Beöthy Zsolt: Az első magyar politikai szinmü és kora (Budapest, 1876)
Annak a szellemi forrongásnak, melyben hazánk a XVI. századot átélte, legnagyobb érdekű irodalmi emléke kétségkívül az a dramatizált jellemrajz, melyet egy ismeretlen satyrikus Balassa Menyhértről készített s Karádi Pál, temesvári unitárius pap és alföldi superintendens, még Abrudbányán laktában, itteni nyomtató műhelyében kinyomatott. A czímlappal és előszóval együtt összesen negyvennyolcz lapra terjedő könyvecskének egész czíme ez : Comoedia Balassa Mennihart araltatasarol, melltel el szakadó, az Magyarországi masodic valattot Janos kiváltul. Matthei 22: Aggyatoc meg az Chaszarni te az Chaszaret. es Istennec is az Istenei. Nyomtattatot Ahrugyhanyan ezer ötszáz hatvan kilenczedic esztendőben. Végjegyzete az utolsó lapján : Szekes-feyervari Karadi Bal miheleibe sz. András hanac húzón egyedic napion. Hogy az epés humor, melynek terméke az egész, kinek szívéből csordált e megsárgult lapokra; e biztos czél felé röpülő, gyilkos nyilak kinek tegzéből kerültek; e kifejező, velős, jellemzetes nyelvet ki beszélte, nem mondhatjuk meg. A komédia szerzője ismeretlen s maga a munka is csak egyetlenegy példányban kerülte el a pusztulást: 1) Nagybecsű emlék történetírónak és aestheticusnak egyiránt. Míg ez a komédiának fölgördült függönye mögött a drámai jellemzésnek ritka erejével találkozik, mely a nyugoti l) Ez az egyetlen példány a magyar akadémia könyvtárának tulajdona, hova a Teleki könyvgyűjteménynyel jutott. A czímlapon rendkívül nehezen olvasható írásból azt tudjuk meg, hogy e könyv 15 évben Püspöki Baráth András, más néven Váradi Bolthos birtokában volt, 1704-ben pedig — egy, a czímhip alsó szélére írt jegyzet szerint — örökösödés útján Bolthos Baráth Mihály tulajdonába került. *