Borászati Lapok – 53. évfolyam – 1921.

1921-01-20 / 3. sz.

Litt. évfolysiII. 3. szám, Bud­apest, 1991. január 20. Előfizetési dijak Magyarországon: Negyedévre 75'— K. Egy hóra 25'- » EISfizetési dijak külföldön: eg­ynegyedévre: 8. H. 8.-ban 15 dinár Cseh-Szlovákiában 30 fokol Romániában ... 25 lei Egyes lappéldány ára 6 — K. A „FRUCTUS" a gyümölcsértékesítő és szeszfőzőszövetkezetek központja mint szövetkezet­nek hivatalos lapja. Megjelenik minden csütörtökön. — Laptulajdonos és szerkesztő-társ: Dr. BAROSS ENDRE. Szerkesztésért és kiadásért felelős: Dr. DRUCKER JENŐ. Szerkesztőség és kiadóhivatal IX., Üllői­ út 25. (Köztelek) Hirdetések és mellékletek felől a kiadóhivatal ad felvilágosítást Telefonszám: József 99—28. Külföldi képviselet: Wien, VII., Westbalmstrasse 60. A mi társadalmi kérdésünk. Irta: dr. Baross Endre. Budapest, 1921. jan. 15. A mi társadalmi kérdésünk nem új, de meg­érett, mint őszszel a szőlő megérik és nekünk nem marad más kötelességünk, mint az időket megérteni, ha nem akarjuk, hogy elrothadjon a gyümölcs. Ez nem csak olyan szólásmód, ami hangulat­keltés czéljából programmbeszéd részére készült, hanem szóról-szóra értendő intelem, amit követ­nünk kell, nehogy létünket ujabb rázkódtatások tegyék tönkre, nehogy virágzó életünket újból romok fedjék, melyeket felépíteni nehéz és főleg, hogy ne lehessen éket verni egy népkö­zösségnek egymásra utalt tagjai közé. A meg­értésnek ma meg kell valósulnia, ez nem képez kétséget. A legyengült és önmagára maradt nép csakis önmagából nőhet nagggyá újból. Ez az önmagából merített erő pedig abból a megér­tésből születik, amely „urnak" és „szolgának* meghallgatásából áll, mert hiszen egyek ők mégis —­z emberek*. A magyar szőlősgazdatársadalom, mely annyi­szor adta jelét egyöntetűségének, biztosra vehet­jük, hogy e társadalmi kérdésben is homogén fog tudni érezni és szem előtt fogja tudni tartani azt a magasabb czélt, mely a magyar szőlő- és borgazdaság újból való életrehozásában és fej­lesztésében csúcsosodik ki. Történelmünk a különféle érdekek meg nem hallgatásából kelet­kezett összeütközések sorozatából áll, mely meg­állította gazdagodásunkat, gyengítette produktív erőnket, eltaszított tőlünk barátokat és örök frázis maradt az összetartás. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesü­lete tovább ment és ő a cselekvést választotta és eljutott odáig, hogy a szakmabeli alkalma­zottakkal együtt karöltve, tényleg összetartva, ott áll egy új rekonstrukczió kapujánál, mely után gyorsabban fog haladni minden munka, mert hiszen ez az alap nagy-nagy épületeket megbír. Nem mulaszthatjuk el azonban kimutatni az érem másik oldalát is, amikor a szőlészeti és borászati alkalmazottak figyelmét arra is fel­hívjuk, hogy a gazda is — ember. Tehát a meg­értés kérdése nemcsak a gazda részéről nél­külözhetetlen feltétele népünk boldogulásának, hanem igenis minden tekintetben megértésre vár a gazda is az ő alkalmazottja részéről. A fájdalom és öröm mindkettő fájdalma és öröme, jégverte szőlőn egyformán könnyezik a gazda meg a vinczellérje és peronosporás szőlőkben nem jár könnyű szívvel sem ez, sem az. És gyűlölettel nem lehet elérni semmit sem. Meg­húzott ijjas állam­ egymással szemben talán férfias cselekedet, talán megértésre talál ottan, ahol vérre vágynak és holttesteken szeretnek tánczolni, de ez nem terem szép szőlőt és így nem lesz soha jó bor a mustból. Mi a magunk részéről e tudattal megyünk a kiegyenlítődés felé és biztosak vagyunk abban, hogy a sokat emlegetett munka és tőke közötti differencziák, melyeknek harczként való előtérbe tolását mi kellőleg méltányoljuk ugyan, de ugyanakkor odaredukáljuk, ahová a világ és népünk ismerete folytán redukálnunk kell, is­mételjük, e differencziák ki fognak egyenlítődni valamiben, mely jelen esetben szőlő- és borgaz­daságunk előremenetelét fogja eredményezni. Részünkről egyelőre csupán három kérdés az, mely az alkalmazottak szempontjából és érdekében megoldásra vár. Először is a vinczellérek kiemelése az 1907-iki cselédtörvény alól és az u. n. középállású mező­gazdasági alkalmazottak részére megalkotandó törvény kereteibe illeszteni őket. A vinczellérek intelligencziája a leghatározottabban tiltakozik az ellen, hogy továbbra is a semmi kvalifiká­c­ióval sem bíró béres gyerekkel egy sorba kerüljön, ami azután ferdébben jelentkezik egy olyan alkalmazottnál, aki már régebben van alkalmazásban. Igyekezni fogunk e törvényal­kotást a nemzetgyűléssel is megértetni és tár­sadalmi konszolidácziónk egy sarkpontjának felállítani. Másodszor megoldásra vár az alkalmazottak