Borsod - Miskolci Értesítő, 1869 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1869-02-25 / 8. szám
Miskolcz. február 25. 1869.____ 8-ik szám.__________ Harmadik évfolyam* Társadalmi érdekeket ? ,r'gele és Vegyes tartalmú heti közlöny. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BEIGTATÁSI DÍJ: Helybenházhoz hordva: Vidékre j Most. Előlegesen fizetendő: Bélyegdij: Fél évre . . 2 frt • kr. Fél évre . . 50 szóig .... 50 kr. Minden hirdetéstől . 30. kr. Egész évre • * . ^ ›· Egész évre . „ 50-től 100-ig 1 frt. — ,, Nyílt tér sorsa • 15 kr*. _« - ' • ---------- Kivonat a Borsodmegye területére hozott hegyi rendőri szabályokból. \ (Folytatás.) 10. Midőn cselédek , vagy szüleikkel egy kenyerén levő gyermekek, gazdáik, illetőleg szüleik tudtán kívül, és nem feladott kötelességük teljesítése következtében önnön személyükben követik el a kárt, azt saját vagyonaikból, vagy szolgálatok béréből tartoznak meg téríteni. Azon károk azonban melyet a cselédek vagy szüleikkel egy kenyeren lévő gyermekek, gazdáik, illetőleg szüleik barmai, apró marhái által okoznak felmaradván, a gazdának cselédjén viszon követelési joga, a gazdák, illetőleg szülők által lesznek megtérítendők, valamint azon károk is, még pedig minden vissza követelhetés nélkül, melyek a fogadott, vagy parancsolt munka természetéből önként következnek. (2. §.) 11. Becslők és tanuk napi kére 40 kr. e. é. fuvar pénzt sem becslő, sem tanú nem számíthat fe, ha helyben lakos. Egyes birtokok közt előforduló határvillongásokról és birtok sérülésekről. 12. Másnak birtokát elszántás, kapálás, vagy bárminemű foglalás által sérteni nem szabad. A közös mesgyék legalább IV* lábnyira feltartandók illetőleg kiszélesítendő!. A mesgyéhez egy lábnál közelebb bomlitani nem szabad , különben a rendőri hatóság befolyásával a szomszéd kivágattathatja. 13. Ki a határköveket megsérti, vagy kiveti, az okozott kár és költségeken felül 5 frt. birsággal bűntettetik. 14. Bizonytalan fák, s bokrok helyett, a mesgye bírói megállapítás folytán árokkal vagy kövel jelölendő meg. 15. Ha a közös mesgyén lefolyó víz valamelyik szomszéd gondatlansága vagy szándékos cselekménye nélkül nagy árkot mos, és azt a szomszédok közakarattal feltöltik a régi mesgye visszaállítandó. Iia azonban ezen feltöltéstől, az egyik szomszéd bírói záros határ idő kitűzése mellett közbe jött intés után is vonakodik, a záros határidő elteltével feljogosíttatik a másik szomszéd az árkot feltölteni, mely esetben a felfogott egész árok használata a felfogó gazdát illeti. Ha pedig az ily árok feltöltése gazdasági szempontból nem teljesít bele, az árok partjainak használata azon arányban illetendi a szomszédokat , a mily arányban az árok egyik vagy másik birtokától mosatott el. 16. A birtok határt képző kanyargót, vizmedrek széleit elkarózni, vagy fűzfákkal oly czélból beültetni, hogy a viz a túlsó birtokot inkább szakgassa , s az az által okozhatott kárnak, költségek- nek kétszeres megtérítése terhe alatt ti i lalmas. Ha akár szabályozás, akár a viz saját ereje folytán az ily kanyargós folyások egyenesekké tétetnek, az e gyes birtoktól ily után elszakított területek előbbi birtokosaik tulajdonai maradnak. — 17. Az oly föld, vagy kapa-forrásokat, melyek a szőlő birtokok véggel, s vagy párhuzamosan érintkezésénél, legjebb csúszással, az alanlabbi birtokosnak sérelmet