Bőripari Dolgozó, 1957 (3. évfolyam, 1-7. szám)
1957-06-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ara 40 fillér 1957. JÚNIUS III. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Munkásellátás, munkavédelem A szakszervezet fontos teendői közé tartozik a mindennapos gondoskodás a dolgozókról. Az üzemi konyhák, büfék, gyermekintézmények, a munkavédelmi rendelkezések megtartásának ellenőrzése, a dolgozók nevelése, felvilágosítása állandó feladata. Aktivistáink sokat törődnek a jóléti intézmények fejlődésével, s ez előnyös kihatással van az üzem dolgozóira is. Dicséret és elismerés illeti őket, hiszen szabad idejükben, társadalmi munkában végzik a sokrétű munkásellátási és munkavédelmi feladatokat. Figyelmeztetjük a Tisza-, a Herkules- és a Szombathelyi cipőgyár vezetőit ízletes ételeket az üzemi konyhában A munkások azelőtt a munkapad mellett vagy az udvaron állva fogyasztották el szűkös ebédjüket, ma ízlésesen megterített asztaloknál étkeznek, s az ebédet felszolgálják nekik. Iparunkban több üzem rendelkezik üzemi konyhával. Ahol ilyen nincs, az Üzemelelmezési Vállalat vagy más üzemek konyhájáról étkezhetnek a dolgozók. A két-háromfogásos menüt 2,80—3,50 forintért kapják. A többi költségeket a vállalat fedezi, ami hatalmas összeg. A Táncsics Bőrgyár havonta 20 000, a Duna Cipőgyár havi 40 000 forintot pótol az étkezéshez, noha az utóbbi vállalatnak nincs saját Vnferra konyhája. Az étel minősége nem mindenütt egyforma. Ahol saját konyhával rendelkeznek, ott jobb az étel, s több dolgozó is igényre, &pp€ii -*■■-•** nem helyeselhetjük, sőt határozottan ellenezzük, hogy az Újpesti Bőrgyár és a Táncsics Bőrgyár átadta konyháját az üzemélelmezési Vállalatnak. Véleményünk szerint ezt az üzemben étkezők sínják meg. Az aktivisták is hibát követtek el azzal, hogy elhanyagolták az ellenőrzést, mondván, most már nem sajátjuk a konyha. Pedig a konyha ellen azóta sok dolgozó tett panaszt. Jó munkamódszerrel dolgozik a Csepeli Szőrmekonfekció Vállalat munkásellátási bizottsága. Rendszeres és alapos ellenőrző munkát végez. Gyakran ellenőrzik szúrópróbaszerűen a konyhai nyersanyag felhasználását, a raktárba érkezett és kiadott áru mennyiségét. Ennek eredményeképpen az étel minősége megjavult, s az étkezést igénylők létszáma az utóbbi időben mintegy 50 százalékkal emelkedett. A munkásellátási bizottság részt vesz a heti étlap összeállításában, a dolgozók igényei alapján tesz javaslatokat. Követendő példa a többi üzem részére is. Ellenőrizzük a büféket is A büfékre is ki kell terjednie az ellenőrző munkának. Különösen azért, mert ezek nem a vállalat kezelésében vannak, tehát nem függnek az igazgatótól, az üzem fegyelme nem köti őket. A Rákospalotai Bőrkonfekció Vállalatnál például nincs folyóvíz a poharak elmosására, merig a dolgozók igen sok hűsítőitalt fogyasztanak Hasonló hiba a többi üzemi büfénél is tapasztalható. Nagy figyelmet érdemel a büfék tisztántartása is. A szakszervezeti aktivisták ne engedjék a büfé üzemeltetését, ha nem felel meg a rendeleteknek és az egészségügyi követelményeknek. Nagy terhet vesz le a dolgozó nők válláról az üzemi gyermekgondozás. A munkás anya nyugodtan végezheti termelő munkáját, hiszen