Borászati Lapok – 43. évfolyam – 1911. 27-52. sz.
1911-07-02 / 27. sz.
24. SZÁM 43-IK ÉVFOLYAM. 41481 zikls változik fajok és fekvés szerint, de rendes fekvés és magasság mellett 27 évi meteorológiai megfigyelésből következtetve átlagban úgy találtam, hogy Tokaj hegyaljának közönséges fekvéseiben a vegetáczió tartama 160 nap, Budapesten 165, Keszthelyen 170 és Aradon 175 nap . . „A hőmérséklet általános képe azonban még nem ad teljes fogalmat arról, mi az oka annak, hogy a hazánkból kapott amerikai alanyok közül sokat találtam kevésbbé érettnek és keveset kifogástalannak. A hibának oka tehát még másutt is keresendő. Szükséges volt ezért a hőmérsékleten kívül a csapadékviszonyokat is figyelemre méltatni, s a tenyészetre való hatásuk szempontjából vizsgálódás tárgyává tenni." „Dél-Francziaország csapadékviszonyai meglehetősen kedvezőtlenek. Egész nyáron át nagy szárazság uralkodik: sokszor 2—3 hónapig egy szem eső sem esik a kiszáradt földre, ami természetesen a növényeknek hosszúságban való növekedését megakasztja, s őket inkább czukor- és keményitőképzésre szorítja, s igy a vesszők megérése sokkal tökéletesebb." (Vége következik.) A hordós lé készítése. (Levél a szerkesztőhöz.) Budapest, június 28. Bocsánatot kérek, hogy soraimmal alkalmatlankodom, de most már igazán nem tudom, hogy a jó bordói lé készítéséhez milyen meszet használjak. Az utolsó hetekben háromféle véleményt is olvastam a „Borászati Lapok"-ban és az mindegyik eltér egymástól és sehogysem tudom azokat sem egymással, sem az én észjárásommal összeegyeztetni. Igy pl. 1. Vargha Imre azt mondta, hogy frissen oltott mész a legjobb. 2. Noll Ferencz azt írta, hogy a „polgárdi kő- és mész-ipartelep" által forgalomba hozott „permetező mészpor" az egyedüli, amelylyel olcsón és tökéletes bordói lé állítható elő, míg végre 3. Kecskeméti Géza határozottan amellett foglal állást, hogy az oltott meszet — a levegőtől homokkal elzárva — hónapokig sőt évekig hagyjuk állani és csak azután használjuk bordói lé készítésére, mert így ragadósabb permetet kapunk. Hát már most melyik az igaz ? Az általam 2-vel és a 3-mal jelzett czikk szerzői a malterkészítésre hivatkoznak. A 2-vel jelzett czikkben az van mondva, hogy a kőmives fázik a sovány mészből készült maltertól. A 3-mal jelzett czikkben pedig a szerző neves építészeti írókra hivatkozik, mely szerint a régen oltott mészből készült malter sokkal jobban köt, mint a frissen oltott mészből készült. Ezt én feltétlenül elhiszem mind a két czikkezőnek, de nem tudom az összefüggést feltalálni a malterkészítés és a bordós lé között. A malternél — szerény tudásom szerint — a mészhidroxidot összehozzuk a homokkal, illetve a homokban levő kovasavval és ez a két test képez azután valami olyan vegyületet, amely mintegy összeforrad a közéjük került vagy velük érintkező egyéb köves vagy kiégetett földes (tégla) részekkel és azokat egymással összeragasztja. A bordói lében azonban sem mészhidroxid, sem kovasav nincs (kivévén a fölöslegben hozzáadott mésztejben levő mészhidroxid), mert a mészhidroxid elvonja és leköti a rézszulfát kénsavát és mészszulfáttá (gipszszé) alakul. Itt tehát sehogysem tudok analóg esetet felfedezni, ezt az argumentumot most tehát nem tudom elfogadni sem a permetező mészpor javára, amely állítólag teljesen tiszta, száraz mészhidroxid, sem a hosszú ideig leoltva tartandó mész előnyének igazolására. Továbbá egy a permetező mészre vonatkozó és egy előző számban megjelent cikkben az van mondva, hogy oly könnyű vele a bordói lé készítése, hogyha egyszer megállapítottuk lakmuszszal, mennyi mészpor kell egy kiló rézgaliczhoz, akkor mindig csak ennyi mészport kell lemérni és kifogástalan bordós levet kapunk. A 3-mal jelzett czikkben pedig egész pontos vegytani képleteket tartalmazó levezetéssel van igazolva, hogy egy kiló jegeczes rézgálicz közömbösítésére 2967 gr. mészhidroxid szükséges és így, ha a szokásnak megfelelőleg, egy kiló rézgáliczhoz egy kiló oltott meszet használnak a bordói lé készítésénél, nemhogy kevés, hanem inkább túl sok mész kerül a bordói lébe és inkább a fölös mész perzseli le a lombot, mint a nem közönyösített rézgálicz. Aki csak némileg