Bőripari Dolgozó, 1985 (31. évfolyam, 1-11. szám)
1985-01-01 / 1. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XXX!!. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ÁRA: 1,50 FORINT 1985. JANUÁR Központi vezetőségünk ülésén Évzárás után: sikerült a fő célok elérése Szakszervezetünk központi vezetősége 1984. december 18-án ülést tartott, melyen a testület tagjai mellett jelen volt Revicz Lászlóné, az Ipari Minisztérium főosztályvezetője. A központi vezetőség áttekintette a szakágazatunk területén a gazdasági és a szakszervezeti munkában elért eredményeket és tanácskozott a jövő évi terv megvalósítását segítő szakszervezeti feladatokról. Első napirendi pontként tájékoztató hangzott el az 1984. évi gazdálkodásról, az 1985. évi fő feladatokról és a terv megvalósítását segítő szakszervezeti tennivalókról. Második napirendként a testület elfogadta a központi vezetőség és az elnökség 1985. évi munkaprogramjára és ülésrendjére vonatkozó javaslatot, konvertibilis exportot. A cipőgyárak idén 800 ezer párral termeltek többet az előre számítottnál, bővült a felsőrészgyártó kapacitás. Növekedett a hazai cipők dollárexportja, a hazai igényeket a választékbővítéssel sikerült magasabb szinten kielégíteni — kivéve a gyermekcipőket. A következő esztendőkben különösen a szakágazat anyagellátása terén fontos az egymással kooperáló szakmák jobb együttműködése. Az értékesítésben kiemelt szerepet kap a hazai piac ellátásának további javítása. Az eddiginél is fontosabb a szocialista, főként a Szovjetunióba irányuló exporttervek ütemes teljesítése, a tőkés piacokon jelentkező keresletet pedig elsősorban a cipőgyártó vállalatoknak kell kihasználniuk, — mondotta a minisztérium főosztályvezetője. Amire figyelnünk kell jobb szakifiai kooperációt, ütemes export-teljesítést A központi vezetőség ülését Petrák Ferenc elnök nyitotta meg, üdvözölte a jelenlévőket és ismertette a napirendet. Ezt,követően átadta a szót Revicz Lászlónénak. Az Ipari Minisztérium főosztályvezetője részletesen szólt az ipar 1984-ben elért eredményeiről. A Központi Bizottság decemberi ülésén értékelte a népgazdaság teljesítményét és megállapította, hogy a külgazdasági egyensúly javult, a tervezettnél nagyobb dollár-exportot sikerült elérni, a beruházások a tervezett szinten folytak. Szükséges azonban, hogy az ipar a külkereskedelem egyensúlyához az eddiginél nagyobb mértékben járuljon hozzá, elsősorban a tőkésexport növelésével. Fontos ugyanakkor a lakossági igények hazai kielégítése. Ezután a könynyűipar teljesítményéről szólt az előadó. Az iparág termelési volumene a tervezett fél százalék helyett várhatóan 2,5—2,6 százalékkal emelkedik. A foglalkoztatottak átlagbérének emelkedése ugyanakkor elmarad az ipar átlagától. Míg idén a könnyűipar területének egészéről 2 százalékos elszivárgással számolnak, a bőr- és szőrmeiparban dolgozók száma 3 százalékkal csökken. A bőr-, szőrme- és cipőipari vállalatok anyagellátásában főként az első negyedévben akadtak gondok, összességében azonban sikerült a fő gazdasági célok elérése. Csikós Pál főtitkár, a napirend másik előadója beszámolójában szólt az 1984-es év jellemzőiről, arról hogy a gondok és problémák ellenére életviszonyaink, életkörülményeink kiállják a nemzetközi összehasonlítást. Majd így folytatta: Kedves Elvtársak! Ilyen nehézségek, a gondok mellett, eredményünkben jelentős szerepe volt a fegyelmezett, pontos munkának és annak a többletnek, amit a dolgozók és a vezetők áldozatkész vállalásai és azok teljesítése hozott, a kongresszusi és a felszabadulási munkaversenyben. Elnökségünk októberi ülésén áttekintette a verseny helyzetét. Ennek alapján jelenthetem a központi vezetőségnek, hogy a felhívás megjelenését követően, a kongresszusi és a felszabadulási munkaversenyhez minden vállalatunk