kicsinyéről gondoskodnak ezalatt. Kilenc üzemünk rendelkezik bölcsődével és napközi otthonnal, ahol mintezr ezer gyermeket nevelnek szakképzett gondozónők, óvónők, pedagógusok. Gyermekintézményeink, főleg az újak, korszerűek, higiénikusak, alkalmasak az egészséges gyermeknevelésre. Egy gyerek ellátási költsége havonta 300—350 forintot tesz ki, a dolgozó anya mindössze napi 1 forintot fizet. A napközik kis gondozottjai naponta Az ellenforradalom időszaka után több vállalatnál elhanyagolták a munkavédelmet. Cserélgették, leváltották a biztonsági megbízottakat, elmulasztották a dolgozók oktatását, a balesetek bejelentését, nem tartották meg a havi, szemléket, sokszor figyelmen kívül hagyták, megsértették a rendeleteket, törvényeket. Egyes üzemeinkben a gazdasági vezetők az új technológiai módszerek bevezetésénél, üzemi átszervezéseknél, felújításoknál, új üzemrészek létrehozásánál nem veszik figyelembe a rendeleteket. A Tisza Cipőgyárban új raktárépületet építettek, erről azonban nem értesítették szakszervezetünket, bár a rendelet kimondja: -A szakszervezet hozzájárulása és engedélye szükséges az új és az átszervezett üzemrészek további üzemeltetéséhez. Nem különbül járt el a Herkules Cipőgyár igazgatója sem. Új műhelyt akartak létesíteni, amiről csak véletlenül szereztünk tudomást. A helyszíni szemlén azután kiderült, miért titkolták a dolgot. Megállapítottuk, hogy az üzemrész létesítésénél nem vették figyelembe a rendelkezéseket, s így az látó ennivalót. Gyakran jut nekik csokoládé, citrom és egyéb vitamindús étel, amit nem minden szülő tud ilyen! rendszeresen biztosítani gyer- mekének. Ahol a munkásellá- tási bizottság a szülői munka-! közösséggel együtt végzi az el- lenőrzést — mint például az Újpesti Bőrgyárban —, ott a gyermekek ellátása rendszeres és kifogástalan üzemeltetéshez a szakszervezet részéről nem is járultunk hozzá. Nem tartjuk helyesnek azt sem, hogy általában az új üzemrész működésének megkezdése után kezdenek az öltöző, mosdóhelyiségek rendbehozásához. A Szombathelyi Cipőgyár volt bőrgyári talphengerlő üzemrészének átszervezésénél például már csak a kör szerelési munkálatai hiányoztak, de az öltöző, mosdóhelyiségek vakolásához, felszereléséhez még hozzá sem fogtak. Van-e köze hozzá a szakszervezetnek A védőberendelések karbantartására gazdasági vezetőinknek nagy gondot kell fordítaniok. Ne engedjék azt eltávolítani vagy elállítani, hiszen ebből már számtalan baleset történt. Tűrhetetlen eseteket említünk: a Bőrtex Cipőgyárban a cementező elszívó berendezését leszerelték és a művezető elnézte, hogy a szaktársak elszívó nélkül dolgoztak. A Duna Cipőgyár egyik műhelyrészében a szakszervezet megbízottja figyelmeztette a művezetőt, hogy a körön nem megfelelő az elszívás, javításra szorul, mire a művezető azt válaszolta:»semmi köze hozzá«. A munkakörülmények jobbátételéhez nem mindig kell beruházás, de akarat mindig kell hozzá. A példák arra vallanak, hogy a gondossággal, a felelősségel néha baj van. Figyelmeztetjük a gazdasági vezetőket: minden törvény, amit a balesetelhárításról és az üzemegészségügyről 1956. október 23-a előtt alkottunk, ma is érvényben van, s szakszervezetünk szigorúan ragaszkodik azok