Katona Mór: A magyar családi hitbizomány (Budapest, 1894)

1. fejezet. Bevezetés

a következő nemzedékeknél, midőn az egyiknek a túl nagy vagyon jut, a többinek pedig a nagy név mellé — semmi, pedig ilyen, a múltban vagyoni fénynyel elárasztott név nem áldás, nem előny a szegényre, hanem csapás, mely folyton áldozatot kíván, mint a moloch. A hitbizomány alapításának további czélja lehet a csa­lád dísze és fényének fentartása (splendor familiae), a csa­ládnak történetünk múltjában kifejtett szereplését a jö­vőben is lehetővé tenni vagyonilag, a család közjogi, politikai és társadalmi jelentőségét, társadalmi positióját biztosítani a késő generátiókon át, mihez egyik nélkü­­lözhetlen kellék a tekintélyes és biztos vagyoni állás. Az alapítás főrugója az, hogy a múltnak méltó folytatása legyen a jövő, hogy azt a politikai előkelőséget, kiváló­­szereplést, melyet a család a múltban kivívott, fentart­­hassa a jövőre legalább egyik tagjában, a vagyon ennek biztosítékául szolgáljon, megvalósításához az anyagi erő­eszközök ne hiányozzanak. Az anyagi erőalapot biztosítja ez az intézmény, mint emberileg elérhetőt, mint a kitűzött czél megvalósításá­nak egyik eszközét. A másik lényeges kellék és elem: a szükséges szellemi alap, az intellectuális erő meg­teremtése azonban nem áll hatalmában senkinek, en­nek biztosítására emberi intézmények nem elégségesek. Ebben rejlik az intézmény további fogyatkozása és gyarló­sága is egyúttal. Mert ha találkoznék is minden generá­­tióban alkalmas szellemi erő, kifejlett észtehetség, nem lehet a család számára fentartott vagyont, mint eszközt, az illetőnek kezére juttatni. Ez csak véletlenségből követ­­kezhetik be. Az intézmény mai berendezése mellett már eleve meg van állapítva, ki fog minden egyes generatió­­ban a vagyonhoz jutni, melylyel a család dicsfényét

Next