Borászati Lapok – 53. évfolyam – 1921.
1921-01-20 / 3. sz.
Litt. évfolysiII. 3. szám, Budapest, 1991. január 20. Előfizetési dijak Magyarországon: Negyedévre 75'— K. Egy hóra 25'- » EISfizetési dijak külföldön: egynegyedévre: 8. H. 8.-ban 15 dinár Cseh-Szlovákiában 30 fokol Romániában ... 25 lei Egyes lappéldány ára 6 — K. A „FRUCTUS" a gyümölcsértékesítő és szeszfőzőszövetkezetek központja mint szövetkezetnek hivatalos lapja. Megjelenik minden csütörtökön. — Laptulajdonos és szerkesztő-társ: Dr. BAROSS ENDRE. Szerkesztésért és kiadásért felelős: Dr. DRUCKER JENŐ. Szerkesztőség és kiadóhivatal IX., Üllői út 25. (Köztelek) Hirdetések és mellékletek felől a kiadóhivatal ad felvilágosítást Telefonszám: József 99—28. Külföldi képviselet: Wien, VII., Westbalmstrasse 60. A mi társadalmi kérdésünk. Irta: dr. Baross Endre. Budapest, 1921. jan. 15. A mi társadalmi kérdésünk nem új, de megérett, mint őszszel a szőlő megérik és nekünk nem marad más kötelességünk, mint az időket megérteni, ha nem akarjuk, hogy elrothadjon a gyümölcs. Ez nem csak olyan szólásmód, ami hangulatkeltés czéljából programmbeszéd részére készült, hanem szóról-szóra értendő intelem, amit követnünk kell, nehogy létünket ujabb rázkódtatások tegyék tönkre, nehogy virágzó életünket újból romok fedjék, melyeket felépíteni nehéz és főleg, hogy ne lehessen éket verni egy népközösségnek egymásra utalt tagjai közé. A megértésnek ma meg kell valósulnia, ez nem képez kétséget. A legyengült és önmagára maradt nép csakis önmagából nőhet nagggyá újból. Ez az önmagából merített erő pedig abból a megértésből születik, amely „urnak" és „szolgának* meghallgatásából áll, mert hiszen egyek ők mégis —z emberek*. A magyar szőlősgazdatársadalom, mely annyiszor adta jelét egyöntetűségének, biztosra vehetjük, hogy e társadalmi kérdésben is homogén fog tudni érezni és szem előtt fogja tudni tartani azt a magasabb czélt, mely a magyar szőlő- és borgazdaság újból való életrehozásában és fejlesztésében csúcsosodik ki. Történelmünk a különféle érdekek meg nem hallgatásából keletkezett összeütközések sorozatából áll, mely megállította gazdagodásunkat, gyengítette produktív erőnket, eltaszított tőlünk barátokat és örök frázis maradt az összetartás. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete tovább ment és ő a cselekvést választotta és eljutott odáig, hogy a szakmabeli alkalmazottakkal együtt karöltve, tényleg összetartva, ott áll egy új rekonstrukczió kapujánál, mely után gyorsabban fog haladni minden munka, mert hiszen ez az alap nagy-nagy épületeket megbír. Nem mulaszthatjuk el azonban kimutatni az érem másik oldalát is, amikor a szőlészeti és borászati alkalmazottak figyelmét arra is felhívjuk, hogy a gazda is — ember. Tehát a megértés kérdése nemcsak a gazda részéről nélkülözhetetlen feltétele népünk boldogulásának, hanem igenis minden tekintetben megértésre vár a gazda is az ő alkalmazottja részéről. A fájdalom és öröm mindkettő fájdalma és öröme, jégverte szőlőn egyformán könnyezik a gazda meg a vinczellérje és peronosporás szőlőkben nem jár könnyű szívvel sem ez, sem az. És gyűlölettel nem lehet elérni semmit sem. Meghúzott ijjas állam egymással szemben talán férfias cselekedet, talán megértésre talál ottan, ahol vérre vágynak és holttesteken szeretnek tánczolni, de ez nem terem szép szőlőt és így nem lesz soha jó bor a mustból. Mi a magunk részéről e tudattal megyünk a kiegyenlítődés felé és biztosak vagyunk abban, hogy a sokat emlegetett munka és tőke közötti differencziák, melyeknek harczként való előtérbe tolását mi kellőleg méltányoljuk ugyan, de ugyanakkor odaredukáljuk, ahová a világ és népünk ismerete folytán redukálnunk kell, ismételjük, e differencziák ki fognak egyenlítődni valamiben, mely jelen esetben szőlő- és borgazdaságunk előremenetelét fogja eredményezni. Részünkről egyelőre csupán három kérdés az, mely az alkalmazottak szempontjából és érdekében megoldásra vár. Először is a vinczellérek kiemelése az 1907-iki cselédtörvény alól és az u. n. középállású mezőgazdasági alkalmazottak részére megalkotandó törvény kereteibe illeszteni őket. A vinczellérek intelligencziája a leghatározottabban tiltakozik az ellen, hogy továbbra is a semmi kvalifikációval sem bíró béres gyerekkel egy sorba kerüljön, ami azután ferdébben jelentkezik egy olyan alkalmazottnál, aki már régebben van alkalmazásban. Igyekezni fogunk e törvényalkotást a nemzetgyűléssel is megértetni és társadalmi konszolidácziónk egy sarkpontjának felállítani. Másodszor megoldásra vár az