megtartásához. E törvények a dolgozó embert védik, s nem nézzük el megsértésüket. Az Újpesti Bőrgyár dolgozói a május 1-i menetben. Szakszervezetünk vezetőszervei 1956 szeptemberében ülésezett a szervezett bőripari munkások XIV-ik országos kongresszusa, amely megválasztotta a szakszervezet vezetőszerveit, a központi vezetőséget, a számvizsgáló bizottságot. Az ellenforradalom leverése utáni új helyzetben szükségessé vált a központi vezetőség kiegészítése, amivel több tagja lemondott. A központi vezetőség — élve a szakszervezeti alapszabályokban biztosított jogával — az 1957 februári ülésén kiegészítette önmagát és új elnökséget választott. Tájékoztatásul közöljük a vezetőszervek névsorát. A központi vezetőség tagjai: Bajor Béla Balla János Bartók Kálmánné Bayer Zsigmond Bedő Kálmán Bihari Sándorné Borzás Rezső Brauner Ferencné Csáki Gézáné Csákó Mihály Fekete János Fischer József Fajsz Józsefné Gerzsenyi Andrásné Golubics György Gulyás Sándor Hirth Istvánná Holczapfel Károlyné Horváth István Kádas Antal Kálmán Károly Kiss Károly Kocsis Mária Kollmann Gyula Kovács Béla Kunos Pál Lengyel Lászlóné Lentai Nándorné Lukács István Mach Pál Misseje Géza Mutsy Ferencné Németh János Papp Dániel Papp József Schiffler Dánielné Schneider József Sz. Nagy István Szabó Imre Szatmári László Szkokanovics Ernő Szobácsi Anna Turzó László Varga József Varga Károly Varga Károlyné Varró János Vécsei Géza Virág Ferenc A központi vezetőség póttagjai: Bertalan József Bucskó Emil Csaba Ferenc Heisz István Horváth Mihály Lakos Ferenc Tóth István A számvizsgáló bizottság tagjai: Dózsa Imréné Liebe István — elnök Orbán József A számvizsgáló bizottság póttagjai: Dancs Károlyné Szalay Sándorné Az elnökség tagjai: Bedő Kálmán Brauner Ferencné Csákó Mihály — elnök Fekete János Holczapfel Károlyné Kunos Pál Papp Dániel Szatmári László — titkár Turzó László — titkár Varga József Varga Károly KÖSZÖNTŐ Legutóbb öt évvel ezelőtt jelent meg a „Bőripari;;! Dolgozó”, öt esztendei szünet után most újra hallatja:? hangját szakszervezetünk központi lapja. Azokhoz szól... azokat köszönti először, akik hosszú idő óta ismerték,!! szerették és nemcsak olvasói, hanem munkatársai, szer-;;, vezői és terjesztői voltak. Szakszervezetünk évtizedes harcaiban a bőripari!! szaklap, a sajtó mindig erős támaszunk, a mozgalom kol-, lektív szervezője és propagandistája volt. Az 1891-ben!! megjelent „Czipész”, a cipész munkások lapja; az 1904-ben; először kiadott „Bőrmunkás”, a bőrgyári dolgozók sajttója; az ugyanebben az időben megjelenő „Törekvés” a;; szíjgyártók és bőrdíszművesek szaklapja; majd a bőrösök!. 1920-ban megjelenő közös orgánuma a „Bőripari Munyákás” a tőkés kizsákmányolás elleni küzdelemben mint!! megannyi harci lobogó, maga köré tömörítette és szer-’ vezte a szakma dolgozóit. A felszabadulás utáni években!! egyetlen iparági szervezetben egyesítették erőiket a bőr-, munkások, a cipészek, a szűcsök, a kesztyűsök, a bőrdísz-!! művesek, a szíjgyártók és az üzemekben velük együtt;; dolgozó különféle műszaki és adminisztratív alkalma-!! zottak. A „Bőripari Dolgozó” már a szocializmusért vívott ;;] harcban volt jó fegyverünk, támaszunk. .. Nemzedékeken át emlékezetes