csatlakozott. A vállalatok gazdasági vezetése és a vállalati szakszervezeti szervek a kongresszusi munkaverseny szervezését, illetve az ahhoz történő csatlakozás előkészítését, lebonyolítását közösen végezték és együttesen dolgozták ki az irányelveket, melyekre a vállalásokat kérték. Az irányelvekben és a vállalásokban a legnagyobb hangsúlyt: a tőkésexport növelésére, a minőség színvonalának növelésére; a szovjet export 1 millió páros többlettermelésére; az anyag- és energiatakarékosság fokozására helyezték. Az év első felében beindult felszabadulási munkaversenyvállalások, valamint a második félév elején elhatározott újabb intézkedések és vállalások eredményesen segítették az ágazatok gazdálkodási tevékenységét. A kollektívák által kommunista, műszakokra és társadalmi munkára vállalt közel félmillió órából, az elmúlt nyolc hónapban 335 ezer órát teljesítettek, vállalati és tanácsi gyermekintézmények támogatására; városfejlesztési célokra; kórházi rekonstrukció támogatására; vállalati üdülők fejlesztésére; a Nemzeti Színház építésének segítésére; jóléti és kulturális alapok bővítésére (főleg lakásépítési alapra és nyugdíjasok segélyezésére). (Folytatás a 2. oldalon) A bőripari vállalatoknál beindult a serró nagyüzemi gyártása, a szőrme- és kesztyűgyártó egységeknél pedig sikerült növelni a Céljaink érékében Gazdasági többletteljesítmény - a meglevő források átcsoportosítása Munkaverseny a BBV Hajdúsági Gyárában Az acott szó hatalma Aldi csak néhány hét választ el bennünket hazánk felszabadulásának 40. évfordulójától és az MSZMP XIII. kongresszusától. Az iparág kollektívái, szocialista brigádjai a munkaverseny finisénél tartanak, s mindent elkövetnek annak érdekében, hogy amit vállaltak, azt maradéktalanul teljesítsék is. A közelmúltban jártunk a Budapesti Bőripari Vállalat Hajdúsági Gyárában, ahol Szentpály Gábor igazgatóval beszélgettünk a munkaversenyről, a szocialista brigádok tevékenységéről, s nem utolsósorban a vállalások teljesítéséről. A felsőbb szervek — köztük a Szöripari Dolgozók Szakszervezete — irányelvei alapján a vállalatok felajánlásai elsősorban a belső tartalékok feltárására, hasznosítására, a minőségi követelmények teljesítésére, az észszerű anyag- és energiatakarékosságra, az exportfeladatok megvalósítására irányulnak. A Hajdúsági Bőrgyárban mennyiben valósultak meg ezek az iránymutatások? — Természetesen messzemenően figyelembe vettük felső szerveink iránymutatásait és gyáregységünk sajátosságaiból indultunk ki — kezdi a beszélgetést Szentpály Gábor igazgató. — Fő célkitűzésként határoztuk meg az anyagtakarékosságot, az export növelését, s nem utolsósorban a minőség javítását. — A termelés területén milyen vállalást tettek és azt hogyan sikerült teljesíteni? — Csak néhány fontosabb cikket és számadatot említenék. A Vénusz gyorscserzett krupponból 3000 négyzetmétert vállaltunk, amelyből már az I—III. negyedévben közel 7600 négyzetmétert teljesítettünk. A Vénusz gyorscserzett talpból 29 ezer kilogrammot vállaltunk és közel 40 ezret termeltünk. Viszont a minőséget ebben a termékféleségben a tervezett 96 százalékos minőség helyett csak 95,7 százalékra sikerült teljesítenünk. Egyik jelentős vállalásunk volt, hogy terven felül 2 ezer kilogramm Béta hasítékot termelünk és értékesítünk. Örömmel mondhatom, hogy az elképzelésünk valóra vált, a tervezett mennyiséget legyártottuk, amely 160 ezer forintos többlet árbevételt jelentett számunkra. Hallhatnánk valamit az anyagtakarékosságról is? — A dolgozókkal részletesen megbeszéltük, melyik az a terület, ahol lehetőség van az anyagtakarékosságra úgy, hogy az ne okozzon minőségcsökkenést. Így került sor többek között arra, hogy a nyersbérfelhasználást 0,2százalékkal csökkentsük. Ezt a vállalást sikerült teljesíteni, s ez mintegy 170 ezer forintot hozott