Borászati Lapok – 52. évfolyam – 1920.

1920-02-25 / 9. sz.

9. SZÁM. 52-IK ÉVFOLYAM. $ CU A nagyobb mennyiségű európai dús gyökér- í­t Llu­s zetű porbussás (porhajas) szőlővessző,­­ • amerikai és direkttermő sima és 142 éves • 9 gyökeres szőlővesszők és szőlőoltványok. 144 kemény- és puhafa szőlő­ ? « Keresek megvételre karót, czementet és • Saguly Dániel, Nógrádverőcze.­ I fazsindelyt » vagon tételekben vagyis körülbelül 34—42 ezer hektár. A természet rendje szerinti pusztuláson kívül hozzávehető a homoki szőlőknél még további 10%, mely megfelelő gondozás (trágya) hijján pusztult el, tehát még 10*7 ezer ha, az oltványszőlőkből 15°/o, tehát 8­7 ezer ha, az európai (gyérített) szőlőkből legalább még 33% (talán 50%-a), vagyis 15*2 ezer (illetve 23 ezer) ha, összesen tehát még 34,600 (azaz, hogy 42,400) hektár. Mindezen — természetesen csak kombinatív jelentőségű adatok figyelembevételével a remél­hetőleg nem véglegesen — megnyirbált Magyar­országból maradna össze-vissza 127—143 ezer hektár, illetve 236—264 ezer kat. hold szőlő. És felújításra várna 68­6—84­4 ezer hektár (127—154 ezer kat. hold) kipusztult vagy elvé­nült szőlő, ha szőlő állományunkat a megmaradó országosonkon a háború előtti színvonalon akarjuk fenntartani. Az volna tehát az első teendő, hogy az utolsó 5—6 év alatt kipusztult szőlőket, fel­téve, hogy ezek fekvésük és talajuknál fogva erre alkalmasak, ismét betelepítsük. De még ez sem elég. Még sok olyan régi szőlőföldünk van, mely a filloxera előtti időben be volt borág­gal ültetve, de azóta vagy parlagon hever, vagy csak valami kényszergazdálkodás folyik rajta. Addig, mig az egész Magyarország a mienk volt, addig válogathattunk a földben és nem volt baj, ha minden falu határában 20—50 és több hold „régi szőlő" czimen nyilvántartott telken a gaz burjánzott, de most aránylag sok lakója lesz ennek az abroncsba szorított ország­nak és kevés a szőlője, itt nem szabad puszta területet meghagyni. Minthogy pedig a bor — belátható időkig, mig a valuta egyensúlya helyre nem áll — egyike lesz azon áruczikkeknek, me­lyekkel a versenyt nyugaton és főleg északon felvehetjük, a bortermelést fokozni kell. És pedig nemcsak intenzívebb miveléssel, hanem azzal is, hogy minden erre — de jóformán csakis erre — alkalmas területet szőlővel ültetünk be és azt okszerűen gondozzuk s így minél cseké­lyebb átlagköltséggel minél nagyobb termést érjünk el. * * * A szőlőfelújítás problémájának megoldásánál a kiinduló pont az legyen, hogy olyan terüle­teket, melyek gabonatermelésre, réti vagy kert­gazdaságra alkalmasak, ne ültessünk be szőlő­vel és ha már szőlővel voltak beültetve és ki­pusztulnak, többé ne újítsuk fel. A búzaföldi szőlőtelepítés luxusát ez a kis Magyarország nem engedheti meg magának, mert nemcsak azt a 8—10 millió embert kell gabonával, krum­plival, tenyészállatokkal ellátnia, amelyik az anyaországban bennrekedt, illetve idemenekült, hanem igyekeznie kell rekompenzác­iós csere­árukra szert tennie valutánk javítása czéljából. Viszont a főleg vagy kizárólag szőlőre alkal­mas területeket telepítsük be mielőbb szőlővel, ha azok ezidőszerint más gazdasági ág szol­gálatában állanak is vagy kihasználatlanok és újít­suk fel újra, mihelyest hozamuk nem áll helyes arányban a ráfordítandó költséggel. Ilyen terü­letek tehát elsősorban a különféle borvidékek hegyoldalai és másodsorban azok az immúnis ho­mokterületek, melyek egyébként jól ki nem hasz­nálhatók. Hozzávetőlegesen tehát 150—200 ezer kat. holdra tehetjük azt a földterületet, mely nálunk felújításra vagy első betelepítésre vár, illetve azt megérdemelné. Óriási munkaprogramm ez, rengeteg szorgal­mat, energiát és költséget fog ez igénybe venni, ha ezt 5—6 év alatt meg akarjuk oldani, de mindenesetre érdemes, hogy vele foglalkozzunk.Érdemes főleg azért, mert hozzájárul egyrész­ről a ma parlagon heverő vagy kellően ki nem használt emberi kezek foglalkoztatásához, más­részről pedig egyik módja lesz annak, hogy ezt a kezünkön maradt „kis hazát" minél értéke­sebbé, minél gazdagabbá, minél népesebbé tegyük és minél előbb juttassuk abba a helyzetbe, hogy az elszakadt részeket ismét magához csa­tolhassa. Mit jelent az 100, 150, 200 ezer hold szőlőt felújítani? Vegyünk közepesen 150.000 holdat és ezt osszuk el három felé. Legyen egyhar­mada oltványszőlő, egyharmada gyérítéssel fenn­tartandó európai ültetés és végre egyharmada homoki szőlő. És osszuk fel ezt az óriási mun­kát öt évre, úgy jutna minden esztendőre 30 ezer hold — három féle módon felújítandó —­ szőlő­terület. Ehhez kell évenkint (10 ezer kat. holdra) 50 millió fás-és zöldoltvány és körülbelül 110 millió gyökeres vagy sima európai dugvány. Azonkívül kell 160 millió szőlőkaró vagy ezt helyettesítő sodronyberendezés és kell öt évenkint 12 ezer méter mázsa szénkénegtöbblet, minden egyéb géptől, eszköztől, anyagtól eltekintve, melyekből ugyancsak a telepítés fokozásával évenkint több és több kellene. Vegyük hozzá a költségeket a harmincezer hold forgatása, (négyzetösenkint csak öt koronát számítva), maga a mai pénz­értékben évi 240 millió K.