Borászati Lapok – 46. évfolyam – 1914.
1914-01-04 / 1. sz.
1. SZÁM. 46-IK ÉVFOLYAM. 11 1914. január hó 4. összeggel a m. kir. államkincstárnak lettem adósává s ezt az összeget az 1913. évi XI. törvényczikkben megállapított feltételek mellett a m. kir. államkincstárnak tartozom megfizetni. Egyszersmind feltétlenül beleegyezem abba, hogy a tállyai 119. számú j-—',annak birtoklapján telekkönyvi betétben 11 az a körülmény, hogy a 315. betrajzi szám alatt foglalt szőlőmet eddigelé terhelő szőlőfelújítási kölcsön helyébe az idézett törvény alapján a 2426 K. 18 f. állami előleg lépett, minden meghallgatásom nélkül telekkönyvileg bejegyeztethessék. Kelt Szerencsen, 1914. évi január hó 30-án. Előttünk mint tanuk előtt: Nagy Gergely s. k. Kiss István s. k. Nagy Pál s. k., szőlőtulajdonos. Záradék. Szerencs nagyközség alólirott elöljárói ezennel igazolják, hogy a fenti nyilatkozatot az általunk személyesen ismert Nagy Pál adós, szerencsi lakos, továbbá az általunk szintén személyesen ismert Nagy Gergely és Kis István szerencsi lakosok tanuk sajátkezüleg irták alá. Kelt Szerencsen, 1914. évi január hó 30-án. Községipecsétje./ községi biró, községi jegyző. Az agrárszőlőkölcsön tartalékalapjának visszatérítése. % Irta: Nagy Lajos. Szentantalfa, jan. L Nagy hálára kötelezte a MSzOE. azokat a szőlősgazdákat, akik agrárkölcsönnel újították fel szőlőiket, annak a nagyfontosságú mozgalomnak lelkes megindításáért, mely czélul tűzte ki, hogy az elveszett tartalékalap az államkincstár, illetve pénzügyminisztérium által csorbítatlanul visszaállíttassék és a kölcsönvevőknek visszaadassék. Sajnos, ezen mozgalom egyelőre sikertelen lett, mivel a pénzügyminiszter az elébe terjesztett memorandum kedvező elintézésére semmi reményt nem nyújtott. A miniszter, úgy látszik, beismeri, hogy a követelés ha nem is abszolúte jogos, de nagyon méltányos. Figyelemmel kísértem a mozgalmat s mint érdekelt fél, óhajtottam sikerét. Egyet szeretnék én is e mozgalom erősítésére, ébrentartására hangsúlyozni és ennek ismétlését minden megfelelő alkalommal szükségesnek tartom. Ez a körülmény még elégszer hangsúlyozva és kellőképen megvilágítva tudtommal nem volt. Azt unosuntig hangoztatták, hogy sok volt az agrárkölcsönnel telepítők között a könnyelmű egyén, aki kötelezettségének meg nem felelt s igy megkárosította nem annyira az államot, hanem kölcsönzőtársait. Ám engedjük meg ezt. Hanem az is igaz ám, hogy a kölcsönzések első időszakában olyan bőkezűen szavazgatták meg az illetékes közegek az agrárkölcsönöket, hogy ha úgy ment volna tovább, nem csak a tartalékalap veszett volna el, hanem az egész kölcsön 50°/o-a. Emlékezem rá, hogy olyan hitvány, murvás szőlőföldek újjátelepítésére, amelyeknek föle betelepítve sem érne •-ölenként 1 koronát, megszavaztak •-ölenként 10. 50 fillért, sőt 2 K.-t igazán túlzásba vitték a kölcsönök megszavazásában a nagylelkűséget. Itt én egyeseket nem kárhoztatok, de a rendszer mégis felületesen működhetett. Hátha az állam alkalmazottai, közegei és bizottságai lanyhán kezelték ezeket a kölcsönügyeket, illő volna, hogy az állam vagy vegye magára a felelősséget s fizessen, vagy vonja felelősségre azokat, akik oly könnyedén osztogatták az első időkben az agrárkölcsönöket, mintha nem is pénzről lett volna szó. Igaz, ez a bőkezűség megszűnt s ennek ellentéte következett be, mikor az illetékes tényezők rájöttek, hogy nagyobb gondosságra és óvatosságra van szükség. Magam 7 évvel ezelőtt vettem fel agrárkölcsönt. Négyzetölenként 2 koronájával vettem a szőlőföldjeimet és mégsem adtak reá többet négyzetölenként 1 koronánál; utóbb már csak 80 fillér agrárkölcsönt adtak olyan területekre, amelyek üresen megérnek 2 koronát és betelepítve megérnek 4—6 koronát. Sajnos, a gondos óvatosság a kölcsönök megszavazásában csak akkor következett be, mikor a tartalékalap megrendült s az államkincstár érdekéről volt szó. Ha ily bölcsen jártak volna el az első időben, nem lett volna semmi baj. Legmagasabb helyről kellett volna kiindulnia a figyelmeztetésnek kellő időben s ha ez nem történt meg, azért ne csupán azokat a szőlőtulajdonosokat hibáztassuk, akik a nekik kiadott agrárkölcsönöket talán elköltötték másra, hanem az illetékes vezető és intéző köröket is. Peccatur extra et intra muros. Végeredményében elismerem, hogy a rideg jog a pénzügyminiszter mellett szól. Ám az intéző körök pedig ismerjék el, hogy az agrárkölcsönösöknek az a kérelme, hogy a tartalékalap az állam által garantáltassék, méltányos. Itt nem perről van szó, tehát nem a holt paragrafus dönt. Egész emberek között a méltányosság fél jogalap. Miután a czél