Borászati Lapok – 63. évfolyam – 1931.

1931-01-03 / 1. sz.

1. SZÁM. 63-IK ÉVFOLYAM. 3 e célra összegyűjteni, komposztálni, kereskedelmi áruvá — fekálkomposzttá — feldolgozni. Az em­lített eljárások közül ma, ha a hazai viszonyainkat vesszük figyelembe, nagy általánosságban azt mondhatjuk, hogy nálunk a fekálkomposzt készí­tésének a legegyszerűbb módja van használatban. Ez eljárás lényege abban áll, hogy a szilárd és folyékony anyagok elnyeletésére, illetve felszí­vására, valamely nagy nedvesség felszívóképes­ségű anyagot, mint amilyen a tőzeg alkalmaznak és annak segítségével állítják elő a jól, rosszul elkészített fekáltrágya, vagy fekálkomposzt név alatt forgalomba hozott trágyaanyagot. A fekáliák feldolgozásában különböző anyago­kat alkalmazhatunk sikerrel. Lássuk tehát sorra, hogy melyek azok és milyen a nedvességfel­szívó-, illetve elnyelőképességük. Kétségen kívül úgy a szőlő-, valamint a mezőgazdaság céljainak leginkább megfelel a tőzeges eljárás. • Mint tudjuk a tőzeg vízinövények marad­ványainak tökéletlenül elkorhadt szivacsos tö­mege. Növényi eredeténél fogva sok szerves nitrogénvegyületet tartalmaz. E szerves nitrogén­vegyületek azonban a trágya belértékét nitrogén szempontjából nem emelik jelentősebb módon, mert a tőzeg nitrogéntartalma, mint azt egyes homoki szőlőkben tisztán tőzeggel végzett trá­gyázási kísérletek is igazolták, a talajban nehezen bomlik és így a szőlő vegetációja az egymagában adott nyers tőzeg feltűnő hatást nem gyakorolt. A tőzeg nagy nedvesség- és gázelnyelőképessége miatt igen értékes anyagnak bizonyult a fekáliák feldolgozásában, mert megköti az excrementum­ból fejlődő, illetve fejlődött bűzös gázokat és így egyrészt szagtalanítja azokat, másrészt pedig meggátolja az ammóniák és egyéb értékes nitro­génvegyületek elillanását, tehát sokkal értékesebb trágyát ad. A tőzeg, illetve tőzegpor értékét a fekáliák feldolgozásában elsősorban annak ned­vességelnyelő­, felszívóképessége, másodsorban pedig szabad humuszsav tartalma szabja meg. Minél nagyobb valamely tőzeg vízfelszívóképes­sége, annál kevesebbet kell abból alkalmaznunk, hogy vele nagyobb mennyiségű nedvességet, jelen esetben pedig fekáliát tudjunk felfogni és végül minél nagyobb a tőzeg szabad savtartalma, annál nagyobb a tőzeg fertőtlenítő hatása is. A fekáliák feldolgozásában a tőzegen kívül mint felszívó anyagot alkalmazhatjuk még a szalmát és a pelyvát is , habár ezeknek az anyagoknak az ammóniák elnyelőképességük jóval kisebb, mint a már előbb említett tőzegnek, mert amíg a szalma csak 0-2—0-6%-ig képes csak a nitrogént megkötni, addig a tőzeg nitrogén megkötő­képessége 2-5—3-0%. A szalma felszívóképes­ségét előnyösen fokozhatjuk, ha azt alkalmazása előtt felszecskázzuk. A komposztáláshoz fel­használhatjuk még a tépett és felszecskázott kukoricaszárat, falombot, ha véletlenül elegendő mennyiség áll belőle rendelkezésünkre, fűrész­port pamut­, gyapjúhulladékot, bőrport, állati szőröket és azok hulladékát, a háziszemetet, ha azt előbb erre a célra kellően előkészítettük, utcasöpredéket, bármilyen növényi hulladékot és végül magát a televényes földet is. Ez anyagok vízfelszívó képessége azonban már jóval alatta marad a tőzeg e fajta képességének és így alkalmazásuk jóval korlátoltabb is annál, vagy más szóval csak mint kisegítő anyagok jöhetnek csupán számításba. Megjegyezni kívá­nom, hogy a trágya komposztálásánál ügyelnünk kell arra is, hogy ne keveredjen abba készítése alatt gyommag, éppen ezért magzásban levő gyomnövények a trágya komposztálásánál a körülményekhez képest kerülendők, mert az ilyen, csiraképes gyommagvakkal készített, vagy job­ban mondva telített fekáliák felhasználása úgy a szőlő-, valamint a kerti és a mezőgazdasági művelés alatt levő talajokat elgyomosítják. Tehát mi is az a fekálkomposzt ? Tőzeggel, tőzegporral vagy bármely más, már előbb említett anyaggal felitatott emberi ürülék, melynek alkotó­részei a tőzeg, vagy más felszívóanyag és a benne elnyelt fekáliák. A fekália pedig nem más, mint a szilárd és folyékony emberi excrementumnak a keveréke. Tehát akkor, amikor a fekáliákról van szó, mindig az említett anyagok keverékét értjük. Mindkét anyag azonban, úgy a folyékony, mint a szilárd, igen gyorsan bomlik, ezek az anyagok bomlásuk közben nagy mennyiségű