Gyürky Antal (szerk.): Borászati Lapok 1858
1858-05-30 / 22. sz.
22. szánt. A SZŐLÓMIVELÉS, BORKEZELÉS, PINCZEGAZDÁSZAT S BORKERESKEDÉSÉRDEKEI ELŐMOZDÍTÁSÁRA S EMELÉSÉRE. Megjelen e lap hetenkint egyszer —vasárnap — nagy tömött íven, több fametszvénynyel. Előfizethetni Pesten , a szerkesztőségi irodában (Zöldkert utcza 14 sz. házban) és Ráth Mór könyvkereskedésében (váczi utcza 5. sz. alatt), valamint minden cs. kir. posta hivatal útján egyszerű levél által. Előfizetési ár: helyben házhoz küldéssel, vidékre postán bérmentve szállitva egész évre 6 ft, félévre 3 forint pp MIKINT LEHET A BORNAK EGY ÉV ALATTI ÍZÉT, ZAMATJÁT ÉS TISZTASÁGÁT MEGADNI? sat. (Folytatás.) Íme a Borászati Lapok szerkesztője azonnal, még mielőtt amazok csak egy száma is világot látott volna, oly útat választ borászatunk emelésére, melyről tovebb említem, hogy az, az irodalom mezején, közhasznú tárgyak megvitatásánál fenforgó kétkedések, és homály eloszlatására, és e szerint az eszmék kideritésére czélszerű eszköz, mert minden tudomány, minden iparág, és közhasznú vállalat a versenyzés felébresztése által , csak tökélyesbülhet, m oly ösvényre lépett tehát, melyen kitűzött czélját könnyebben el is érheti. Czélja pedig az, hogy a bortermesztő közönséget gondolkozásra, fontolgatásra, az egyes alagi tudás közzétételére ösztönözze, s ezáltal a szőlömívelésben és borkezelésben hazánkban nagyobb kiterjedésben eszközölje ki az előhaladást. Ily három pályakérdést tűzött ki a t. szerkesztőség, melyek közül én a 2-dikát választottam megfejtésül, melyre nézve igénytelen véleményemet a következendőkben közlendem. A pályakérdés megfejtése, melynek világos és határozott értelmű szövege imez: „Mikép lehet a kornak egy év alatti ízét, zamatját és tisztaságát megadni, vagyis, mikép lehet azt megérlelni annyira, hogy a külföldi kereskedésre alkalmatos legyen, gyakorlatilag a tapasztalás után e 1ő adva." Hogy a bor, bármely kedvező éghajlat alatti, s jó fekvésű hegy szőlőjéből szüretett is legyen annak mustja, nem azonnal, a mint az első zajos, rögtön a szűrés után beálló, s 2—4 napig tartó zejlésen *) *) Még jelenleg sincsen a magyar nyelv oly szabatos szó birtokában, mely által azon vegytani folyamat, melynek neve fermentatio, Gahrung kellőkép jelöltessék. — Többféle szó alkalmaztatott a hajdani forrás helyébe, de egyikben hiányzott azon jellemzés, mely mind a három fermentatiót logicailag kifejezte ; — a másik által a fermentatiónak csak egyes tüneménye érintetett meg; és végül a harmadik, mely eddigelé utaló, ezen szó t. i. erejedzés sem állja ki a logica próbáját, mert erejedzeni annyi, mint vagy erőt fejteni ki, vagy erősbülni; — ebből tehát azt lehetne következtetni, hogy minden anyag, midőn fermentál, erősbül is. — Ámde ez csak a léles fermentátiónál van ilykép, mivel az eczet és főleg a rothasztó fermentátióban az anyagok erejökre nézve vegytanilag csökkennek; ha a bor eczetté válik, léle elvesz, tehát nem erősbül, és főleg ha ugyanezen eczet a rothasztó fermentátióba megy át, akkor épen már erejedzésről szó sem lehet. Én egy újabbkori magyar munkában, melyben vegytani tárgyalások is foglaltatnak, épen ezek olvasása közben ezen, véleményem szerint igen czélszerű szóra akadtam: zejlés. — Kijelölhetjük ez által a lészejlést, eczetzejlést, és rothasztó zejlést a nélkül, hogy a kijelölendő tárgy logikája, vagy nyelvünk philosophiája ellen vétnénk. — Továbbá ezen szó lágyitása az a jás szónak, mely a zejlés 22 VI arany jutalmat nyert pályamunkája.