Borászati Lapok – 39. évfolyam – 1907. 27-52. sz.
1907-07-07 / 27. sz.
27. SZÁM 39. ÉVFOLYAM. anyagot fizetjük meg és nem keverékét, azért mindenekelőtt minden trágyaszernél a tápanyagtartalomért kell jótállást követelnünk. 3. Kálitrágyálé. A műtrágyák harmadik csoportja a kálitrágyák. Bár a mi szőlőtalajaink részben gazdagok káliban, mégis helytelen dolog volna, ha a kálisokkal való utánsegítést elhagynák. A szőlőtőkének, mint tudjuk, sok kálira van szüksége. A talajban a káli többnyire nehezen felvehető alakban van jelen, miért is a tőke éhezik, tehát kálitrágyázásra okvetlenül rászorul. Az eddig leginkább alkalmazott két kálitrágya aainit és a strassfurti reálisó volt. A kainitot ne alkalmazzuk a mi szőlőinkben káli trágyaként, mert a kainit egyrészt a benne foglalt éretlen sók folytán káros hatású, másrészt a talaj a kainittal való trágyázás után könnyen hajlik elkérgesedésre. A főhátránya azonban az, amint az az újabb vizsgálatokból kitűnt, hogy a kamittal trágyázott szőlőből nyert bor kellemetlen mellékizű. Hogy a kedvezőtlen hatásokat elkerüljük és a szőlőnek a kálit sokkal jobb formában nyújtsuk, alkalmazzuk a tisztított kálisokat, amelyek mint 40 százalékos kálisó kerülnek forgalomba. A 40 százalékos kálisót tavasszal visszük a talajba és morgenénként 1—2 mázsát használunk. Az eddigiekben láttuk, hogy a három főtápanyagot milyen alakban adagoljuk és milyen tárgyaszereket alkalmazunk e czélból. Az alkalmazandó trágyamennyiségek megállapítására ügyeljünk arra, hogy az egyes trágyaszereknél alkalmazott felesleg nem használ, minden tápanyagot a helyes arányban kell adagolnunk.Az eddig megejtett szőlőtrágyázási kísérletekből kitűnt, hogy az egyes trágyaszerek menynyiségére vonatkozó adatok általában megfelelőknek tekinthetők. Ha mesterséges trágyaszereket alkalmazunk a szokásos istálló trágyázás mellett, ügyeljünk arra a körülményre, hogy az istállótrágyával való trágyázás esztendejében a műtrágyák adagja kisebb, a második és harmadik esztendőben megfelelően nagyobb legyen. Hogy a termelők dolgát elősegítsék, a műtrágyagyárak úgynevezett vegyes trágyákat állítanak elő. Ezek a tápanyagokat olyan összetételben tartalmazzák, amely a trágyázásra alkalmas. A kevert trágyák jók, azonban az a csekély hátrányuk, hogy drágábbak, mint az egyes trágyaszerekkel otthon előállított keverékek. Másrészt azonban az az előnyük, hogy helyes összetételűek. Ha magunk állítjuk elő a műtrágyakeveréket, akkor mindenekelőtt arra ügyeljünk, hogy az alkalmazandó trágyamenynyiségeket helyesen számítsuk ki és nitrogéntrágyához ne keverjünk meszet vagy mésztartalmú trágyaszereket, mert a mész a nitrogéntartalmú és ammóniákat képző vegyületek bomlását idézi elő. Az említett három főtrágyaanyaghoz még egy negyedik, ép oly fontos járul és ez a mész. A mész igen fontos tápanyag, azonban még fontosabb feltáró hatása a talajban. A mész mindenekelőtt azt a becses hatást fejti ki, hogy a talaj mechanikai alkatát megjavítja, a talajt meglazítja, melegebbé teszi, a sav feleslegét eltávolítja és a talaj alkatrészek és különösen a kálivegyületek oldását elősegíti. A legismeretesebb kálitrágyaszerek a mészmárga, a szénsavas mész és a maró mész. A legerélyesebben hat a maró mész, amelyet legsűrűbben is alkalmaznak. A mésztrágyázásnál ügyeljünk arra, hogy a kötött talajok több meszet igényelnek, mint a könnyű