Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 2. kötet (Magyarország vármegyéi és városai, 1911)

IRODALOM, TUDOMÁNY, MŰVÉSZET - Petri Mór - Petrovits István - Pettenkoffer Sándor - Pilisi Róza - Pintér Imre - Pintér Jenő - Pivár Ignácz

292 Irodalom, tudomány és művészet. 244 Petrovits István. Pettenkoffer Sándor. Pilisi Róza. Pintér Imre. Pintér Jenő. Pivár Ignácz, sajat proclamatiója. U. ott. — Posthumus kiadások : Halasi, Petőfi-Reliquiák. Bpest, 1878-ban. Baróti, Petőfi újabb reliquiái. U. ott, 1887-ben. Arany János és Petőfi levelezése. U. ott, 1894-ben. (Ráth M.)Összes művei : Jókai Mór életrajzi bevezetésével s Havas Adolf jegyzeteivel hat díszes kötetben Bpesten, 1892—­­96-ban, az Athenaeum kiadásában láttak napvilágot. Híre, dicsősége és költészete azonban bejárta az egész világot s költeményei közül igen sok német, angol, ír, franczia, olasz, svéd, norvég, flamand, holland, tót, cseh, szerb, vend, orosz, rumén, spanyol, örmény, görög, izlandi, khinai, japán, héber, stb. fordításban is megjelent. Élete, eltűnése, egyénisége, művei egész irodalmat támasztottak ; munkáinak értékét a legjobb kritikusok igyekeztek megállapítani ; legjobb mélta­tását Gyulai Pál nyújtotta az Uj M. Múzeum 1854-iki folyamában. Petri Mór dr. kir. tanfelügyelő, kir. tan. Szül. 1863-ban. Egyetemi tanul­mányait Budapesten végezte. 1886-ban segédtanár a zilahi kollégiumban. 1789-ben tanári oklevelet nyert s ekkor rendes tanárrá választották. 1894-ben bölcseleti doktorrá avatták, s még az évben Szilágy vármegye tanfelügyelőjévé nevezték ki. Innen 1905-ben a kultuszminisztériumba rendelték s 1906-ban Pest vármegye tanügyének élére került, a­hol ma is működik. Ir költeményeket, történelmi mun­kákat, tanügyi czikkeket és tankönyveket. Tagja az Erdélyi Irodalmi Társaságnak és hosszú ideig tevékeny elnöke volt a szilágymegyei Wesselényi-Egyesületnek. 1889—1894-ben szerkesztette a Szilágy cz. lapot. Költeményei, melyeket a Kis­faludy és Petőfi­ Társaságban is bemutattak, a fővárosi szépirodalmi és vidéki, egyéb munkái pedig a szaklapokban jelentek meg. Munkái : A magyar lyra történeti fejlődése, 1887. — Költemények, 1892. — A két szomszéd­várról, 1894. — Báró Wesselényi Miklós és munkái, 1903. — Szilágy vármegye monográfiája, 1901— —1904, hat kötet. — Az ifjúsági egyesületek a népművelés terén, 1907. — Tankönyvei : Rendszeres magyar nyelvtan, polg. isk. és tanítóképzők r. — Magyar olvasókönyv, polg. fiúisk. II. o. r. — I. a. polg. fiúisk. I. o. r. — Göőz Józseffel : Magyar olvasókönyv, polg. leányisk. I. o. r. — I­. a. polg. leányisk. II. o. r. — Magyar nyelvtan, polg. isk. I. és II. o. r. — Szántó Kálmánnal: Stilisztika, verstan és retorika, polg. leányisk. III. o. r. — Poétika és irodalomtörténet, polg. leányisk. IV. o. 1. — Jelen monográfiában ő írta Pest vármegye közoktatásügyi fejezetét. Petrovits István, m. kir. szőlészeti és borászati felügyelő és szőlő-nagybir­tokos. (Szül. 1856-ban), 1878-ban állami szolgálatba lépett. Mint az állami kísér­leti szőlőtelep kezelője, kísérletek útján bebizonyította a homok phylloxera-men­tességét s amerikai alanyokon ő készített legelőször szőlőoltványokat. Dolgozatai jelentek meg az összes szakmabeli lapokban és folyóiratokban és a Homokban, melynek felelős szerkesztője. — Önálló munkája : A homoki szőlők telepítése és­mívelése, Bpest, 1894. Pettenkoffer Sándor, m. kir. szőlészeti és borászati felügyelő. Szül. 1868. A főgimnázium után elvégezte a magyaróvári gazdasági akadémiát, majd a budapesti felsőbb szőlő- és borgazdasági tanfolyamot. Irodalomi működésének szintere a szaklapok: a Borászati Lapok, Köztelek, Mezőgazdák. Munkái: A jó pinczegazda, kiadta az O. M. G. E. — Sajtó alatt­: Útmutatás a must és a bor helyes kezelésére, kiadja a m. kir. földm. minisztérium. — E monográfiában ő irta a szőlészeti és borászati fejezetet. Pilisi Róza, szül. 1857-ben, Pilisen, Klarisz és Gentry névvel tárczákat írt a lapokba s munkatársa volt a M. Figarónak. Munkái : Pity-palaty. Elbeszélések. Bpest, 1887. — Csillagok. Regény az életből. U. ott 1893. — Réz István és egyéb elbeszélések. U­. ott, 1896. — A három kadét. TJ. ott, 1899. Pintér Imre, színész, (szül. Váczon, 1864.) A budapesti Népszínháznak volt tagja. Költeményeket, tárczákat írogatott vidéki lapokba s több népszínművet és opperettet (Szellő Judit, A falu rózsája, Lugosi erdő, Nesze semmi, fogd meg jól, A pezsgő) szerzett. Pintér Jenő dr., budapesti áll. főreálisk. tanár. (szül. Czegléden, 1881), magyar irodalom- és műveltségtört. tanulmányokat végzett. Munkái : A históriás énekek művelődéstörténeti vonatkozásai. Bpest, 1903. — Szent Adal­bert, Tr. ott, 1903. — A Magyar Tud. Akadémia és geográfiai irodalmunk Hunfalvy János fel­léptéig. U. ott, 1903. — Akadémiai törekvések a nyelvtudomány terén 1850-ig. Jászberény, 1906.­­— Listius László Mohácsi Vejedelmének forrásai. Bpest, 1906. —Petőfi Sándor. Jászberény, 1907. — Jászberény múltja. U­. ott, 1907. — A hadtörténelem elmélete. Bpest, 1908. — A magyar nemzet évnapja a királyság megalapításáig. Kortani átnézet. Jászberény, 1908. — Jegyzetek a régi magyar irodalom történetéhez. TJ. ott, 1909. — A magyar irodalom története a legrégibb időktől Bessenyei György fellépéséig. Két kötet. Bpest, 1909. Pivár Ignácz, kegyesrendi áldozópap és a vakok orsz. intézetének igazgatója Bpesten, szül. 1843-ben, Csobánkán. Először Kolozsváron tanított; 1881-ben a váczi siketnéma-intézet hittanára, 1892-ben igazgató a lett. Szakczikkeket írt.

Next