szén­dioxidot (CO2), majd ammóniát (H­N3) és ezen­kívül még egyéb bűzös anyagokat is fejlesztenek és így egyrészt megrontják a környezet levegőjét, másrészt pedig a bomlásban levő ürülék igen jó melegágya a különböző betegségeket terjesztő mikroorganizmusoknak. Az excrementum gyors felbomlása közben legértékesebb anyagában, a nitrogénben szenved nagy veszteséget, amennyi­ben már a pöcegödörben nitrogéntartalmának körülbelül 70­0%-át elveszítheti, ammóniák­ vagy egyéb nitrogéntartalmú gáz alakjában. A tőzeg felszívja az ürülék nedvességtartalmát, savtartalmánál fogva pedig csökkenti a bomlást okozó baktériumok tevékenységét, a fejlődő bűzös gázokat elnyeli, azaz absorbeálja és így a vele készült trágyát szagtalanítja. Ennek az eljárás­nak több előnye van, többek között az, hogy a vele készített trágya szagtalan, az érés folyamán a trágyában lévő netalán kórokozó baktériumok nagy részben az erős felmelegedés miatt elpusz­tulnak és végül az ilyen módon készült trágya könnyen szállítható és egyenletesen jól szórható. Az elmondottak alapján tehát azt is mond­hatnánk, hogy bizonyos körülmények között a tőzeges fekáltrágya jó helyettesítője lehet az istállótrágyának. Az elmondottakból kitűnik, hogy a tőzegnek a többi komposztálásra fel­használni szokott anyagokkal szemben olyan Ezekből az adatokból is láthatór" a külörthöző termelvények közötti nagy eltérés és kitűnik továbbá az, hogy átlagos minőséget a fekál­trágyáknál megállapítani nem lehet. A vizs­gálatok tanúsága szerint a mellékelt táblázatban feltüntetett­­trágyaminták szárazanyagra át­számított alkotórészeinek százalékai (úgymint nedvesség, szárazanyag, hamu, ebben a homok, szervesanyag, foszfor, káli és nitrogén) nagy ingadozásokat tüntetnek fel, amely nagy inga­dozások a felfogott fekáliák minőségétől, illetve az azokban foglalt tápanyagok mennyiségétől a w / OEHOCARBON BORSZIHTELENITOSZEN Mindenfajta vörüsbor Cl !Q|VIFPTFW RFUÁl T Hibás és beteg borok szintelenitésénél UUIOlflin I tll DLVMLI kezelésénél — Pincefelszerelési üzletekben kapható. — 708 Mintával és használati utasítással készséggel szolgál a főraktár, telefon:Au­t.234-so BLÜHIEHAU ALFRÉD, BUDAPEST előnyös tulajdonságai vannak, amilyenekkel a többi már említett anyag nem rendelkezik, mert használatuk a fekáliákat nem fertőtleníti és a trágya nitrogénjét kisebb százalékban absor­beálják, mint a tőzeg. Téves azonban az a régi nézet, hogyha a tőzeg egyszer már magába szívta a trágya értékes anyagait, azokat tartósan meg is őrzi, konzerválja, mert ha az ilyen urinával (vizelettel) telített tőzeg száradni kezd, száradása közben sok levegővel érintkezik, ilyenkor már nitrogénjében tetemes veszteséget is szenvedhet. A fekálkomposzt-trágyák vegyi összetétele, azok készítési módja szerint szerfölött eltérő. A hozzánk vizsgálatra beküldött trágyaminták közül néhánynak tápanyagtartalmát az alább közölt táblázatban összefoglalt elemzési adatok tüntetik fel: »., I. táblázat. A vizsgált fekáltrágyaminták összetétele szárazanyagra számítva. /» . Nedvesség /o Szárazanyag; % A száraz anyagban,^) "Ol" Nedvesség /o Szárazanyag; % hamu % o szerves anyag /o lO o oT o. 14* Összes N /o ^ 38-98 61-02 70-37 47-50 29-63 1-45 1-16 1-13 8-20 91-80 76-48 57-35 23-52 0-47 0-64 0-57 35-12 64-88 85-34 64-03 14-66 0-45 1-14 0-69 9-91 91-09 81-31 58-25 18-70 0-54 0-48 0-54 12-70 87-30 74-70 54-79 25-21 1-40 1-38 1-05 14-86 85-14 76-93 56-38 23-07 1-37 1-03 0-86 20-91 79-09 73-89 51-23 26-11 0-61 0-89 0-66 59-78 40-22 51-59 24-24 48-41 ,2-43 0-94 2-61 14-64 85-36 79-11 6-52 20-89 1-07­­ 0-37 2-58 26-20 73-80 77-40 8-21 22-60 0-74 0-60 2-32 45-50 54-50 88-50 74-28 11-50 0-66 0-75­ 1-38 58-14 41-86 89-82 53-51 10-18 1-10 1-67 1-45 52-97 47-03 73-21 55-63 26-79 2-19­ 1-93 2-21 54-00 46-00 37-52 15-02 62-48 1-56 0-52 2-06 65-13 34-87 30-17 11-70 69-83 2-38 1-00 2-00 51-74 48-26 40-30 21-07 59-70 0-87 0-99­­2-65 31-07 68-93 15-21 5-79 84-79 1-29 0-51-1-77 26 1931. január 3. permetezés a legolcsóbb, mert a szokásos kétszeri téli permetezés egy munkával végezhető el. \OVIO].YIKV bordóilébe keverhető kéntartalmú gyümölcsfák arbolineum. AUIOLA gyümölcsfa-sebhelyek kezeléséhez, vértetü ellen a legjobb. 600 Kérjen részletes ismertetőt a mintatelepeinken elért eredményekről. „ CMOOOJ" * ¡­IJJPE ST memmmm

Next