Borászati Lapok – 68. évfolyam – 1936.

1936-01-04 / 1. sz.

1936. január 4 Trágya! Pöcegödörben tőzegelt fekáltrágya a legjobb és legolcsóbb szervestrágya ! Árnyékszék­trágya, tőzeggel keverve ! Szagtalan ! Nem folyékony ! Villázható ! Kevés kell belőle ! Olcsóbb az istállótrágyáknál ! Nem műtrágya ! Garantált szemétmentes ! TŐZEG- ÉS FEKÁLTRÁGYA-ÜZEM, KISPEST, Nagy Sándor­ utca 14. sz. Telefon: 46-9-74 Trágyázzunk­­ tőzegfekállal • ebben látják a borkérdés megoldásának Kolumbusz tojását. Ismerteti a Statisztikai Évkönyvnek legutóbbi adatait, amelyek alapján kimutatja, hogy Magyarországon a 28.000 hold direkt termőből legalább 16.000 hold otelló bort termő terület van, ennek kiirtását józan ésszel elkép­zelni sem lehet. A 12.000 hold noah­bor nagyrészt egy holdon aluli apró gazdák kezében van, akik termésük nagyrészét saját szük­ségletükre használják fel. A piacra kerülő noahbormeny­nyiség nem tesz ki többet, mint 100—120.000 hektolitert. A magyar szőlőgazdaság tudatában van annak, hogy ennek a termésmennyiségéhez képest csekély silány minő­ségű bornak az eltüntetése is igen fontos az ország szőlős­gazda egyetemének szempontjából. Éppen ezért a noad­kérdést a teljesen és tökéletes kártalanítás elve alapján meg akarja oldani. Ha azonban túltermelésről beszélnek, akkor elsősorban azoknak a nagyipari szeszgyáraknak ter­meléséről van szó, amelyek néhány család tulajdonában már túlontúl sokat élveztek a részükre biztosított privilé­giumokat. Ugyanakkor, amikor a noah­ szőlők kártalanítás nélküli kiirtásáról vagy átoltásáról hallunk, sohasem talál­koztunk a magántulajdon olyan erélyes védelmével, mint amikor a nagyipari szeszgyárak privilégiumának megszün­tetésével szemben hallunk siránkozó hangokat. Ismertette ezután a különböző terméskimutatásokat, amelyekből szintén megállapítható az, hogy a noah-kérdés a szeszkérdés lényegének megkerülésére lesz mindig hely­telen megvilágításba hozva. Arra kérte ezután a választmányt, hogy a különböző borvidékek képviselőinél a kérdés támogatására tegyék meg a saját vidékükön mindannyian a szükséges intéz­kedéseket. Dr. Polgár Lajos ügyvezető igazgató kifejti, hogy a szeszkérdés új elrendezése a különböző érdekeltek, valamit a hatalmi faktor kívánságai­nak összeegyeztetése alpján történhetik csupán. Adva van a szőlő- és gyümölcsgazdaságon kívül a mezőgazdasági szeszgyártásnak, a borfőző­iparnak (központi szeszfőzdéknek), továbbá az államhatalomnak és különösen a kincstárnak érdekeltsége az elrendezés körül. Természetszerű, hogy minden szempont megokolhatja a maga szélsőséges tervezetét. Ilyen tervezetek azonban nem szolgálhatnak kiindulási alapul, hiszen a különböző érdekek összeegyeztetése és a magasabb szempontú közérdek érvény­re jutása a cél. Tekintettel arra, hogy e percben még nem létezik olyan részletekbe menő elképzelés, amelyet minden érdekeltség a tárgyalások alapjául elfogadott volna, meg kell eléged­nünk azzal, ha kijelöljük a szőlőgazdaság nézeteit az elren­dezés főbb alapelvei tekintetében. Nem kétséges, hogy a szőlő- és gyümölcsgazdaság vál­tozatlanul kitart azon álláspontja mellett, hogy a szesz­kérdést az agrárérdekek irányában kell megoldani, tehát a mezőgazdasági szeszgyártás jogos érdekeinek figyelembe­vételével. Amidőn ezt hangsúlyozzuk, meg kell állapíta­nunk, hogy az idevonatkozó megegyezés körül a szőlő- és gyümölcsgazdaság teljesen egyenrangú tényezőképen veendő figyelembe, hiszen utóbbinak törvényes joga áll fenn ma is ahhoz, hogy