alkalmazottak nyugdíjkérdése is. A cselédtörvény, bár szociális érték nem tagadható meg tőle, a nyugdíjkérdést nem oldja meg. Legfőbb ideje pedig, hogy nemzeti gazdaságunk e fontos tényezői aggságukra el legyenek látva, haláluk esetére pedig özvegyeik és árváik is kapjanak segélyt és ne kelljen arra várni, hogy a cselédtörvényben biztosított pár hónap mikor múlik el és akkor azután fel is üt, le is üt. A harmadik az állásközvetítés, mely programmunkba beleillesztődnék. Volt alkalmunk egyéb tervekről is hallani, amelyeket megszívlelendőknek, de időszerűtlennek tartunk, főleg azért, mert a kezdet nehézségein átevezni elég e hárommal. Ne fűzzünk olyan reményeket a tömörüléshez, mintha az világot rengető dolgokat tudna véghezvinni csecsemőkorban. De igenis a közvetlen közeli teendőket fogjuk meg alaposan és azután jöhet a többi a szükség szerint. A 24-iki ülés mindenképpen haladást jelent társadalmi életünkben, mely útját egyengeti annak, hogy magasabb fokú tanultság érvényesüljön és főleg, hogy társadalmi politikánk komoly irányt vegyen! Ezért hálás lesz nekünk egész társadalmunk és mi előbbre leszünk, mint a többiek! késleltette nemcsak a minták beérkezését, de a vizsgálatokat is. Az elemzett borok túlnyomó része 198. évbeli, de számos régebbi évjáratú bor is került vizsgálat alá; ez utóbbiak összetételének közlésével eddigi adataink kiegészítődnek. Beteg, hibás, eczetes vagy romlott borokat persze nem vettem fel a táblázatokba. Az elemzési adatok értelmezésére szolgáljanak a következő megjegyzések: A bor alkoholtartalma elsősorban térfogatszázalékba van adva, másodsorban pedig súlyszázalékban. Vagyis elsősorban megtudjuk, hogy az illető bornak 100 köbcentiméterében hány köbcentiméter alkohol van, másodsorban pedig, hogy 100 köbcentiméter borban hány gramm az alkohol. Az összes szabadsav mennyisége borkősavra van számítva. Megjegyzem, hogy a táblázatokba felvett borok közt romlott, eczetes bor nincs. Vonatanyag (extrakt) elnevezés alatt értjük a kierjedt boroknál, melyekben tehát lényeges mennyiségű czukor már nincs, a bor nem illanó anyagainak azon mennyiségét, mely bizonyos lemért bormennyiségből (rendesen 50 köbcentiméterből) a vízfürdőn történt lepárlás és forró víz hőmérsékénél 272 óráig tartó szárítás után visszamarad. Édes borokban a vonatanyag a lepárlás által szesztelenített, vízzel eredeti térfogatára hozott bor fajsúlyának megfelelő czukormennyiségben van adva. Összes redukálóanyag elnevezés alatt értjük a borban lévő azon anyagok összegét, melyeket a czukormeghatározás alkalmával az előírt menynyiségű Fehling-féle oldatban lévő réz-só redukálása által kapunk és invertczukorra átszámítunk. Jelenlegi ismereteink szerint ugyanis feltételezzük, hogy sok esetben teljesen kierjedt, tehát czukrot már nem tartalmazó borokban is vannak Fehling-féle oldatot redukáló anyagok, amelyeknek mennyisége azonban tapasztalataink szerint boraink 100 köbcentiméterében 0"1 grammnál rendszerint nem több. Ennélfogva ha valamely bor 100 köbczentiméterében a czukormeghatározásnál 0"1 gramm, vagy ennél kevesebb czukornak megfelelői redukálóanyag mutatkozik, akkor azt nem tekintjük czukornak, ha több mint 6'l gr. redukálóanyagot találunk 100 köbcentiméter borban,kkor megkapjuk a czukor mennyiségét, ha a redukálóanyagok mennyiségéből 0,1 grammot levonunk. Czukormentes vonatanyag elnevezés alatt értjük azon anyagokat, melyek a bor vonatanyagát alkotják, leszámítva a borban esetleg levő czukrot. A czukormentes vonatanyag mennyiségét megkapjuk tehát, ha a vonatanyag mennyiségéből az előbb említettek szerint talált czukormennyiséget levonjuk. Teljesen kierjedt boroknál, melyekben tehát czukor már nincs, természetesen a vonatanyag mennyisége egyszersmind a czukormentes vonatanyag mennyisége is. Az előbb említett alkatrészek, valamint a glycerin, hamu, foszforsav, és polározás meghatározása a m. kir. földművelésügyi miniszter kiadványa 8. számában leírt, a borok vizsgálatánál alkalmazandó módszerek szerint történt. A táblázatok utolsó hat rovata az elemzési Az 1918. évi magyar borok összetétele. Irta: dr. Vuk Mihály, egy. mag. tanár, m. kir. fővegyész. Budapest, jan. 17. Minden évben közöltük a "Borászati Lapok" hasábjain az Orsz. m. kir. Chemiai Intézet borchemiai osztályán megvizsgált, megbízható helyről származó borok elemzésének eredményét. Ezúttal elkésve jutottunk ezen adatokhoz, aminek oka főleg az, hogy a kommunizmus alatt szünetelt az osztályon az elemző munka s később a román megszállás s télen a fűtőanyaghiány Mai számunk 8 oldal.