Katona Mór: A magyar családi hitbizomány (Budapest, 1894)
1. fejezet. Bevezetés
a következő nemzedékeknél, midőn az egyiknek a túl nagy vagyon jut, a többinek pedig a nagy név mellé — semmi, pedig ilyen, a múltban vagyoni fénynyel elárasztott név nem áldás, nem előny a szegényre, hanem csapás, mely folyton áldozatot kíván, mint a moloch. A hitbizomány alapításának további czélja lehet a család dísze és fényének fentartása (splendor familiae), a családnak történetünk múltjában kifejtett szereplését a jövőben is lehetővé tenni vagyonilag, a család közjogi, politikai és társadalmi jelentőségét, társadalmi positióját biztosítani a késő generátiókon át, mihez egyik nélkülözhetlen kellék a tekintélyes és biztos vagyoni állás. Az alapítás főrugója az, hogy a múltnak méltó folytatása legyen a jövő, hogy azt a politikai előkelőséget, kiválószereplést, melyet a család a múltban kivívott, fentarthassa a jövőre legalább egyik tagjában, a vagyon ennek biztosítékául szolgáljon, megvalósításához az anyagi erőeszközök ne hiányozzanak. Az anyagi erőalapot biztosítja ez az intézmény, mint emberileg elérhetőt, mint a kitűzött czél megvalósításának egyik eszközét. A másik lényeges kellék és elem: a szükséges szellemi alap, az intellectuális erő megteremtése azonban nem áll hatalmában senkinek, ennek biztosítására emberi intézmények nem elégségesek. Ebben rejlik az intézmény további fogyatkozása és gyarlósága is egyúttal. Mert ha találkoznék is minden generátióban alkalmas szellemi erő, kifejlett észtehetség, nem lehet a család számára fentartott vagyont, mint eszközt, az illetőnek kezére juttatni. Ez csak véletlenségből következhetik be. Az intézmény mai berendezése mellett már eleve meg van állapítva, ki fog minden egyes generatióban a vagyonhoz jutni, melylyel a család dicsfényét