Gebhardi Lajos Albert - Hegyi Jósef - Kultsár István: Magyar Ország históriája 3. (Pest, 1803)
I. Mátyás
Mátyás. 5 nyíre olvasással múlatná magát; különösen pedig Liviusnak, és Curtiusnak historiájit olvasá, mellyeket magára alkalmaztatott. A tudományokra való vágyódása olly nagy volt, hogy még a Szent Atyák írásit is megforgatná, és azokból gyakran megszégyenítené a Theologia tanítókat, de még a Fisiognomiában is, csillagvisgálásban, építő mesterségben , várak erősítésében , és Taktikában az akkori időhöz képest jeles előmenetelt tett. Mivel a természet ötét ékes beszéddel, eleven észszel, és mély elmével megajándékozta, és a Rómaiak írásiban gyakorlotta magát, rövid idő alatt annyira ment tehetsége, hogy másokat majd okokkal maga értelmére hozott, majd ébresztő, és tanúságos tréfáival magához hajlandóvá tette). Illyen ember, ki ennyi nagy tulajdonságokkal bírt, akkoron a tanúit férfiaknak ritkasága miatt is megérdemlette a betsületet; azért e rajta még ifjú korában már minden ember álmélkodott. Kegy gazdagsága, és a vitézségre vágyódó szíve nem engedték, hogy papi hivatalra lépjen, mellyben ő minden kétség kívül legfőbb méltóságra szagban közönségessé tenni, mint sem más Európai tartományokban azok ismeretesekké lettek volna. Az öregbbik vitéz iskolát fundált Esztergomban, Posonyban pedig 1467· Universitást. a) Martius Galeotus egy Olaszországi bölcs férj fiú több elmés gondolatokat szedett öszve illy előírással: De Mathiae Corvini egregie, sapienter , et jocose dictis, et factis, mellyeket Schwandtnerer Script, rerum Hung, kibotsátott. T. I. A. ,£ζ8· A .3