talajok és a többi trágyaszerek hatása a mész jelenlététől függ. Ha a mész vagy más fontos tápanyag hiányzik, akkor a trágyázás sikere kétséges, mert a valamely tápanyagban való felesleg nem pótolhatja a hiányzó tápanyagot. Rendes körülmények között a közönséges égetett meszet vagy maró meszet alkalmazzuk. Az összes mésztrágyázásokat legczélszerűbben ősszel ejtjük meg. Különösen jegyezzük meg, hogy meszet nem szabad egyidejűleg istállótrágyával vagy ammóniáktartalmú trágyaszerekkel, sem szuperfoszfátokkal adnunk, hanem a meszet a trágyaszerek alkalmazása előtt pár héttel kell elhelyeznünk. Morgenenként legjobb évenkint a talaj mészszükségletéhez képest 3-6 mázsa meszet adni. Helyesebb a meszet évenkint adagolni, mint 3 vagy több éven keresztül nagyobb mennyiségben. Most még csak az úgynevezett készlettrágyázás megemlítése maradna hátra, amelyet új telepítésnél kell alkalmaznunk. A szó, hogy készlettrágyázás, már jelzi, hogy miről van szó. A tápanyagokat készletként akarjuk felhalmozni a talajban és csak a beálló szükséghez képest lesznek a tőkék által felveendők. Az erre a czélra alkalmazott trágyaanyagoknak nehezen oldhatóknak kell lenni, olyanoknak, amelyeket a trágya megtart, amelyek ki nem mosatnak. Ilyen trágyaszerekül bírjuk a nitrogén pótlására a faforgácsot, gyapjúhulladékot stb., a foszforsav pótlására a Thomassalakot és a csontlisztet és mint kálitrágyát a 40 százalékos kálisót Ezt a készlettrágyát, amelynek alkalmazása tápanyagtartalmától és a termelő anyagi viszonyaitól függ, a föld felületén egyenletesen teregetjük ki és irtás alkalmával a talajjal egyenletesen átdolgozzuk. Minden trágyaszernél szükséges, hogy vásárlás alkalmával garantáltassuk tápanyagtartalmát és a kísérleti állomásokon vizsgáltassuk meg tápanyagtartalmukat. Csak akkor vagyunk biztosak abban, hogy pénzünkért a kívánt árut kapjuk, olyat, amelynek alkalmazása esetén nem érünk el balsikert a szőlőben. 437 A villamosság a pinczegazdaságban. Az utóbbi időben a villamosság azoknak a városoknak nagyobb pinczéiben, amely városok villamos teleppel rendelkeznek, mindig nagyobb tért hódít. A bornagytermelő és bornagykereskedő belátja, hogy az elektromos világítás mily praktikus a pinczében és azonkívül villamos erővel könnyű a bort gyors mozgásba hozni. Eddig a villamos telepek által világítás és erőművi czélra szolgáltatott elektromosság hektowatt-óránként felszámított ára meglehetős nagy volt, úgy hogy az ember nem határozta el magát egykönnyen arra, hogy a villamosságot bevezetteti. Ujabban azonban a villamos telepek mindinkább leszállítják az árat. Kívánatos volna, hogy azt még nagyobb mértékben tennék, mert hiszen a pinczékben a világosságot és erőt nappal használják ki, amikor az akkumulátorokban fel van halmozódva az elektromosság. A pinczéknek villamos villágítással való ellátásának előnyéről nem akarunk ezúttal szólani, hanem csak az erő kihasználásának feltüntetésére szorítkozunk. Ezt az erőt leginkább a szivattyúk hajtására használják fel. Az elektromossággal hajtott szivattyú igen számottevő munkára képes. Ha lagos tömlőket használunk, 80 dl bort is szivattyúz óránként az ilyen gép, amellett alig szorul kiszolgálásra és az áramfelhasználás jó szerkezet esetén rendkívül csekély. Azonban kisebb pinczegazdaságokban is jó szolgálatot tehet a villamossággal hajtott borszivattyú és aki ilyen