Bőripari Dolgozó, 1978 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1978-01-01 / 1. szám

2 SZABÓ MIHÁLYNÉ MINŐSÉGI CIPŐ­GYÁR „B” ÜZEMEGYSÉG SZB-TERME­­LÉSI FELELŐSE: — Az 1977-es évben számtalan kisebb-nagyobb problémák aka­dályozták a ter­melést. Többek között nem volt megfelelő meny­­nyiségű és minő­ségű anyag és felsőrész. Ezek a körülmények je­lentősen befolyá­solták a szocialista brigádok munkáját, lelkesedését is. A másik nagy gondunk a munkaerő állandó mozgása volt. Sokan kiléptek üzemünkből. Ez a munkaerő­­mozgás sajnos nem kímélte a szocialista brigádokat sem. Így aztán a létszám csökkenésével arányosan a brigádok szá­ma is csökkent, amit bizonyít, hogy ma mindössze 9 brigád működik. — Hogy mit kívánok az új esztendő­től? Folyamatos anyag- és felsőrész­ellátást, amely bizonyára hozzá fog já­rulni a munkaerő és a kereset növeke­déséhez, mert az emberek szívesen dol­goznak, hogy minél több pénzt kereshes­senek. FAZEKAS KÁROLY, A MINŐSÉGI CIPŐGYÁR „B” ÜZEMEGYSÉG MEG­BÍZOTT VEZETŐJE: — Ha azt mon­dom, hogy nehéz évet zártunk, ak­kor nem túlzók. Az anyag- és fel­sőrészhiány mel­lett nehezítette a termelést, hogy drága lakkkörből készítettük a he­gyes orrú cipőket, nagy figyelmet és ......... szakértelmet kö­vetelt, szakembereink száma pedig egyre kevesebb. Végül is, a sok gonddal és prob­lémával együtt a szovjet exportot sikerült határidőre leszállítani.­­ Az 1978-as esztendő megnövekedett feladatok elé állítja kollektívánkat. A si­keres munkának egyik feltétele, hogy 1978-ban a gazdasági vezetés megfeleljen a nagyobb követelményeknek.­­ Szeretném, ha nálunk ebben az év­ben az üzemi demokrácia minél jobban érvényesülne. Ennek szellemében szeret­nénk a társadalmi szervekkel együttmű­ködni, a dolgozók széles rétegét bevonni a termelés irányításába, annak ellenőrzé­sébe. Remélem, hogy a jövőben az egyé­ni és vállalati érdek találkozik, amely majd megmutatkozik a termelés mennyi­ségi és minőségi eredményeiben. URBANOVICS JÁNOSNÉ, A MINŐ­SÉGI CIPŐGYÁR „C” ÜZEMEGYSÉG TT-ELNÖKE: — Az alja sza­lagon meós va­gyok, így alkal­mam volt tapasz­talni az elmúlt év gondjait, problé­máit. A kész ter­méket vizsgálom és veszem át. Ha csak a legkisebb mértékben is rosz­­szabb anyagból készül a cipő, ná­lunk azonnal jelentkezik: ráncos a bé­lés, az orr-rész, a kant stb. Ilyenkor az­után többször is vissza kell adni a cipő­ket javításra. — Mit kívánok 1978-ra? Mindenesetre erőt és egészséget, mert ha ez van, ak­kor a legnagyobb problémákat is meg tudjuk oldani. Ezenkívül azt kívánom, hogy ez évben sok fiatal lelkes, új szak­­szervezeti aktívánk legyen, akik szíve­sen végeznek társadalmi munkát, mun­­katársaik érdekében. VINCZE MÁRTONNÉ SIMONTOR­NYAI BŐRGYÁR: — Férjem itt volt tűzoltó, megbetege­dett és leszázalékolták. Mi mást kíván­hatnék elsősorban az új esztendőben, mint azt, hogy legyen újra egészséges, lányom óvónő, fiam a gyárban autósze­relő. Mindannyian elégedett emberek va­gyunk. Amióta az új csarnokban dolgo­zom, szinte élvezet a gyárba bejönni. Még a bizalmi funkciómat is sokkal szí­vesebben végzem és boldog vagyok, ha munkatársaim gondjain, problémáin se­gíthetek. Örülök, hogy sokan fordulnak hozzám tanácsért, segítségért. Most már valóban érdemes bizalminak lenni. De ha több üdülőjegyet és segélyt tudnánk ad­ni, akkor még nagyobb örömmel végez­ném a munkámat. ZSÁKI ENDRE, A PANNÓNIA SZŐR­MEKIKÉSZÍTŐ ÉS SZŐRMEKONV­EK­­CIÓ VÁLLALAT CSEPELI GYÁREGY­SÉGÉNEK IGAZGATÓJA: — Örömmel mondhatom,­ hogy az 1977-es eszten­dő számunkra si­keres volt. A ter­vünket mennyi­ségben és minő­ségben sikerült teljesíteni. Az el­ért eredmények a jövőben még na­gyobb feladatokat rónak vállalatunk­ra és ezen belül a csepeli gyáregységre is. Ezt a megnövekedett feladatot a kollek­tívával közösen tudjuk csak megoldani, amely az 1978­-as esztendőben lehetővé teszi mintegy 8—10 százalékos ered­ménynövekedést. Ehhez azonban jobb munkaszervezésre, folyamatos leterhelés­re és nem utolsósorban időbeni megren­delésre van szükség.