okoznának, tartozik a tulajdonos évenként elherdálni, és nem szabad azt sem a felső szomszédnak az alsóbb szomszédra új ültetések, homlítások vagy döntések által lejebb terjeszteni, sem az alsó szomszédnak aláásni vagy felszedni. Na azonban az alsó szomszédra törlött földet rendőri bírói megintés után sem akarná tulajdonosa elhordani, az alsó szomszéd feljogosutlathatik ezen reá nézve sérelmes törlést rendőri felügyelet mellett saját szelleje feltöltésére fordíthatni, vagy ha azt igénybe venni nem akarná, a torlás birtokosának költségére a sérelmes torlás eltágolzandó, s a megintés idejétől számítandó károk, általa megtérítendők. 18. Viszont ha az egymásra keresztbe vivő szőlő kopásával a felső birtok barázdapartjai megnövekednek , — az alsó birtokos biróilag megintendő elkopott földének feltöltés általi helyre állítására, mit ha az a kitűzött elegendő idő alatt nem teljesítene, a felső birtokos feljogosittatik meg avult barázda oldalainak szőlővel vagy véleménnyel leendő beültetésére. Árnyék tartó fákat, vagy cserjéket, azonban a szomszéd sérelmére nem ültethet. A vizek járásáról, felfogásáról és szabályozásáról. 19. A vizek természetes lefolyását másnak kárával, akármely módon akadályozni az 1840: X. sz. értelmében tilos. A kártékony vizek az érdeklettek közös költségén szabályozandók. 20. A viz mederbe fákat, bokrokat ültetni, a vízfolyást elrekeszteni tilos. Ki ilyenek által a medretbe iszapoltatná, az okozott károk megtérítésén felül a meder kitisztítására szorítandó. 21. Szinte nem szabad a vizet szándékosan mások birtokára vezetni vagy ereszteni, hanem az a közös árkon leeresztendő. 22. Sankfogó vagy lidorgödröt csak a közös vízárok sérelme nélkül ásathat mindenki saját birtokán, így tehát a gödör széle a közös árok központjától annyira essék, hogy a közös ároknak ártalmára ne legyen. Különben az e miatt okozott elmosást helyre igazítani, a lictor gödör tulajdonos tartozik. 23. Meredekebb hegyeken, a hegyoldalba , a víz levezetésére nem szabad árkot ásni, különben az ebből következhető föld szakadás által előidézett káros kát az okozó meg téríteni tartozik , és az árok az ő költségén felfogandó, s a régi határ helyre állítandó. Ültetvényekről. 24. Fákat, csemetéket, bokrokat a szomszéd birtokához oly közel ültetni nem szabad, hogy azok a szomszédnak kárt okozzanak. .. ’ ' -25. E végre megállapittatik hogy : a. ) a diófát öt ölnyi b. ) nagy növésű nyári köríve, cseresznye, gesztenye, eper és berekenye fákat 3 öl. c. ) alma, téli köríve , nyári baraczk, mandola fákat 3 öl. ’ ’ • d. szilva, megy, birsfákat 2 öl. e. ) Őszi baraczk, noszpolya, mogyorófákat 1 öl f. ) Köszméte, ribizli bokrokat fél bécsi öl távolságnál* a szórmszéd szőlő mesgyéjéhez közelebb ültetni,nem szabad.. 26. Közbülső mesgyéken szükségleten gárádot ültetni, nevelni nem szabad. 27. Szóló közli dűlő és fő utakhoz oly közelségre, hogy a szénás szekér elmehetésére gátul szolgálhassanak, fákat ültetni nem szabad. ; 2*.) A már létező ültetvények . Ira mar a fa életének veszelyeztetése■ nélkül által nem ültettethetnek , annyira'' galya*zandók, hogy szomszédnak minél kevesebb kárt okozzanak. Az épen mezsgyébe ültetett fák és bokrok, ha azokat a két szomszéd köz megegygyezéssel feltart tani nem kívánják, úgy a közbeeső garádok is azonnal kivágandók. Az utak mellett a közlekedőkkiék akadályul szolgáló