Borászati Lapok – 39. évfolyam – 1907. 27-52. sz.

1907-07-07 / 27. sz.

27. SZÁM 39. ÉVFOLYAM. anyagot fizetjük meg és nem keverékét, azért mindenekelőtt minden trágyaszernél a táp­anyagtartalomért kell jótállást követelnünk. 3. Kálitrágyálé. A műtrágyák harmadik csoportja a kálitrágyák. Bár a mi szőlőtalajaink részben gazdagok káliban, mégis helytelen dolog volna, ha a kálisokkal való utánsegítést elhagynák. A szőlő­tőkének, mint tudjuk, sok kálira van szüksége. A talajban a káli többnyire nehezen felvehető alakban van jelen, miért is a tőke éhezik, tehát kálitrágyázásra okvetlenül rászorul. Az eddig leginkább alkalmazott két kálitrágya a­­­ainit és a strassfurti reálisó volt. A kainitot ne alkalmazzuk a mi szőlőinkben káli trágyaként, mert a kainit egyrészt a benne foglalt éretlen sók folytán káros hatású, másrészt a talaj a kainittal való trágyázás után könnyen hajlik elkérgesedé­sre. A főhátránya azonban az, amint az az újabb vizsgálatokból kitűnt, hogy a kam­ittal trágyázott szőlőből nyert bor kelle­metlen m­ellékizű. Hogy a kedvezőtlen hatásokat elkerüljük és a szőlőn­ek a kálit sokkal jobb formában nyújt­suk, alkalmazzuk a tisztított kálisokat, amelyek mint 40 százalékos kálisó kerülnek forgalomba. A 40 százalékos kálisót tavasszal visszük a talajba és morgen­énként 1—2 mázsát hasz­nálunk. Az eddigiekben láttuk, hogy a három főtáp­anyagot milyen alakban adagoljuk és milyen tárgyaszereket alkalmazunk e czélból. Az al­kalmazandó trágyamennyiségek megállapításá­ra ügyeljünk arra, hogy az egyes trágyaszerek­nél alkalmazott felesleg nem használ, minden tápanyagot a helyes arányban kell adagolnunk.­­Az eddig megejtett szőlőtrágyázási kísérletek­ből kitűnt, hogy az egyes trágyaszerek meny­nyiségére vonatkozó adatok általában megfele­lőknek tekinthetők. Ha mesterséges trágyaszereket alkalmazunk a szokásos istálló trágyáz­ás mellett, ügyeljünk arra a körülményre, hogy az istállótrágyával való trágyázás esztendejében a műtrágyák adagja kisebb, a második és harmadik eszten­dőben megfelelően nagyobb legyen. Hogy a termelők dolgát elősegítsék, a mű­trágyagyárak úgynevezett vegyes trágyákat ál­lítanak elő. Ezek a tápanyagokat olyan össze­tételben tartalmazzák, amely a trágyázásra al­kalmas. A kevert trágyák jók, azonban az a csekély hátrányuk, hogy drágábbak, mint az egyes trágyaszerekkel otthon előállított keveré­kek. Másrészt azonban az az előnyük, hogy helyes összetételűek. Ha magunk állítjuk elő a műtrágyakeveréket, akkor mindenekelőtt arra ügyeljünk, hogy az alkalmazandó trágyameny­nyiségeket helyesen számítsuk ki és nitrogén­trágyához ne keverjünk meszet vagy mésztar­talmú trágyaszereket, mert a mész a nitrogén­tartalmú és ammóniákat képző vegyületek bom­lását idézi elő. Az említett három főtrágyaanyaghoz még egy negyedik, ép oly fontos járul és ez a mész. A mész igen fontos tápanyag, azonban még fon­tosabb feltáró hatása a talajban. A mész min­denekelőtt azt a becses hatást fejti ki, hogy a talaj mechanikai alkatát megjavítja, a talajt meglazítja, melegebbé teszi, a sav felesle­gét eltávolítja és a talaj alkatrészek és külö­nösen a kálivegyületek oldását elősegíti. A leg­ismeretesebb kálitrágyaszerek a mészmárga, a szénsavas mész és a maró mész. A legeré­lyesebben hat a maró mész, amelyet legsű­rűbben is alkalmaznak. A mésztrágyázásnál ügyeljünk arra, hogy a kötött talajok több meszet igényelnek, mint