Horváth Mihály: Magyarország történelme 2. (Pest, 1871)
Tartalom
TARTALOM. HETEDIK KÖNYV. A királyság harcza az oligarchiával, az országé a betört míveletlen népekkel. ELSŐ FEJEZET. IV. Béla országlata a tatárjárásig. I. Nagy buzgalommal és szigorral hajtja végre az arany bulla rendeleteit, de ez által az urak nagyobb részét ellenségeivé teszi. Ezek az osztrák Fridrikkel kezdenek fondorkodni, ki betör, de megveretik. Béla a prédikátori rend szerzetesei által az Ázsiában hátramaradt magyarokat felkeresteti. A pápa sürgetéseire hadjáratot készít Asszán bolgár fejedelem ellen, de Asszán a hűségre visszatér. II. A tatár világbirodalom keletkezése. A kunok a tatárok által legyőzetvén, kivándorolnak; részök Ruthen királylyal Magyarországba jó s Béla által befogadtatik. A magyarok és kunok közt súrlódások s viszályok támadván, Béla ezeknek elintézésére Kőmonostoron gyűlést tart; de ez nem segít minden bajon. Eközben a tatárok az oroszokat is legyőzvén, a Kárpátok aljáig nyomultak előre. Béla Dénes nádort küldi a határok védelmére. A tatárok jöttének híre az országban sokáig nem talált hitelre, bár a király erről bizonyos híreket vett,sőt Bathukhántól hódolatra is szólíttatott. Béla az ország védelme végett Budán gyűlést tart; miközben a kunok gyanúsíttatván, hogy a tatárokkal szövetségben állnak, a viszály a magyarok és kunok közt anynyira elmérgesedik, hogy Ruthent őrizet alá kell helyezni. A tatárok betörnek s Dénes nádor hadát szétverik. Béla a nemzet véderejét fegyverre, a pápát és Fridrik császárt segedelemre szólítja, maga Pesten táborba száll. A tatárok Pestig kalandoznak; Ugrin érsek velök szerencsétlenül harczol. Az osztrák Fridrik csak a zavart növeszti megérkezte által. Kuthen megöletik; a kunok fellázadnak. A magyarok ezen kori erkölcsi sülyedése. A tatárok harczias erkölcsei. Horváth M. Magy. tört. H. a