György János: A becsületes állam (Kolozsvár, 1909)
Az olvasóhoz
4 nevelő és felvilágosító munkája mélyen átalakította az államok épületének alapjait, s azért előbb-utóbb a felső épületnek is meg kell változnia. A nép régi gyermekkorából felelősségre képes érettkorra fejlődött. Eddig úgy a saját magán, mint az állam közjólléte megkövetelte, hogy éretlen lelkiismeretének hiányzó, vagy erőtelen parancsszavát az ő munkájából fénnyel, hatalommal élő urainak félelmes hatalma helyettesítse. A műveltség és törvénytisztelet általános elterjedésével céltalanná válnak a népet fegyverrel s a külső fény varázsával fékező és vezető nagyszámú mumusok eltartására hozott óriási áldozatok. Az államnak az a hatalmi hierarkiában pompázó berendezése, ami régebb állami és társadalmi közszükséget képezett, közjó helyett mindinkább közrosszá, a gazdasági és erkölcsi élet mozgató tengelye helyett a gazdasági és erkölcsi haladás kerékkötőjévé, megrontójává lesz. Ily nagy és gyökeres belső változások dacára társadalmi rendünk külső képe lényeges vonásaiban nem változott. Ez az oka a népek széles rétegei lassú, de folytonos és egyetemes forrongásának. Ez az oka a mindegyre ismétlődő nagyobb és az állandó enyhébb gazdasági válságnak. Ez az oka a kivándorlásnak. Ez az oka a politikai légkör villamossága roppant feszültségének. Ez okokkal számolni, s azok egyenes következményeit levonni, nem egyéb egy erőszakos forradalom elhárítására törekvő kötelességszerű kísérletnél. Ilyen megfontolások vezettek szerzőt e munka megírására.* * * A munka alcíme tisztán fikció, de mégis több merő irodalmi formánál. Utalni kíván ugyanis ugyane szerző által „A Dunai és Balkáni Államok Szövetségének feltételeiről és lehetőségeiről írott politikai tanulmányra, — amely tanulmányhoz ez a kötet a létesítendő államszövetség alkotmányjogi és politikai terve óhajtott volna lenni.* * 510 Vessen követ szerzője ez iratáért az, aki arra megfelelő okokat talál. De bárki legyen is az, ki erre érezné magát indíttatva, a szerző nagyon kéri őt, ha csak saját számára is akar ítéletet alkotni, olvassa el előbb az egész könyvet; ha pedig nyilvánosan is el akarja e munkát vagy szerzőjét ítélni, akkor adjon számot az okokról, amiért azt megteszi.