-át kötne le. Az ötven millió oltványt 400 millió K.-val, a 110 millió európai vesszők ugyanannyi millióval számítva, azután a 160 millió karót darabonkint (igen alacsonyan) 5 K.-val véve fel, ez 800 millió K.-t emésztene fel, a művelési költségeket 3 éven át — egyre-másra évi 3000 K.-ra taksálva, ez ismét évi 270 millió K. olyan kiadást jelentene, mely legalább az első években jövedelem által ellen nem súlyoztatnék, azt mondhatjuk, hogy ennek a munkaprogrammnak a megvalósítása öt éven át évi egy milliárd K. tőkét kötne le, amelyet a gazdák legtöbbjének a folyó kiadá­sokra szánt üzemtőkéjéből elvonnia bizonyára lehetetlen. Ne tévesszen meg senkit az a pénzbőség, amely ez időszerint egyes gazdáknál észlelhető. Ne feledjük el, hogy, mint fentebb jeleztük, a szőlőbirtokok egy nagy része a háború folyamán tönkrement s az ilyen gazdák a borárak roha­mos emelkedésének jótéteményében nem része­sülhettek. És hány gazda töltött éveket a harez­vonalban vagy hadifogságban, ezeknek a családja bizony sokkal nehezebb időket élt át, semhogy pénzb­esaurálására gondolhatott volna, míg a gazda távol volt. De különben is a gazdák ládáiban heverő pénz nem mind haszon, ez nem mind felesleg, hanem nagyobbrészt ellen­értékét kell hogy képezze a lerongyolt gazda­ságok és magánháztartások mielőbbi kárba­hozatalának. Azután ennek a pénznek egy nagy részét igényelni fogja a vagyondézsma, vagyonadó, jövedelmi-, hadinyereségadó, kény­szerkölcsön stb. czímen, egy másik részét lekötik a folyó kiadások, melyek —­ köz­ismeretileg — évről-évre rohamosan nőnek és végre egy jó részt a kipusztult karók, a düle­dező épületek, használhatatlanná vált gépek, prések, tömlők, hordók, szivattyúk, utak, hidak, kerítések stb. pótlására, teljes trágyázásra kell majd fordítani. Azután nem kell a fenntjelzett felújítást úgy képzelni, hogy azt mind olyan emberek fogják teljesíteni, akik eddig is gazdálkodtak s ennél­fogva megfelelő tőketartalékkal rendelkeznek ezen feladat megoldásához. Ellenkezőleg, mi azt hisszük, hogy az új szőlők nagy része új emberek kezébe fog kerülni és kívánatos is, hogy az minél több család közt oszoljon meg, legyenek azok kisgazdák, zsellérek, akik eddig ezzel az intenzív kultúrággal nem foglalkoztak, azután rokkant katonák, állásukat vesztett hiva­talnokok, katonatisztek, megszállott területekről menekült tisztviselők, jegyzők, tanítók és taná­rok közt oszolna meg, akik ezen a kis Magyar­országon fejmunkával többé nem lesznek képe­sek kenyerüket megszerezni, de mint intelligens kisgazdák, szőlőbirtokosok, kertészek, méhészek, baromfitenyésztők, maguk és családjuk jövőjét biztosítani lesznek képesek. Csakhogy ezek az utóbbiak kevés kivétellel, de a régi gazdáknak egy része sem fog majd azzal a jelentékeny tőkével rendelkezni, mely a fenntjelzett kiadások teljesítéséhez szükséges KÜLÖNLEGES ÉPÍTÉSI ÉS FAIPARI R.­T. keltetőgép és baromfitenyész­tési eszközök gyára VI., Röppentyű­ u. 62. Telefon: 141-91. 4-23. 131-55. Sürgönyeim : Kislépit. Budapest, a ftgg-j • Légf­űtéses rendszerű keltetőgépeket petr.-, fajul l • villany- és légszeszfűtéssel. „Amerikai" (Cyphers, Compound System), „Óváry" (1920. modell, 2 fiókos). Óriási keltetőgépek köz­ponti melegvízfűtéssel (System Candee, Newton) 3000—10.000 tojásig, mindennemű gazdasági gépek stb. Teljes baromfi-tenyésztelepek berendezése. Árjegyzék nyamig alatti 164 Óvakodjunk a silány osztrák s fártmányzattól! 1920. február 25. Vennénk 20 000 darab gyökeres Alpária Poptális és 10.000 drb Fupmint ojtván­yt. Árajánlatokat Zimmermann Lipót és Fiai czég czimére,­­ Abaújszántóra kérjük küldeni. 157 AJÁNLUNK „TEMPUS" permeszórót, Bernadoi'„Vinalcam8ter"-t I a Kénlapot és FRANCZIA „MASTIK"-ot hordók és edények tömítésére. NAGY IGNÁCZ, Budapest,­­ VII., Károly­ Körút 9. szám.

Next