a könnyű talajok és a többi trágyaszerek hatása a mész jelenlététől függ. Ha a mész vagy más fontos tápanyag hiányzik, akkor a trágyázás sikere kétséges, mert a valamely tápanyagban való felesleg nem pótolhatja a hiányzó tápanyagot. Rendes kö­rülmények között a közönséges égetett meszet vagy maró meszet alkalmazzuk. Az összes mésztrágyázásokat legczélszerűbben ősszel ejtjük meg. Különösen jegyezzük meg, hogy me­szet nem szabad egyidejűleg istállótrágyával vagy ammóniáktartalmú trágyaszerekkel, sem szuperfoszfátokkal adnunk, hanem a meszet a trágyaszerek alkalmazása előtt pár héttel kell elhelyeznünk. Morgen­enként legjobb évenkint a talaj mész­szükségletéhez képest 3-6 mázsa meszet adni. Helyesebb a meszet évenkint adagolni, mint 3 vagy több éven keresztül nagyobb mennyiségben. Most még csak az úgynevezett k­észlettrágyá­zás megemlítése maradna hátra, amelyet új telepítésnél kell alkalmaznunk. A szó, hogy készlettrágyázás, már jelzi, hogy miről van szó. A tápanyagokat készletként akarjuk fel­halmozni a talajban és csak a beálló szükség­hez képest lesznek a tőkék által felveendők. Az erre a czélra alkalmazott trágyaanyagoknak nehezen oldhatóknak kell lenni, olyanoknak, amelyeket a trágya megtart, amelyek ki nem mosatnak. Ilyen trágyaszerekül bírjuk a nitrogén pót­lására a faforgácsot, gyapjúhulladékot stb., a foszforsav pótlására a Thomassalakot és a csont­lisztet és mint kálitrágyát a 40 százalékos kálisót Ezt a készlettrágyát, amelynek alkalmazása tápanyagtartalmától és a termelő anyagi viszo­nyaitól függ, a föld felületén egyenletesen tere­getjük ki és irtás alkalmával a talajjal egyen­letesen átdolgozzuk. Minden trágyaszernél szükséges, hogy vá­sárlás alkalmával garantáltassuk tápanyagtar­talmát és a kísérleti állomásokon vizsgáltassuk meg tápanyagtartalmukat. Csak akkor vagyunk biztosak abban, hogy pénzünkért a kívánt árut kapjuk, olyat, amelynek alkalmazása esetén nem érünk el balsikert a szőlőben. 4­37 A villamosság a pinczegazdaságban. Az utóbbi időben a villamosság azoknak a váro­soknak nagyobb pinczéiben, amely városok vil­lamos teleppel rendelkeznek, mindig nagyobb tért hódít. A bornagytermelő és bornagykeres­kedő belátja, hogy az elektromos világítás mily praktikus a pinczében és azonkívül villamos erővel könnyű a bort gyors mozgásba hozni. Eddig a villamos telepek által világítás és erő­művi czélra szolgáltatott elektromosság hekto­watt-óránként felszámított ára meglehetős nagy volt, úgy hogy az ember nem határozta el magát egykönnyen arra, hogy a villamosságot bevezetteti. Ujabban azonban a villamos telepek mindin­kább leszállítják az árat. Kívánatos volna, hogy azt még nagyobb mértékben tennék, mert hiszen a pinczékben a világosságot és erőt nappal használják ki, amikor az akkumulátorok­ban fel van halmozódva az elektromosság. A pinczéknek villamos villágítással való ellátásá­nak előnyéről nem akarunk ezúttal szólani, hanem csak az erő kihasználásának feltünteté­sére szorítkozunk. Ezt az erőt leginkább a szivattyúk hajtására használják fel. Az elektro­mossággal hajtott szivattyú igen számottevő munkára képes. Ha l­ag­os tömlőket használunk, 80 dl­ bort is szivattyúz óránként az ilyen gép, amellett alig szorul kiszolgálásra és az áramfel­használás jó szerkezet esetén rendkívül csekély. Azonban kisebb pinczegazdaságokban is jó szolgálatot tehet a villamossággal hajtott bor­szivattyú és aki