szivattyút alkalmaz, csakhamar észreveszi a pénzügyi előnyöket. Ha 400 hl. bort akarunk egy nap alatt mozgásba hozni, szükséges, hogy 2 ember váltakozva 2 kézi szivattyúval dolgozzon. Ugyanazt a mennyiséget szivattyúzza játszva a legkisebb elektromos szivattyú. Ha felteszszük, hogy egy ember napjára csak 2 koronát kap, akkor a kézi szivattyú üzeme 8 koronába kerül. Ellenben a motorszivattyú áramköltsége hasonló munkateljesítmény esetén 1*20 korona. Az ilyen szivattyúk kezeléséhez legfeljebb egy ember szükséges, aki a hordók megtöltésére felügyel és amellett még más munkát is végezhet. Ha ez az ember 2 K.-nyi napszámot is kap, akkor a motorszivattyú üzemköltsége 32 K.-ot tesz ki. A motorszivattyú üzemköltsége tehát lényegesen olcsóbb, miért te kisebb pinczegazdaságok is gazdaságosan járnak el, ha ilyet alkalmaznak. Ilyen, a szükséges feltételeknek megfelelő villamos erőre berendezett szivattyút hoz forgalomba Seitz Theo bécsi gépgyáros. „Nava"nak nevezte el gépét, amely tömör szerkezete folytán könnyen szállítható. Minthogy továbbá egyformán, lökés nélkül működik, ami más gépekkel alig érhető el, a pinczegazdaságban jól használható. A szivattyú és motor szállítható alapzatra van montírozva, ez az alapzat kovácsolt vasból való, mi a gép tartósságát és stabilitását növeli. A szivattyú maga sárgarézből készült, a dolgozó részek bronzból. Idegen anyagok e szivattyún — a sajátságos szerkezet folytán — simán áthaladhatnak. Ez különösen must és fiatal borok szivattyúzásánál előnyös. Fontos továbbá, hogy a gép előre és hátra való szivattyúzására van berendezve, továbbá megemlítendő a biztosítószelep, amelynek segítségével lehetséges a nyomóvezeték végén levő kifolyó csap bezárása után a tömlőt más hordóra illeszteni, anélkül, hogy a sokszor távol álló szivattyút le kellene szerelnünk. A szabályozó szerkezet segítségével a munkateljesítményt a normális 50%-ára csökkenthetjük, az erőkihasználásnak egyidejű csökkentése mellett. Az utóbbi más rendszerű gépeknél nem lehetséges. A Seitz-féle elektromotoros dugattyúszivattyú előnye más hasonló géppel szemben főként az igen kis erőfelhasználás. 1000 liter 6 méter magasságba szállítva, az áramelhasználás mintegy 2 fillérbe kerül. Három különböző nagyságban állítják elő, 50—100 hl. óránkénti munkateljesítménynyel és a gép ára 1250 kor. és 1700 korona között váltakozik. Bármily telep számára készül ily gép, úgy forgó, mint váltakozó áramra, tetszőleges feszültség mellett. Ugyanezt a gépet Seitz gyáros benzinmotorral is állítja elő, amely nagyobb pinczegazdaságokban, amelyek nem rendelkeznek villamos erő fölött, használható. A Seitz-féle, „Nava" benzinmotoros dugattyúszivattyú olyan szerkezettel van ellátva, amely a motornak teljesen szagtalan működését teszi lehetővé. Végül megemlítjük még, hogy Seitz gyáros czélszerűen használható czefreszivattyút is, hoz forgalomba, amely ugy elektromos, mint pedig gépi üzemre van berendezve. , 1907. július hó 7. Gumm 3 (Bachus védjegygyel) a nap melegének, hidegnek, nedvességnek és savaknak fcnak is ellentálló kitűnő minőségben, nagy rugékony képességgel, daczára a gummiárak emelkedésének, mérsékelt árban szállítunk, mintát díjtalanul forduló postával küldünk. Ligeti és Bíró gummiáru szaküzlete, Budapest, V., Vigszinház u. 5. Rendelmények mindenkor a beérkezés napján intéztetnek el. I: Telefon 66—40.