Balogh Arthur: A törvényhozó hatalom (Budapest, 1899)
I. Rész. A törvényhozó hatalom szervezete
I. RÉSZ. A törvényhozó hatalom szervezete. 1. §. A törvényhozó hatalom. A törvényhozó hatalom a szuverénnek ama funkcziója, mely a szuverén akaratelhatározást létrehozza. Az akaratelhatározási mozzanat minden öntudatosan akaró és cselekvő képességgel bíró lény vagyis személyiség életfolyamatának leglényegesebb mozzanata, így az egyes személyiségnél, ki önmagára nézve szabad elhatározással, elhatározásainak indokait csakis önmagából merítve, tehát szuverén hatalommal szabályokat állít fel cselekvésének, így az állami személyiségnél, mely először kiképzi, kijelenti legfőbb akaratát s azután végrehajtja. Miután ilyformán az állam életére ezen szuverén akaratkijelentés, annak megállapítása, hogy mit és hogyan akar az állam megvalósítani, fő fontosságú, ennélfogva a törvényhozó hatalom méltán tartatik az államhatalmak közt a legfontosabbnak. Az államtudomány egyértelműen meg is egyezik abban, hogy a törvényhozó hatalom az állami hatalmak közt sorában a legfelsőbbhelyet foglalja el, lévén a kútfeje minden más hatalomnak, azoknak gyakorlására nézve szabályokat állítván fel. Áll az nemcsak a republikánus alkotmányú államokra, melyekben a szerintük felvett törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom ugyanegy forrásból, a nép akaratából ered, azonban a végrehajtó és bírói hatalomnak szükségképen csak alárendelt funkciója van a törvényhozással szemben. De áll a szabad monarchiákra is, miután a többi államhatalmak funkcióját, egymáshoz való viszonyát a törvényhozás állapítja meg. A törvényhozó hatalom a szuverén akaratelhatározás funkczióját végzi, de nem minden szuverén akaratelhatározásét. Másrészt nemcsak akaratelhatározási funkciót végez úgy, hogy a ,,törvényhozó hatalom" elnevezés egyrészt tág, másrészt szűknek mondható. Törvény ugyanis általában a szuverén államakarat kifejezése, de vannak a szuverén akaratnak olyan kifejezései, megnyilat-Balogh : Törvényhozó hatalom.1