­­ Az elmúlt évben is sok gondot oko­zott a munkakörülmények javítása. Alap­vető rekonstrukcióra nem gondolhatunk, de a legsúlyosabb problémákat 1978-ban meg kell oldanunk. Remélem, hogy rö­videsen sikerül kicserélnünk a régi ka­zánokat újakra és dolgozóinknak ez év telén a­ár nem kell fagyoskodniuk. GERZSENYI SÁNDORNÉ, a RÁKOS­­PALOTAI BŐR- ÉS M­Ű­ANYAGFEL­DOLGOZÓ VÁLLALATNÁL BIZAMI: — Odahaza a családban a bol­dogsághoz min­denünk megvan, nem hiányzik a jó egészség sem, s a közel húszéves kislányom sorsa is révbe jut. Azt szeretném, ha itt bent a­­ munka­helyen a 19 tagú brigádunk olyan jó egyetértésben dolgozna tovább, mint eddig. Szeretnénk a zöldkoszorú mellé megszerezni a bronz fokozatot. Az idei év­től valamivel jobb anyagellátást, tökéle­tesebb munkaszervezést kívánok, amely bizonyára kihat majd a hangulatra és a minőség alakulására is. NEUMANN GYÖRGYNÉ, A PANNÓ­NIA SZŐRME KIKÉSZÍTŐ ÉS SZŐRME­­KONFEKCIÓ CSEPELI GYÁREGYSÉGE, BAGI ILONA SZOCIALISTA BRIGÁD­JÁNAK TAGJA: v' ......| ' 'a** — Az elmúlt esztendőben bő­­ségesen volt mun- , m­kánk, amely azt is "fk­W jelentette, hogy a \ P pénzünk is meg­m volt. Azt kívánom, Iflw hogy az l973-as &*»♦ igi ''MWl esztendőben is ha­* ppi fsonló módon dol­gozhassunk és ke- Sf reshessünk. Bri­civilünk így:k a feladatokat megoldani, ennek ellenére sem kerültünk a legjobbak, közé. Bízok abban, hogy ez évben a brigádunk előbb­re lép és a legjobbak közé kerül. — Szeretném, ha ez évben jóval több üdülőjegyet kapna gyáregységünk, hogy a munkában elfáradt emberek minél töb­ben pihenhessenek, hogy utána még na­gyobb kedvvel és lendülettel folytathas­sák a munkát. LADA LÁSZLÓNÉ, A RÁKOSPALO­TAI BŐR- ÉS MŰANYAGFELDOLGO­­ZÓ VÁLLALAT FŐELŐADÓJA: — Boldog édes­anya vagyok, s a harmadik osztá­lyos­­ kisfiam jól tanul. Viszont megszoktam, hogy az emberi boldog­ság nem mindig csak a család ke­retében található meg, hanem a munkahelyen is. Szeretném, ha ez­után is úgy megbecsülnének, mint eddig. Mint tervelőadó, azt szeretném egyszer megérni, hogy szállítópartnereink időben eleget tegyenek a szerződésben vállalt kötelezettségeiknek. Akkor mi is jobban tudnánk tervezni, megszervezni a mun­kát és teljesíteni hazai és exportkötele­zettségeinket, mert bizony ezen a terüle­ten gondjaink vannak. Klánom, hogy brigádunk 1978-ban szerezze meg a szo­cialista címet. KEMPL TAMÁS DÍSZMŰBŐRGYÁR: — Van néhány kívánságom 1978. évre, mint KISZ-titkár sokkal több fiatalt sze­retnék látni, mivel KISZ-szervezetünk 27 taggal rendelkezik. Ezt a létszámot sze­retnénk felemelni. Fiataljainkat úgy sze­retnénk nevelni, hogy valamennyien törzsgárda tagok legyenek. Szeretnék né­hány ifibrigádot szervezni. Az előző év­ben eredményes volt a védnökségünk, az idén legyen még sikeresebb az üzemi munka érdekében. Brigádvetélkedőket kívánunk szervezni, még jobb eredmény­nyel, mint az elmúlt évben, bár az sem volt rossz. A bőriparban csökkentsék a bérlemaradást, hogy szívesebben marad­janak itt dolgozóink. — Végül magamnak is hadd kíván­jak: sikerüljön befejeznem a lakásépí­tést, hogy feleségem már az új otthon­ban várjon majd vissza a katonaságtól és folytathassam az üzemi munkát, az üze­mi életet, amit nagyon szeretek. DÓRA LÁSZLÓNÉ DÍSZMŰBŐRGYÁR ÜZEMI ADMINISZTRÁTOR: — Elég furcsa kívánságom van 1978-ra. TT-elnök vagyok a szak­szervezeti bizott­ságban