nyugdíj­kérdése is. A cselédtörvény, bár szoc­iális érték nem tagadható meg tőle, a nyugdíjkér­dést nem oldja meg. Legfőbb ideje pedig, hogy nemzeti gazdaságunk e fontos tényezői aggsá­gukra el legyenek látva, haláluk esetére pedig özvegyeik és árváik is kapjanak segélyt és ne kelljen arra várni, hogy a cselédtörvényben biztosított pár hónap mikor múlik el és akkor azután fel is üt, le is üt. A harmadik az állásközvetítés, mely pro­grammunkba beleillesztődnék. Volt alkalmunk egyéb tervekről is hallani, amelyeket megszívlelendőknek, de időszerűtlen­nek tartunk, főleg azért, mert a kezdet nehéz­ségein átevezni elég e hárommal. Ne fűzzünk olyan reményeket a tömörüléshez, mintha az világot rengető dolgokat tudna véghezvinni csecsemőkorban. De igenis a közvetlen közeli teendőket fogjuk meg alaposan és azután jöhet a többi a szükség szerint. A 24-iki ülés mindenképpen haladást jelent társadalmi életünkben, mely útját egyengeti annak, hogy magasabb fokú tanultság érvénye­süljön és főleg, hogy társadalmi politikánk ko­moly irányt vegyen! Ezért hálás lesz nekünk egész társadalmunk és mi előbbre leszünk, mint a többiek! késleltette nemcsak a minták beérkezését, de a vizsgálatokat is. Az elemzett borok túlnyomó része 19­­­8. év­beli, de számos régebbi évjáratú bor is került vizsgálat alá; ez utóbbiak összetételének köz­lésével eddigi adataink kiegészítődnek. Beteg, hibás, eczetes vagy romlott borokat persze nem vettem fel a táblázatokba. Az elemzési adatok értelmezésére szolgál­janak a következő megjegyzések: A bor alkoholtartalma elsősorban térfogat­százalékba van adva, másodsorban pedig súly­százalékban. Vagyis elsősorban meg­tudjuk, hogy az illető bornak 100 köbc­entiméterében hány köbc­entiméter alkohol van, másodsorban pedig, hogy 100 köbc­entiméter borban hány gramm az alkohol. Az összes szabadsav mennyisége borkősavra van számítva. Megjegyzem, hogy a táblázatokba felvett borok közt romlott, eczetes bor nincs. Vonatanyag (extrakt) elnevezés alatt értjük a kierjedt boroknál, melyekben tehát lényeges mennyiségű czukor már nincs, a bor nem illanó anyagainak azon mennyiségét, mely bizonyos lemért bormennyiségből (rendesen 50 köbc­enti­méterből) a vízfürdőn történt lepárlás és forró víz hőmérsékénél 272 óráig tartó szárítás után visszamarad. Édes borokban a vonatanyag a lepárlás által szesztelenített, vízzel eredeti tér­fogatára hozott bor fajsúlyának megfelelő czukor­mennyiségben van adva. Összes redukálóanyag elnevezés alatt értjük a borban lévő azon anyagok összegét, melyeket a czukormeghatározás alkalmával az előírt meny­nyiségű Fehling-féle oldatban lévő réz-só redu­kálása által kapunk és invertczukorra átszámí­tunk. Jelenlegi ismereteink szerint ugyanis fel­tételezzük, hogy sok esetben teljesen kierjedt, tehát czukrot már nem tartalmazó borokban is vannak Fehling-féle oldatot redukáló anyagok, amelyeknek mennyisége azonban tapasztalataink szerint boraink 100 köbc­entiméterében 0"1 grammnál rendszerint nem több. Ennélfogva ha valamely bor 100 köbczenti­méterében a czukormeghatározásnál 0"1 gramm, vagy ennél kevesebb czukornak megfelelői redu­kálóanyag mutatkozik, akkor azt nem tekintjük czukornak, ha több mint 6'l gr. redukálóanya­got találunk 100 köbc­entiméter borban,­kkor megkapjuk a czukor mennyiségét, ha a redukáló­anyagok mennyiségéből 0,1 grammot levonunk. Czukormentes vonatanyag elnevezés alatt értjük azon anyagokat, melyek a bor vonatanyagát alkotják, leszámítva a borban esetleg levő czuk­rot. A czukormentes vonatanyag mennyiségét megkapjuk tehát, ha a vonatanyag mennyisé­géből az előbb említettek szerint talált czukor­mennyiséget levonjuk. Teljesen kierjedt borok­nál, melyekben tehát czukor már nincs, termé­szetesen a vonatanyag mennyisége egyszersmind a czukormentes vonatanyag mennyisége is. Az előbb említett alkatrészek, valamint a glyce­rin, hamu, foszforsav, és polározás meghatáro­zása a m. kir. földművelésügyi miniszter kiad­ványa 8. számában leírt, a borok vizsgálatánál alkalmazandó módszerek szerint történt. A táblázatok utolsó hat rovata az elemzési Az 1918. évi magyar borok összetétele. Irta: dr. Vuk Mihály, egy. mag. tanár, m. kir. fővegyész. Budapest, jan. 17. Minden évben közöltük a "Borászati Lapok" hasábjain az Orsz. m. kir. Chemiai Intézet borchemiai osztályán megvizsgált, megbízható helyről származó borok elemzésének eredményét. Ezúttal elkésve jutottunk ezen adatokhoz, aminek oka főleg az, hogy a kommunizmus alatt szüne­telt az osztályon az elemző munka s később a román megszállás s télen a fűtőanyaghiány Mai számunk 8 oldal.

Next