Bőripari Dolgozó, 1984 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
2 BŐRIPARI DOLGOZÓ 1984. január Az 1983-as év várható eredményei és az 1984-es feladatok (Folytatás az 1. oldalról) nak növelését és annak követelményét) mely a következő: — kiemelt feladat a cipőipar minőségi követelményeinek kielégítése érdekében a felsőbőr struktúra javítása, a gyártmányfejlesztés gyorsítása. El kell érni, hogy a legnagyobb volument jelentő marha felsőbőrökön belül legalább 15 százalékra növekedjék a korszerű, magasabb minőségi igényeket is kielégítő részarány; — új választékként 120—150 ezer négyzetméter mennyiségben be kell vezetni a ferró bőrök nagyüzemi gyártását és cipőipari felhasználását; — a minőség fejlesztése tegye lehetővé a cipőipar ellátási színvonalának érzékelhető javulását. A széles körben felhasznált felsőbőr típusok karaktere állandó legyen és a termékre jellemző tulajdonságok stabilizálódjanak; — a cipőipar részére a kéreg megfelelő mennyiségben és minőségben álljon rendelkezésre; — a bőrdíszmű iparban külföldi szervezők bevonásával megkezdett tervezési tevékenység folytatása és a kitűzött eredmények elérése; — a bőrfeldolgozó ipar export bemintázási modellezési tevékenységét gyorsítani kell az export megtartása, illetve bővítése érdekében; — a szőrmeiparban a konvertibilis import megtakarítása mellett nagyobb ütemben kell fokozni a konvertibilis exportot. A cipőiparban a termelés növelésére van szükség, hogy mindhárom reláció — belker, szocialista és nem szocialista export — igénye kielégíthető legyen. — feszültségek várhatók az értékesítésben, ezért a vállalatoknak keresni kell a termelésnövelés lehetőségeit, figyelembe venni a meglévő termelési tartalékokat, a felsőrészkészítő kapacitások külső- és belső bérmunka lehetőségeinek bővítését, a konvertibilis export pozíciót meg kell tartani, illetve növelni kell. Ennek érdekében a struktúra további átalakítása szükséges és azon kapacitások bővítése, ahol magasabb értékű gazdaságos export gyártható, a belföldi ellátásban nagyobb hangsúlyt kell adni a rétegigények kielégítésének. Biztosítani kell több magasabb minőségű árut, kényelmi cipőket és megfelelő választékok az idősebb korosztály részére. Végül felhívta a figyelmet, hogy januárban megkezdődnek az államközi tárgyalások az 1986—1990-es évek szállításáról. Minden vállalat alakítsa ki időben saját elképzelését, ezzel is segítve a tárgyaló partnerek felkészülését. Legalább hároméves előrelátásra van szükség — mondotta a miniszterhelyettes —, amin belül természetesen mindig az első év a legkirészletezettebb. Ezt a guruló tervezést még nem minden vállalatvezető sajátította el, pedig a további jó munkához nélkülözhetetlen megvalósítása, ráértéssel kell részt venni ebben a munkában. A jövő esztendőben a munkavédelmi és társadalombiztosítási feladatot ellátásában munkamegosztási, szervezeti változások lesznek. Tartsuk szem előtt, hogy az átmenet időszakában sem érezhetnek a dolgozók közömbösséget ügyeik intézésében, testi épségük védelmében. Alapszervezeteinknek egyébként is arra kell felkészülni, hogy a vállalaton belül, a szakszervezeti testületek hatásköre és feladata lényegében változatlan marad. Az előadó ezután azt hangsúlyozta, hogy továbbra is fel kell tárnunk azokat a gondokat és problémákat, amelyek keletkezésében a gazdaságpolitikai elhatározásokkal ellentétes hatások, jelenségek játszanak szerepet. Azzal a felelősséggel kell ezt tennünk, hogy ebben a tevékenységünkben szorosan összekapcsolódik a gazdálkodás szakszervezeti segítése, a közvetett és közvetlen érdekképviselettel és -védelemmel. Ezután konkrétan felsorolta azokat a problémaköröket, amelyek jelzik, hogy főként a jól prosperáló, kiemelkedő teljesítményt nyújtó cipőipar nincs olyan kedvező helyzetben, amelyet produktuma indokolna. Rámutatott arra, hogy a vállalatoknak minden lehetőséget meg kell ragadni helyzetük, eredményeik javítására, de szükséges, hogy az irányító szervek és a szabályozás