terményeiből (tehát olcsóbb melléktermékeiből is) bármilyen felhasználás céljaira szeszt állíthasson elő. Alapelvül szolgál az a felismerés is, hogy a szeszter­melés nem tehető egészségessé, ha az ipari szeszgyártás kizárást nem nyer a belföldi szeszpiac ellátásában. Minden ellenkező megoldás olyan túltermelést okoz, amely az elren­dezést keresztülvihetetlenné teszi. A szőlő- és gyümölcsgazdaságnak fogyasztási szesz elő­állítására irányuló igénye a képen értendő, hogy ezen szesz­kategória előállítása és árszabályozása elsősorban a szőlő-és gyümölcsgazdaság érdekei tekintetéből intézményesí­tendő. Ez az alapeszme nem zárja ki azt, hogy a mezőgazda­sági szeszgyártás megfelelő jövedelmezősége szempontjából a fogyasztási szeszért elérhető ártöbblet megfelelő módon és mértékben igénybe ne vétessék. Nem engedhet azonban a szőlő- és gyümölcsgazdaság abból a követelményéből, hogy a fogyasztási szesz eladási árának kitűzésébe döntően beleszólhasson és hogy ez az ár­­ ne elsősorban ezen termelési ágak érdekeinek tekintetbe­vételével állapíttassék meg. Dr. Polgár kimutatta, hogy az 1932. év első felében a fogyasztási szesz eladási mennyiségére vonatkozó nagy visszaesés nem az előző év utolsó heteiben történt áremelés következménye volt. Teljesen azonos ár mellett lényegesen magasabb mennyiséget adattak el az előző években. A visszaesés azért történt, mert a borárak fokozatosan csökkentek, 1931 őszén 5—8 filléres árakon vásároltak mustokat az Alföldön, az 1931 szeptember 1. és december 31. közötti négy hónap alatt több mint 9000 hl abszolút borpárlatot hoztak forgalomba és ez a párlat a másfél évvel előbb jegyzett 5 pengős ár helyett abszolút literen­ként adózva 2­80—2­90 pengő árért került forgalomba. Hibás tehát a fogyasztási szeszár emelése szempontjából a kincstári érdekek védelmében az 1932. év példájára hivat­kozni és az adóbevételek nagymértékű visszaesésétől félni a fogyasztási szesz árának emelése esetére. Előadó rámutatott arra, hogy a tömény szeszkategó­riák áremelését nem lehet a fogyasztói érdekek szempontjá­ból sem védeni. Régi tapasztalat, hogy ugyanannyi alkohol fogy el az országban : az árviszonyoktól függően borban, sörben vagy szeszben stb. Sehol sem védik a töményszesz­fogyasztást. Különös lenne, ha nálunk a bor stb. hátrá­nyára ezeket a szeszfajtákat favorizálnák. Előadó ezután azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy a fogyasztási szesz előállításában részesedő mezőgazdasági szeszgyártás és bortermelés viszonya mely alapelvek szerint szabályozandó és ezen szempontból kimutatta, hogy a borból való szeszfőzés átalakító hatása csak akkor lehet biztosítva, ha az elrendezés automatikus jellegű, ha tehát a tényleges borárak szabályozzák a szeszgyártásra való felhasználás lehetőségét. Óva int olyan mesterséges szerkezetektől, amelyek valamely hatóság, bizottság stb. feladatává tennék az alkalmasság megállapítását. Példaképen hivatkozik a jelenlegi helyzetre, amidőn egy alig 2­2—2­3 millió hl-es termés esetében példátlanul nyomott árak vannak forgalomban és egyes vidékeken 1-2 filléres áron vásárolhattak szeszfőzdék. Ez a példa mutatja, hogy gazdasági és pénzügyi viszonyaink lerom­lottsága, borkereskedelmünk felvevőképességének hiánya folytán olyan esetekben is égető szükség van a piac áralaku­lásának befolyásolására, amelyek elméleti alapon kedvező értékesítési időszakokként jelentkeznek és tehát amely ese­tekben hatósági kijelölés a borból való szeszfőzés szük­ségességét előre (az ár­rombolás jelentkezéséig) nem ismer­hetné fel. A későbbi felismerés pedig már nem segíthetne. A piac nagymennyiségű olcsó bort venne fel stb. Előadó ezután hangsúlyozta, hogy az elrendezésnek biztosítania kell a központi szeszfőzdék életképességét, mert egyébként a jogosultság megadása gyakorlatilag kihasz­nálható nem lenne. A központi szeszfőzdék pedig csupán akkor lehetnek életképesek, ha folyamatosan és állandóan üzemben maradhatnak. Ez a szempont is arra utal, hogy a szőlő- és gyümölcsgazdaság elsősorban szeszt kíván főzni — és más természetű kárpótlást (így a fogyasztási szesz árában való részesedést) csupán kivételes konstellációk, nagyon rossz termések stb. esetére igényel — kontingens helyett. Dr. Polgár felhívta a választmány figyelmét arra, hogy a fogyasztási szesz ügyének elrendezése azért is óriási fontosságú ügye a szőlő- és gyümölcsgazdaságnak, mert a létesítendő elrendezés természetszerű függvényét fogja képezni az a szabályozás, amellyel a törkölyt és egyéb gyümölcspárlatok főzését fogják rendbehozni. Ez az összefüggés is világossá teszi a szőlő- és gyümölcs­termelés elementáris jogát ahhoz, hogy a fogyasztási szesz előállítása az ő szempontjai irányában oldassék meg. Előadó ezek után előterjesztette, a következő határozat­javaslatot : 3 Borszivattyúk, bortömlők, borszűrők, az összes pincegazdasági eszközök és anyagok legolcsóbban beszerezhetők a 4307 S1 Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél Budapest, V., Alkotmány­ utca 29. 1. szám 1. Az Országos Egyesület választmánya örömteljes meg­elégedéssel veszi tudomásul, hogy évtizedes programmjá­nak megvalósítása, a szeszkérdés rendezése úgy a kormány, mint az országgyűlési pártok részéről a legközelebbi gazda­sági intézkedések közé soroztatott. A választmány megállapítja, hogy a magyar szőlő­gazdaság a szeszelőállítás természetes és törvényes jogosulta a képen a mezőgazdasági szeszgyártást és a bor- és gyümölcs­termelést tekinti, ennélfogva a szeszelőállítás rendezését mindkét agrártermelési ág jogos érdekeinek figyelembe­vétele mellett kívánja megoldva látni. A szőlősgazdaság ezen álláspontjából következik, hogy a szorosabban vett mezőgazdaságot, illetőleg mezőgazda­sági szeszgyártást hasonló állásponton szeretné tudni. 2. A választmány meggyőződése szerint a szeszkérdés nem rendezhető másképen, mint az ipari szeszgyártásnak a belföldi szeszféleségek gyártásából való kizárása által. Éppen azért minden megoldási módot, amely más módon kívánja az új berendezkedést felépíteni, olyannak lenne kénytelen tekinteni, amely a szőlőgazdaság szempontjából megoldást nem jelent. 3. A választmány ezúttal nem kíván állást foglalni a megoldási tervezetek részletei tekintetében. Megállapítja azonban, hogy a szőlőgazdaság számára csupán olyan elrendezés jelenthet megoldást, amelyben a szeszfőzés a termésfeleslegek egyik természetes levezető csatornáját képezi és amely a szeszgyártás céljaira szolgáló borfelhasználás átalakító szerepét megfelelően biztosítja. 4. A választmány felhatalmazza az elnököt aziránt, hogy a szeszkérdéssel kapcsolatos tárgyalások keresztül­vitele céljából az elnökség és ügyvezetőség támogatására az elnöki tanács vagy választmány egyes tagjait felkérje. Most kell felrakni a h­ernyó enyvgyűr­űket, ha jó gyümölcstermést akar! 0TDR a legismertebb olcsó hernyóenyvek. Hónapokig megőrzik tapadóképességü­ket! rffe&fc Növényvédelmi és Mezőgazda­sági K.­T­. ^^ Budapest, IV., Hajó­ utca 2. Telefoni 804-77.

Next