Thaly Kálmán: Irodalom- és míveltségtörténeti tanulmányok a Rákóczi-korból (Budapest, 1885)
ELŐSZÓ. Korunk egyik legkedveltebb tudománya az emberi nem, vagy egyes nemzetek — illetőleg korszakok — művelődésének, a szellemi fejlődésnek, cultural haladásnak története, mely a mai kor magasabb míveltségű, emelkedettebben gondolkozó olvasóit, méltán, sokkal inkább érdekli és hasonlíthatatlanul több tanulságot nyújt, mint a dynastiák népfogyasztó, országpusztító versenygéseinek, vagy egymást kölcsönösen elámítni törekvő diplomatáik szövevényes machinatióinak krónikaszer történetei. A hadtörténetet szándékosan nem állítjuk föl példaként; mert ez, — mai felfogás szerint tárgyalva, vagyis nem a puszta eseményeket a magok nyerseségükben, hanem a hadműködések vezetésében nyilvánuló szellemet s tényezőik állapotát kutatva és bírálva, — szintén a művelődéstörténet egyik ágát képezi; s éppen e tudományszak jelentékeny fejlődését mutatja, hogy azt képezi. Ugyanis a felfogás és tárgyalás módja e téren teljesen elüt a régitől; a mai hadtörténetíró egészen más rugókat keres, más szempontokat követ, más viszonyokat mérlegel, mint például a 30—40 év előttiek tették volt.