akonyhára. A nagyobb volumen mellett a kisebb összegeket sem vettük meg, így például a vegyianyagköltség csökkentésével 23 ezer forintot takarítottunk meg, amelyet úgy próbáltunk megoldani, hogy egyes vegyianyag-fajtákat hazai anyagokkal helyettesítettük. Ezzel elsősorban a tőkésimportot igyekeztünk csökkenteni. Természetesen arra nagyon vigyázunk, hogy a minőségben ez ne okozzon visszaesést. A minőség területén sikerült-e előbbre lépni? — Ha a termékeket átlagosan veszem figyelembe, akkor azt mondhatom: ezen a területen jelentős lépést tettünk előre. Tervünkben 94,7 százalék szerepelt, amit várhatóan 97,4 százalékra teljesítünk. A puhabőr termékeinknél a tervben előirányzott szortiment együtthatókat túlteljesítette a gyár kollektívája, amely egyben a készáru termékek minőségjavulását is mutatta. Ebből a szortiment javulásból 500 ezer forint többlet árbevétel származik. • Az elmúlt évben a gyáregységnek volt-e új terméke? Tulajdonképpen gyártmányszerkezetünket bővítettük, illetve korszerűsítettük, és ebből kifolyólag sikerült egy új terméket létrehozni, az úgynevezett perforált felsőbőrt amely több színben — kék, fehér és drapp — került forgalomba. Fő vásárlónk a Minőségi Cipőgyár. S tudomásom szerint jelentős mennyiségű szocialista export készül ebből a termékből. — A szocialista export mellett tőkés kivitelre is termel a gyáregység? — Viszonylag kis mennyiségben exportálunk és főleg keményárut. Az 1984. évre talpkruppont szállítottunk Franciaországba és az NSZK-ba. Az év elején mintegy 12 millió forint értékű termék szállítását terveztük, amit 15 millió forintra teljesítettünk. Az elért eredményekben milyen szerepet töltöttek be a szocialista brigádok? • A szocialista brigádok a szocialista munkaverseny motorjai. Nélkülük bizonyára színtelenebbek lennének az eredményeink, de a környezetformálás is megérezné hiányukat. Amikor a különböző anyagtakarékosságokról, vagy más importhelyettesítő anyagokról beszélünk, akkor elsősorban a szocialista brigádokra alapozunk, támaszkodunk. A brigádok közül jónéhányan vállalták a helyettesítő anyagokkal járó többletmunkát, amelynek eredménye 250 ezer forint költségcsökkenés volt. Hogyan történik a brigádok tevékenységének értékelése? — Az 1984-es esztendőben új pontozási rendszert vezettünk be, amely viszonylag pontosan tudja mérni a végzett tevékenységet és jobb, mint az évekkel ezelőtti. Igyekeztünk meghatározni, hogy milyen munkáért, mennyi pont adható. Negyedévenként értékeljük a brigádok munkáját, amit aztán a nyilvánosság elé tárunk, ezzel is serkentve a brigádokat a több és jobb munkára. (Folytatás a 4. oldalon) Szövetségi elnökségi ülés A Textil-, Bőr- és Ruházatipari Szakszervezetek Szövetségének elnöksége 1984. december 6-án tartotta soros ülését, melynek napirendjén a Szövetség 1984. évi nemzetközi tevékenységéről szóló jelentés és az 1995. évi program szerepelt. , A Szövetség elnöksége értékelte a két- és többoldalú kapcsolataink alakulását. Megállapította, hogy a feszültségekkel terhes nemzetközi helyzetben is sikerült kapcsolatainkat fenntartani, helyenként továbbfejleszteni és az 1984. évi tervben szereplő feladatokat szinte kivétel nélkül végrehajtani. A testület kiegészítésekkel és pontosításokkal elfogadta a jelentést, jóváhagyta az 1985. évi delegációs programot és meghatározta az ezzel kapcsolatos feladatokat. Ezt követően a Szövetség elnöksége Petrák Ferenc elvtársnak — nyugállományba vonulása alkalmából — elismerését és köszönetét fejezte ki a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban végzett munkájáért és felmentette a Textil-, Bőr- és Ruházatipari Szakszervezetek Szövetsége főtitkárhelyettesi funkciójából. Helyére Csikós Pál elvtársat, a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének főtitkárát kooptálta a testület.