egyfelől sok jogos magánérdek méltányos kielégítése, addig másfelől el kell ismernünk, hogy az államkincstár is kedvezőtlen helyzetben van s a méltányosság nevében nagy áldozatokat nem hozhat, azért az volna propoziczióm felfelé és lefelé: „oldássér” meg ez a kérdés ugy, hogy az államkincstár minden méltányos esetben visszatéríti a tartalékalap 50° o-át, elsősorban azok részére, akik a telepítés nehéz munkáját végigküzdötték, agrárkölcsönnel terhelt szőlőjüket mindvégig megtartottákÉrvényesüljön a jog, de ne legyen agyonütve a méltányosság elve se! A műtrágyák jelentősége homoki szőlőkben. Irta: dr. Tóth Lajos. Magyaróvár, jan. 2. A homoktalajok legbelterjesebb kihasználásának egyikét a szőlőkultúra képezi s ez homoktalajon annál is inkább figyelmet érdemel, mert üzeme jelentékenyen olcsóbb, mint a hegyi szőlőmivelés, mely az oltványszőlők használatát teszi szükségessé.A homokvidékek azonban rendszerint trágyában szegények, viszont a szőlő nagymennyiségű trágyát igényel. A szántóföldtől elvonni az istállótrágyát a szőlő javára elhibázott dolog, mert ezzel szántóföldünk termőereje fogy, jövedelmezősége kevesebb lesz vagy semmi, amit tehát nyerni vél a gazda a több bortermésben, kétszeresen elveszíti szántóföldjének gyenge termésében. De tulajdonképen a homoki szőlő nem is szorul az istállótrágyára, mert mint a nagyszámban végzett kísérletek kimutatták, a homoki szőlők termőerejét tisztán műtrágyával is fenntarthatjuk. És a műtrágyák homoktalajon annál is inkább pótolhatják az istállótrágyát, mert az egyébként laza szerkezetű talajnak kevésbbé van szüksége humuszra, mely kötött talajon hivatva van a talaj összetételét, illetve szerkezetét lazábbá, a növényzetre nézve kedvezőbbé tenni. Ugy az orsz. magy. kir. növénytermelési kis. állomás, mint a külföldi kísérletek ezen irányban igen szép eredményekről számolnak be. Az orsz. m. kir. növénytermelési kísérleti állomás már sok éven át végzett műtrágyázási kísérleteket homoktalajon s a helyesen alkalmazott műtrágyázás mindenütt jövedelmezőnek bizonyult. A sok kísérlet közül példaképen az 1909. éviekből említek föl néhány eredményt, melyeket a kísérleti állomás 1 kat. holdas parczellákon végzett 200 kg. szuperfoszfát, 80 kg. 40%-os káli és 100 kg. chilisalétrom alkalmazásával. A szuperfoszfátot 10 koronával, a kálitrágyát 14, a chilisalétromot 32 K.-val számítva q-ként, azonkívül a kiszórási munkát 5 koronának véve, a trágyázás költsége 69'20 K.-t tesz ki összesen. A must hl.-jét 20 K.-val értékelve a fenti kísérletek 73'40 —657''20 K. tiszta jövedelmet tüntetnek fel holdanként. Minthogy a homoktalajok rendszerint mind a három növényi tápanyagban hiányt szenvednek, a legjobb eredményt mind a három növényi tápanyag megadásával érjük el. Vannak azonban esetek, amikor pl. a foszfor vagy kálium egymagukban is jelentékenyen fokozzák a termést, ha kivált a többi tápanyagokban a talaj nem túlságosan szenved hiányt. Hogy főleg melyik növényi tápanyagban szűkölködik a talaj, ezt nagyon lényeges tudnunk, mert aszerint válogatjuk a műtrágyaféléket, szem előtt tartva azt, hogy fölös mennyiségben ne vigyünk a talajba tápanyagot. Mint tudjuk ugyanis, a termés nagysága ahhoz a növényi tápanyaghoz igazodik, mely legkevesebb mennyiségben van jelen, tehát ha más növényi tápanyag fölös mennyiségben van, azt a növény ugy sem tudja hasznára fordítani s igy a jövedelmezőséget nem fokozzuk ezeknek a tápanyagoknak növelése által. A homoktalajokban egyik jóformán mindenütt kevés menynyiségben lévő növényi tápanyag a kálium. A kálium hiányát, illetve kálitrágyának már egymagában is termésnövelő hatását az orsz. m. kir. növénytermelési kísérleti állomás számos idevágó kísérlete mellett egy általam beállított kísérlet is mutatja, melyet a somogyvármegyei Csepel község határában homoktalajon a most lefolyt évben eszközöltem. A kérdéses szőlő területe 3000 G-ös, mely két, egyenként 1500 D-öles szakaszra oszlik s 6 éves Olasz Rizling ültetvényből áll. Az egész terület 4 év előtt kapott egyenletesen elosztva istállótrágyát s át akarván A muat terméstöbbletekat. A kísérlet helye holdon a trágyázatlan parcellával szemben Fülöpszállás ... 19"— hl. Csengőd 32'86 „ Szekszárd _. _ 852 „ Félegyháza ... __ ... ... 7'13 „ Tapolcza 16"66 „ Berlandieri x • f i mm fi m • iparia Telem gyökeres fásoltványok TELEKI ZSIGMOND szelíttpkezelőségénél VILLANY, Baranya m. Kérje nagy, képes, igen tanulságos árjegyzékünket, amelyet mindenkinek ingyen és bérmentve küldünk meg és az összes használatban lévő alanyvesszőfajok, valamint Berlandieri és hybrid alanyon elsőrendű minőségben kaphatók