ilyen szivattyút alkalmaz, csak­hamar észreveszi a pénzügyi előnyöket. Ha 400 hl. bort akarunk egy nap alatt mozgásba hozni, szükséges, hogy 2 ember váltakozva 2 kézi szi­vattyúval dolgozzon. Ugyanazt a mennyiséget szi­vattyúzza j­átszva a legki­sebb elektromos szivattyú. Ha felteszszük, hogy egy ember napjára csak 2 koronát kap, akkor a kézi szivattyú üzeme 8 koronába kerül. Ellenben a motorszivattyú áramköltsége hasonló munkateljesítmény esetén 1*20 korona. Az ilyen szivattyúk kezeléséhez legfeljebb egy ember szükséges, aki a hordók megtöltésére felügyel és amellett még más munkát is végezhet. Ha ez az ember 2 K.-nyi napszámot is kap, akkor a motorszivattyú üzemköltsége 3­2 K.-ot tesz ki. A motorszivattyú üzemköltsége tehát lényegesen olcsóbb, miért te kisebb pinczegazdaságok is gazdaságosan járnak el, ha ilyet alkalmaznak. Ilyen, a szükséges feltételeknek megfelelő villamos erőre berendezett szivattyút hoz for­galomba Seitz Theo bécsi gépgyáros. „Nava"­nak nevezte el gépét, amely tömör szerkezete folytán könnyen szállítható. Minthogy továbbá egyformán, lökés nélkül működik, ami más gé­pekkel alig érhető el, a pinczegazdaságban jól használható. A szivattyú és motor szállítható alapzatra van montírozva, ez az alapzat ko­vácsolt vasból való, mi a gép tartósságát és stabilitását növeli. A szivattyú maga sárgaréz­ből készült, a dolgozó részek bronzból. Idegen anyagok e szivattyún — a sajátságos szerkezet folytán — simán áthaladhatnak. Ez különösen must és fiatal borok szivattyúzásánál előnyös. Fontos továbbá, hogy a gép előre és hátra való szivattyúzására van berendezve, továbbá megemlítendő a biztosító­szelep, amely­nek segítségével lehetséges a nyomóvezeték végén levő kifolyó csap bezárása után a tömlőt más hordóra illeszteni, anélkül, hogy a sokszor távol álló szivattyút le kellene szerelnünk. A szabályozó­ szerkezet segítségével a munka­teljesítményt a normális 50%-ára csökkenthet­jük, az erőkihasználásnak egyidejű csökkentése mellett. Az utóbbi más rendszerű gépeknél nem lehetséges. A Seitz-féle elektromotoros dugattyú­szivattyú előnye más hasonló géppel szemben főként az igen kis erőfelhasználás. 1000 liter 6 méter magasságba szállítva, az áramelhaszná­lás mintegy 2 fillérbe kerül. Három különböző nagyságban állítják elő, 50—100 hl. óránkénti munkateljesítménynyel és a gép ára 1250 kor. és 1700 korona kö­zött váltakozik. Bármily telep számára készül ily gép, úgy forgó, mint váltakozó áramra, tetszőleges feszültség mellett. Ugyanezt a gépet Seitz gyáros benzinmotor­ral is állítja elő, amely nagyobb pinczegazda­ságokban, amelyek nem rendelkeznek villamos erő fölött, használható. A Seitz-féle, „Nava" benzinmotoros dugattyúszivattyú olyan szerke­zettel van ellátva, amely a motornak teljesen szagtalan működését teszi lehetővé. Végül megemlítjük még, hogy Seitz gyáros czélszerűen használható czefreszivattyút is, hoz forgalomba, amely ugy elektromos, mint pedig gépi üzemre van berendezve. , 1907. július hó 7. Gumm 3 (Bachus védjegygyel) a nap melegének, hidegnek, nedvességnek és savak­n­ak fc­nak is ellentálló kitűnő minőségben, nagy rugékony képességgel, daczára a gummiárak emelkedésének, mérsékelt árban szállítunk, mintát díjtalanul forduló postával küldünk. Ligeti és Bíró gummiáru szaküzlete, Budapest, V., Vigszinház­ u. 5. Rendelmények mindenkor a beérkezés napján intéztetnek el. I: Telefon 66—40.

Next