sejdít valamit a vegytanhoz, már az is belátja a fentebbi két ténynek kritikán felül álló voltát, ha teljesen vegytiszta anyagokkal van dolgunk, de azt csak nem meri állítani senki sem, aki csak valamit is ért a vegytanhoz, hogy a kereskedelemben beszerzett rézgálicz és égetett mész csak meg is közelítse a vegytisztaságot, még az a permetező mészpor sem, amely a polgárdi gyárban a 2-vel jelzett czikkben leírt eljárás szerint készült. A rézgalicz, mint a 3-mal jelzett czikkben meg van mondva, kristályvizet is tartalmaz. Ezt természetesen azon folyadékból veszi fel, amelyből kikristályosítják, ez a folyadék azonban nemcsak rézgálicz és vízből áll, hanem más oldott szilárd anyagokból és különösen kénsav van benne feleslegben. Az oldott szilárd anyagok egy része kikristályosodik a rézgáliczczal és azt megfertőzi, a kénsav pedig a kristály közé keveredve, mint szabad kénsav jut a rézgaliczkristályokba. Hiszen a legtökéletesebb gyár sem vállal kezességet csak 97—98°/o tiszta kénsavas rézért, tehát 2—3 százalék fertőzést a legjobb gyár is beismer. A mésznél pedig még az oly tökéletes polgárdi mésznél is van 1—2 százalék idegen anyag, azután a kiégetés foka különösen nagyobb daraboknál nem ellenőrizhető, legkevésbbé pedig az határozható meg a gyakorlatban, hogy mennyi víz kell a fontos átalakuláshoz. A 2-vel jelzett czikk azt mondja, hogy az előzőleg felaprított, frissen égetett mészből egy szabadalmazott szeparátor az égetési salakot, hamut és esetleg ki nem égetett részeket beoltás előtt kiválasztja, tehát jóformán vegytiszta állapotban állítja elő (amit én ugyan nem tudok elképzelni, hogy száraz állapotban és nem vegyi úton ez lehetséges), azután gőzzel beoltja, megőrli és így hozza forgalomba. (Nota bene olcsóbban, mint amint a közönséges égetett meszet beszerezhetjük!) Mindazonáltal mégsem tartom lehetőnek, hogy épen csak annyi vízgáz jusson a megtisztított, égetett mészhez mint amennyi az átalakuláshoz kell, hanem valószínűleg több, de ezt esetleg szárítás által eltávolítják. Azonban nagyobb baj az, hogy a rézgalicz nem egyforma darabokból áll, hanem kisebb-nagyobb kristályokból, amelyek felülete különböző és így különböző mérvben vannak a levegő behatásának kitéve s különböző mérvben veszítik el a kristályvizet és ezzel a szabad kénsavat (mert hogy folyton veszítenek ebből, az látható a kristályokon, vagy velük összekeveredve levő halványkék, majdnem fehér porrészekből, mely nem egyéb, mint kristályvizet veszített rézgálicz). Ha tehát én lemérek egy adag rézgáliczot az apró törmelékből, azután ezt pontosan közömbösítem permetező mészporral és a felhasznált mennyiséget feljegyzem, azután lemérek egy ugyanoly adag rézgáliczot nagy kristályokból és ahhoz az előbb feljegyzett mennyiségű permetező mészport teszem, alig hiszem, hogy a közömbösítés tökéletes legyen. Én csak még mindig abban a véleményben vagyok, hogy minden egyes kád bordói léről a készítés alkalmával meg kell győződni, hogy jól van-e közömbösítve, nehogy perzseljen, vagy könnyen leperegjen. A 3-mal jelzett czikkben az van mondva, hogy mindig van felesleges mész a bordói lében. Erre is azt mondom, hogy igen, ha egy kiló vegytiszta rézgáliczhoz egy kiló vegytiszta mészhidroxidot adunk, de amint a rézgálicz nem vegytiszta, úgy a mészhidroxid, akármily sokáig álljon is, nem vegytiszta, hanem a különböző mennyiségű szilárd fertőző anyagokon kívül még bizonytalan mennyiségű vizet is tartalmaz s így sohasem tudjuk, hogy egy kiló oltott mészben mennyi a tiszta mészhidroxid, mennyi az idegen szilárd rész és mennyi a vegyileg nem kötött viz. Erre is csak azt mondom, hogy minden kád bordói lében a készítés alkal- 1911. június hó 11. A szüreti idényre ajánlunk borsajtókat, Rock-féle különbözéki és Mabille-szerkezettel, folytonosan működő sajtókat, szőlőzúzókat rovátkolt és kúpos hengerekkel, bogyózókészüléket, borszivattyukat, amerikai gummitömlőt és minden szilpeteléshez és borkezeléshez szükséges egyéb anyagot és eszközt BUDAPEST, V„VIGSZINHÁZ-UTCZA 5. SZ. LIGETI ÉS BIRO Szőlészeti és pinczészeti szaküzlet, a Röck-féle borsajtók városi mintaraktára. ARJEGYZEKKEL ÉS AJÁNLATTAL SZÍVESEN SZOLGÁLUNK 15131