történelmi időszakban! [! szólal meg ismét a „Bőripari Dolgozó”. Még csak néhány;;! hónapja, hogy a szovjet nép testvéri segítségével lever-:: tük a proletárhatalom életére törő ellenforradalmat. Csak •• néhány hónapja gyűrtük le kemény, szívós harcban a!! magyar munkásosztály és a magyar nép halálos ellen- • • ségét — a napok alatt újjáéledő fasizmust, amely vissza i! akarta állítani a tőkések és földbirtokosok kizsákmányoló,• •rendszerét. Azt a rendszert, amely nekünk, bőripari,; •munkásoknak is annyi szenvedést okozott, s amelynek•sanyargatása ellen annyi küzdelmes sztrájkharcot vív!! [tunk. : [ Az ország még nem heverte ki azokat a súlyos gaz- ■ • •dasági károkat, amelyeket az ellenforradalom okozott.:: [Sokat kell még tennünk, hogy kiűzzük az agyakból és.; ; telkekből az ellenforradalom ideológiájának maradva![nyait és hogy gazdaságilag is megalapozzuk a párt és;; •kormány célkitűzéseit az életszínvonal emelésére. E nagy munkában felelősségteljes feladatok várnak! [ [szakszervezetünkre. A „Bőripari Dolgozó” ismét jó -segít;: [tőtársunk lesz ebben a harcban. Ennek egyik fontos fel-;: [tétele, hogy cikkeit ne csak egy kisszámú bizottság írja,;; ; hanem a bőripari dolgozók százai legyenek a lap munka-!! [társai; mondják el benne gondolataikat, kívánságukat,;; [véleményüket. Azt akarjuk, hogy újságunk időről időre!! [beszámoljon arról, ami az iparág dolgozóit foglalkoztatja,.. [ismertesse hol, milyen módszerekkel értek el jobb ered-!! [ményeket, élesen bírálja és segítsen kijavítani a hibákat,* •közelebb hozza egymáshoz a tagságot és a vezetőket. | Az elmúlt években nagyon hiányzott ez eleven ’mga [ csolatnak ez a formája a szakszervezet tagsága és a veze-; ; tés, valamint a különböző üzemek dolgozói között. Hiba! [volt a lap megszüntetése, s ezt mindjobban éreztük. • Érezte a tagság, az aktivisták és a központi vezetőség is. ■ [ Ezért a múlt év szeptemberében ülésezett XIV. kong-: presszusunk elhatározta a központi lap újbóli megindító-;ását. Most az akadályok már elhárultak, s a lap megjelenő: •sének mind anyagi, mind politikai feltételei biztosítottak. • ► A „Bőripari Dolgozó”-val egyidőben megszólalnak más, a szakszervezetek lapjai is. Ez is egyik bizonyítéka a szak-] [szervezetek megnövekedett társadalmi szerepének. A párt-, [és a kormány biztosítani kívánja, hogy a szakszervezetek: ] valóban betöltsék hivatásukat a szocializmus építésében,1; [ [hathatós védői legyenek a dolgozók érdekeinek. A bőr-1; ► ipar szervezett dolgozói jólesőn látják ezt a bizalmat!! [A szakszervezet úgy akar dolgozni, hogy megfeleljen!;: • a várakozásnak, amellyel a bőripar dolgozói feléje for! :in dúlnak és segítséget adjon az országépítő gondok meg-? ;! [ oldásában: ! ] Ezekkel a gondolatokkal bocsátjuk ismét útjára szak-! [lapunkat, s azt kérjük kedves szaktársainktól, az olva-j [ sóktól, törődjenek a lappal, küldjenek minél több tájé-t; [koztatást, levelet a szerkesztő bizottsághoz, terjesszék,;! [ szeressék a lapot. Ne szürke közlöny legyen újságunk,!: ; hanem a bőripari dolgozók eleven lelkiismerete, amely: j ; nem hagyja megcsontosodni a rosszat, zászló, amely segíti:! ; törekvéseinket a jobbra, az újra és a szebbre. ; Csákó Mihály, j