is gyorsabban reagáljanak a nemkívánatos jelenségekre. Csak így érhető el, hogy a konvertibilis export növelésének lehetőségét valóra tudjuk váltani és teljesítsük a szocialista országokkal szembeni, valamint belföldi kötelezettségeinket. Kiegészítő előadását a titkár a következő mondatokkal fejezte be: Kérem a központi vezetőséget, annak hangsúlyozásával fogadja el az elhangzottakat, hogy ez évi eredményeink alapján, várható nehézségeink, gondjaink ismeretében és ellenére, jogos önbizalommal foghatunk hozzá 1984. évi feladataink megvalósításához. Csikós Pál: Szakszervezeti segítőmunkánk hozzájárult a gazdasági eredményekhez A miniszterhelyettes által elmondottakhoz a napirendi pont másik előadója Csikós Pál, központi vezetőségünk titkára adott kiegészítést. Bevezetőjében utalt arra, hogy a központi vezetőség hat héttel ezelőtt tartott ülésén, a kongreszszusi határozat megvalósításának értékelésekor, áttekintette a középtávú tervidőszak gazdálkodási tendenciáit is. A most elhangzottak alapján, a vállalatok helyzetének ismeretében megítélhetjük, hogy az 1983. évi gazdasági produktumunk mennyiben felel meg az akkori minősítésnek. Két ülésünk közelsége lehetővé teszi, hogy ebben a kiegészítésben csak az akkori megállapításainktól eltérő, új, vagy fontossága miatt ismétlésre érdemes tapasztalatokkal, jelenségekkel foglalkozzunk. Jó érzéssel, örömmel állapíthatjuk meg, hogy a cipőipar termelésének, gazdálkodásának színvonala 1983-ban változatlanul kedvező képet mutat. Ez az iparcsoport tehát ebben az évben, nagy erőfeszítésekkel ugyan, de képes volt az előző két esztendő eredményeinek továbbjavítására. A bőr- és bőrkonfekció-ipar ez évi teljesítményében némi javulás tapasztalható. Ez legutóbbi ülésünkön, az általunk értékesített termékek szezonális jellege miatt, még nem láthattuk. A vállalatok gazdálkodásában azonban változatlanul igen nagy a szóródás, és a gyengébbeknek ebben az évben sem sikerült megkezdeni a felzárkózást. A központi vezetőség titkára ezután több megállapítást, észrevételt tett a bérek és a jövedelmek alakulásáról. Elmondotta, hogy a Pécsi Bőrgyár, továbbá a Tisza és a Bonyhádi cipőgyárak ebben az évben adózott bérfejlesztést is vállaltak. Helyeseljük ezt nemcsak azért, mert a dolgozók magasabb bért kapnak, hanem azért is, mert ezeknél a vállalatoknál a gazdasági és szakszervezeti vezetés döntésének indokoltságát a gyakorlat igazolja. Kézenfekvő tapasztalat ugyanis, hogy a helyesen felhasznált többletbér jobb munkára ösztönöz, és megtérül a teljesítményekben. Ezeknél a vállalatoknál felismerték, hogy nemcsak szemlélni lehet a nagy munkaerő cserélődést, hanem cselekedni is kell a munkaerő-megtartó képesség javítása érdekében, ha ezt a vállalat eredménye lehetővé teszi — hangsúlyozta az előadó. A titkár ezután arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalati adatok szerint, az első tíz hónapban, a bérnövekedés mértéke indokolatlanul differenciálódott. Ennek egyik oka, hogy nem sikerült mindenütt leküzdeni a gazdasági vezetés bérfejlesztéssel kapcsolatos megalapozatlan óvatosságát. Ez károsan hatott a vállalatok munkaerő-megtartó képességére, de a munkamorálra is, mert a dolgozók nem akkor kaptak több bért, amikor a vállalat teljesítménye ezt már év közben is indokolta volna, hanem maximális biztonságra törekedve, az év végén, az eredmény ismeretében, jutalomként, prémiumként. Ezek azonban gyakran nem fejezik ki a munkavégzés minőségét, fontosságát és nem ösztönöznek a jobb munkára, hiszen a kifizetést korábban nem kötötték feltételekhez. A központi vezetőség titkára ezután áttért a termelés és gazdálkodás szakszervezeti segítésének tapasztalataira. Hangsúlyozta,, hogy annak eredményeit és gyengeségeit változatlanul a „félidős” értékelésünkben felvázoltakkal lehet jellemezni. Majd így folytatta: A felszabadulásunk 40. évfordulója tiszteletére kezdeményezett munkaversenyhez valamenynyi vállalatunknál csatlakoztak a brigádok és kollektívák. Ezt