Milhoffer Sándor: Magyarország közgazdasága 2. (Budapest, 1904)
Magyarország közgazdasága 1867-től 1900-ig - I. Közgazdasági viszonyunk Ausztriához
MAGYARORSZÁG KÖZGAZDASÁGA 1867—1900. A KÖZGAZDASÁGI VISZONYUNK AUSZTRIÁHOZ. Modern állami kialakulásunk az 1867-ik évvel kezdődik. Az alkotmányosság helyreálltával, minden téren az öntudatos haladás kora veszi kezdetét. A gyarmati állásból való kibontakozás mértföldjelzője az 1867. év, mely ki fog magasodni minden idők korszakalkotó eseményei közül; a múlt névleges szabadságát az absolutizmus kora után felváltotta a tényleges önállóság, mely fokról-fokra haladva, erősödve, az államiság minden előfeltételeit kivívta magának. Dicasteriumainkat a múltban csak Ausztria kirendeltségeinek lehetett tekinteni; az abszolút korszakban hazánk tartományi színvonalra sülyedt; az egységes birodalom eszméje ülte időelőtti diadalát, mert az ausztriai birodalom nem volt elég erős elviselni a hosszú évszázadok során át megerősödött nemzeti öntudatot, nem volt elég erős a ragaszanyag, s azok a mozaikszerű darabok, melyekre Ausztria hazánkat megosztotta, összeforrva estek ki a birodalom keretéből. A gazdasági érdekek szálai, s a pragmatika sanctio összefűztek bennünket továbbra is Ausztriával, de a nemzeti eszme ténykedéseinknél mind erőteljesebben domborodik ki. Kezdetben sok nehézségbe ütköztünk, hisz a külföld nem szokta meg, h°gy egy önálló Magyarországgal álljon szembe, mely pénzügyeit maga intézi, de minden akadály csak a kezdet nehézségeinek bizonyult. Az államnak nehéz helyzete volt, mert hisz nemcsak az állam legsajátosabb ügyeit kellett alapjában reformálni s rendezni, hanem cselekvőleg kellett belenyúlni a közgazdasági ténykedések szövevényes anyagába is, melyeknek irányítására a még gyenge társadalmi erők elégségesnek nem bizonyultak. Ez a helyzetet tagadhatatlanul súlyosbította, sőt nem egyszer káros visszahatással is járt, mert így az állami ügyek állapotának Milhoffer S.: Magyarország közgazdasága, III