viszonyait Treisz Péter, morphologiáját Jenő tanulmányozta a Tisza középső szakaszán a meder