a folyamatot és a vállalások megtételét felgyorsította titkárságunk és központi vezetőségünk felhívása. Azt tapasztalhattuk: a verseny már 1983-ban is elősegítette az év végi feladatok teljesítését. A titkár ezután arról tájékoztatta a központi vezetőséget, hogy a munkaverseny-mozgalom keretén belül, a közelmúltban megrendezett cipőipari újítási cserefórumon 41 újítás, összesen 59 esetben talált új gazdára. Az immár hagyományosnak nevezhető szabászverseny döntőjét a hét végén rendezzük meg — folytatta. A verseny értékelési módja, a vetélkedő munkahelyi szakaszában serkentette és elősegítette, hogy jórészt tőkés importból származó bérből mintegy 85 millió forint értékű megtakarítást értek el a szabászok. Az 1983-as esztendő tevékenységének értékelését a következőképpen fejezte be Csikós Pál: — Központi vezetőségünk a rendelkezésre álló információk és tapasztalatok alapján megállapíthatja, hogy vállalataink többsége, a nem könnyű körülmények ellenére, eredményes gazdasági évet zár. Ebben döntő szerepet játszott a munkások, alkalmazottak, a vezetők növekvő felelősségérzete, munkájuk tovább javuló színvonala. Mi — és reméljük más érintettek is — úgy tartjuk: szakszervezeti segítőmunkánk hozzájárult a vállalati eredmények javításához. Javasoljuk, hogy a központi vezetőség fejezze ki tiszteletét a vállalat dolgozóinak, a helytállásért, köszönetét, elismerését a termelés és gazdálkodás társadalmi segítéséért a kollektíváknak, a brigádoknak és a szakszervezeti tisztségviselőknek, akik azt serkentették, szervezték és támogatták. A jövő évi feladatokra áttérve azt hangsúlyozta a titkár, hogy változatlanul alapvető feladatunknak tartjuk tagságunk mozgósítását a vállalati termelési, gazdálkodási célok megvalósítására. Kiemelt figyelmet fordítunk a felszabadulási évforduló tiszteletére indult munkaversenyre. Legyen tudatos törekvés a formalitásoktól való megszabadulásra, a konkrétságra, a versenynek a változó gazdálkodási feladatokhoz történő igazítására. Mindehhez segítséget ad a munkaverseny új szabályozása, amely az eddigieknél lényegesen nagyobb önállóságot biztosít a résztvevőknek és a szervezőknek egyaránt .Ebből következik, hogy a munkaverseny, továbbá a termelés és gazdálkodás segítésének szakszervezeti tennivalóit, a célokat és a tartalmat a vállalatoknál, az alapszervezetekben kell eldönteni, elhatározni. Több határozatunk ad aktuális útmutatást ehhez. Az anyag- és energiamegtakarításra, az anyagi ösztönzésre, a termelés és gazdálkodás szakszervezeti segítésének módszereire, továbbá a műszaki-gazdasági értelmiség helyzetére vonatkozó központi vezetőségi határozataink gyorsított ütemű, konkrétabb végrehajtására van szükség az alapszervezetekben. Jövő évi konkrét feladataink sorából kiemelkedik, hogy új besorolási feltételek mellett, el kell végezni a dolgozók munkakörének minősítését. Nagy jelentősége vanannak, hogy ez a minősítés objektív legyen, amit körültekintő előkészítéssel szükséges biztosítani. A vállalati szakszervezeti testületeknek és tisztségviselőknek, korábbi útmutatásaink felhasználásával, az első perctől kezdve hoz Vita a beszámolóról HARVAN JÓZSEF, a Pécsi Bőrgyár vszb-titkára bevezetőjében elmondta, hogy az ismert nehéz gazdasági körülmények mellett is kiegyensúlyozott volt a termelés. A puhabőrgyártás vonatkozásában a bázishoz képest emelkedés várható. A minőségi mutatók a várakozásnak megfelelően alakulnak. Az eredmények között említette, hogy sikerült a készleteket tovább csökkenteni. 