Balogh Arthur: A törvényhozó hatalom (Budapest, 1899)

I. Rész. A törvényhozó hatalom szervezete

I. RÉSZ. A törvényhozó hatalom szervezete. 1. §. A törvényhozó hatalom. A törvényhozó hatalom a szuverénnek ama funkcziója, mely a szuverén akaratelhatározást létrehozza. Az akaratelhatározási mozzanat minden öntudatosan akaró és cselekvő képességgel bíró lény vagyis személyiség életfolya­matának leglényegesebb mozzanata, így az egyes személyiség­nél, ki önmagára nézve szabad elhatározással, elhatározásainak indokait csakis önmagából merítve, tehát szuverén hatalommal szabályokat állít fel cselekvésének, így az állami személyiség­nél, mely először kiképzi, kijelenti legfőbb akaratát s azután végrehajtja. Miután ilyformán az állam életére ezen szuverén akarat­­kijelentés, annak megállapítása, hogy mit és hogyan akar az állam megvalósítani, fő fontosságú, ennélfogva a törvényhozó hatalom méltán tartatik az államhatalmak közt a legfontosabbnak. Az államtudomány egyértelműen meg is egyezik abban, hogy a törvényhozó hatalom az állami hatalmak közt sorában a leg­felsőbb­­helyet foglalja el, lévén a kútfeje minden más hatalom­nak, azoknak gyakorlására nézve szabályokat állítván fel. Áll az nemcsak a republikánus alkotmányú államokra, melyekben a szerintük felvett törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom ugyanegy forrásból, a nép akaratából ered, azonban a végre­hajtó és bírói hatalomnak szükségképen csak alárendelt funk­c­iója van a törvényhozással szemben. De áll a szabad monarchiákra is, miután a többi államhatalmak funkc­ióját, egymáshoz való viszonyát a törvényhozás állapítja meg. A törvényhozó hatalom a szuverén akarat­elhatározás funk­czióját végzi, de nem minden szuverén akaratelhatározásét. Másrészt nemcsak akaratelhatározási funkc­iót végez úgy, hogy a ,,törvényhozó hatalom" elnevezés egyrészt tág, másrészt szűk­nek mondható. Törvény ugyanis általában a szuverén államakarat kifejezése, de vannak a szuverén akaratnak olyan kifejezései, megnyilat-Balogh : Törvényhozó hatalom.1

Next