és 1977-ben nagyon sokan for­dultak hozzám szociális problé­mákkal. Szeret­ném, ha úgy ala­kulna mindenki sorsa, hogy „munka nélkül” maradjak, mint TT-el­­nök. Ne legyenek betegek, akiket láto­gatni kell, emeljék fel az alacsony nyug­díjakat. De ha jönnek, szívesen intézem — lehetőségeken belül — a dolgozók ügyes-bajos dolgát. Azt szeretném, ha a tagság teljes megelégedésére tudnék ele­get tenni tisztségemnek. Nagyon szeret­ném, ha boldog, békés esztendőben dol­gozhatnánk a magunk és a mi kis gyári közösségünk örömére. simon atollné pécsi bőrgyár : — Az 1978-as esztendő az eddi­­gi­eknél is nagyobb erőfeszítéseket követel vállala­tunktól. Ez egy­ben azt is jelenti, hogy párhuzamo­san a szakszerve­zetre is nagyobb feladatok hárul­nak. Megnöveked­tek a szakszerve­zeti jog- és hatáskörök, az üzemi demok­rácia érvényesülése, továbbfejlesztésének lehetőségei, amely viszont azt követeli tő­lünk, hogy ezekre a kérdésekre jobban oda kell figyelnünk, képeznünk kell ma­­­­gunkat, mert ezt a munkát csak jól fel­­készülten lehet elvégezni.­­ Mindezekből adódik: 1978-ban azt kívánom, hogy a szakszervezeti mozga­lom előtt álló egyre növekvő feladatok­nak alapszervezetünk sikeresen eleget tudjon tenni. — Egyéni életemben­­pedig erőt, egész­séget szeretnék, hogy a mozgalmi mun­kám mellett vizsgáimnak is sikeresen eleget tudjak tenni. SZABÓ JÓZSEF SIMONTORNYAI BŐRGYÁR, MŰVEZETŐ: — Szeretném ebben­­az évben is olyan jól érezni magam, mint 30 év óta, ugyan­is azóta dolgozom ebben a kollektívában. A kikészítő, vagy ahogy mi nevezzük, a csinosító műhelybe mert neveztek ki mű­vezetőnek. Nagy a fele­lősségem, örülnék, ha megbízatásomnak a vezetőség és fő­leg a műhely dolgoz­ói megelégedésére eleget tudnék tenni. Jó lenne, ha a mun­kaerőhiány megoldódna, amire ígéretünk van. Mindenesetre minyen körülmények között teljesítjük a temet. — Elégedett emberekkel dolgozom, kulturált körülmények között és aki tud­ja mi a kötelessége, az szépen keres. A gyár vezetőinek az a törekvése, hogy ki­egyensúlyozott emberekkel, zavartalanul végezzük a munkánkat. Ezt nekünk úgy érzem, szocialista helytállással kell vi­szonoznunk. — Lányom, aki itt­­ a laborban dolgo­zott most GYES-en van, 8 hónapos kis-’ unokám a mindenünk. Feleségem is a gyár dolgozója, segédmunkás , törzsgár­dista. BŐRIPARI DOLGOZÓ A Pannónia Szőrmekikészítő és Szőr­mekonfekció Vállalat szegedi gyáregysé­gének József Attila szocialista brigádja meghívására a napokban a helyi Guten­berg utcai általános iskola ötödikes ta­nulói, dr. Király Dezsőné osztályfőnök vezetésével szocialista szerződés megkö­tésére érkeztek az üzembe. Az ünnepi aktust üzemlátogatás előzte meg, ahol a pajtások munka közben is­merkedhettek meg jövendő patronálóik­­kal. A 33-as létszámú osztály nagy ér­deklődéssel fogta közre termelés közben a zöld­koszorús brigádot, ahol Dimov Miklósné brigádvezető a 30 éves üzem múltját és jelenét majd a szakma szép­ségeit és fortélyait ismertette meg a gye­rekekkel. Az üzemlátogatást követően a pajtások és a szocialista brig­­ád tagjai aláírásaik­kal szentesítették a szocialista szerződés létrejöttét. A brigád ezután az először lá­tott kedves kis vendégeket szendviccsel, süteménnyel, édességgel, és üdítőital-fé­leségekkel vendégelte meg, miközben a pajtások számtalan őket érdeklő kér­dést tettek fel a brigádnak. A mintegy kétórás kis­kapasz­latfelvétel máris kör­vonalazta az után­pótlás biztosításának újabb lehetőségeit, hiszen nem egy paj­tás adta tanújelét annak érdeklődése kapcsán, hogy a n­yolc általános iskolai tanulmány befejez­­ve­, ide szeretnének­­majd kerülni, itt szeretnének, majd szak­mát tanulni.­ ­ 1978. január hó

Next