1983-ban a tervezett 3,1 százalékos bérszínvonal emelkedés 6 százalék felett realizálódik. Ezt úgy érték el, hogy az eredmények ismeretében a vállalat gazdasági és mozgalmi vezetése adózott bérfejlesztésre is vállalkozott. OLÁH LÁSZLÓNÉ, a Minőségi Cipőgyár vszb-titkára hangsúlyozta, hogy a vállalat kollektívájának munkája nagy mértékben hozzájárult az ágazat eredményéhez. A terv fő mutatóit teljesítették, bár az értékesítés a szocialista exportnál 60 ezer párás lemaradást mutat. A vállalati és agyáregységi szakszervezeti szervek a megelőző időszakhoz képest aktívabban részt vettek a gazdálkodás segítésében, a problémák felszínre hozásában és megoldásában. A mozgalmi munka zavaró körülményeként említette, hogy a dolgozók sokat foglalkoztak a szegedi és a nyírbátori gyáregységek sorsával. BEREZNAI PÁL, a BIVIMPEX szb-titkára elöljáróban az alapellátás problémáival, ezen belül is a nyersbőrellátással foglalkozott. Elmondta, hogy a felsőbb szervek támogatásával 28 000 tonna import nyersbőrt már sikerült megvásárolni. Emlékeztetett arra, hogy a nyersbőr világpiaci ára rendkívüli mértékben emelkedik, mely várhatóan, az év első felében éri el tetőpontját. A készbőr-exporttal kapcsolatban kiemelte a több mint 30 százalékos növekedést, melyet a Pécsi Bőrgyár és a Budapesti Bőripari Vállalat piachoz való rugalmas alkalmazkodása tett lehetővé. LAJTOS TAMÁS, a Duna Ci■ pőgyár vszb-titkára a bérekkel és a létszámcsökkenéssel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a cipőipar munkaerő-helyzetét alapvetően befolyásolják a bérek. A rohamos létszámcsökkenés miatt romlik a kapacitáskihasználás. A többműszakos munkahelyek egymás után kénytelenek egy műszakban foglalkoztatni a dolgozókat. A továbbiakban arról beszélt, hogy a termelés menynyiségi és minőségi szintentartásához szükséges beruházásokat nem képesek folyamatosan végezni. Ezért olyan bérintézkedések meghozatalát sürgette, amelyek a cipőgyári futószalagok mellett, dolgozók megtartását segítenék elő. A központi vezetőség előtt szereplő napirend vitájában részt vett DR. BUKTA LÁSZLÓ, a SZOT Közgazdasági Osztályának vezetője. Az iparág éves munkáját nagyra értékelte. Az export területén elért eredményt azért emelte ki, mert azt a vállalatok elsősorban struktúraváltással érték el. A cipőipar — többek között — ezáltal közel 2 milliárd forint tőkésbevételhez jutott. Egyetértett azzal a megállapítással, hogy a szakágazat bérszínvonala elmarad az iparági átlagtól, ezért mindent meg kell tenni a helyes arányok visszaállítására. A teljesítmény és a bér kapcsolatában hangsúlyozta, hogy a világpiaci termelési szintet, annak megfelelő bérrel kell honorálni. A G.M.K. létjogosultságát megerősítve, felhívta a figyelmet arra, hogy itt is a teljesítménnyel arányos bérek kerüljenek kifizetésre. Perspektivikusan kell megoldani, hogy a fő munkaidőben végzett munka legyen megfelelő anyagiakkal elismerve. A beszámolók után elsőként SZALAI SZILÁRD, a Tisza Cipőgyár vszb-titkára szólalt fel és arról beszélt, hogy az 1983-as gazdasági eredményeket lényegesen nehezebb és bonyolultabb körülmények között érték el, így például a belföldi megrendeléseket maradéktalanul teljesítették, de sikerült eleget tenni a tőkés exportigényeknek is, amelyek mintegy kétmillió forinttal magasabbak az 1982. évinél. Az elért eredményekhez hozzájárult többek között a mintegy 55 millió forintos anyagmegtakarítás és az újításokból származó 20 millió forintos eredmény is. DOMA JENŐNÉ, a Sabaria Cipőgyár vszb-titkára a művezetők helyzetével foglalkozott. Annak a véleményének adott hangot, hogy a művezetők erkölcsi és anyagi elismerése nem megfelelő. Felelősségük igen nagy — mondotta — és tudomásul kell venni: a művezető az, aki a dolgozóval közvetlen kapcsolatban van, s ha becsületesen megfizetjük, biztos vagyok abban, hogy nem lesz gondunk a termeléssel és az utánpótlással sem. TÓTH MIKLÓSNÉ, a Palota Bőrdíszműgyár vszb-titkára anyagellátási gondokról beszélt A GRABOPLAST akadozó szállításai már 1983-ban is zavart okoztak a vállalat folyamatos termelésében, de az idén a leállás veszélye is fennáll. Félő, hogy a bizonytalansági tényezők miatt a rohamosan csökkenő létszám a kritikus szint alá csökken. A hozzászólások után SZABÓ IMRE és CSIKÓS PÁL foglalta össze a vitában elhangzottakat. Egyes kérdésekre részletesen is kitértek és adtak választ. Végül NÉMETH JÁNOS elnöki zárszavával ért véget a központivezetőség ülése. Csikós Pál