Borsod - Miskolci Értesítő, 1879 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1879-10-09 / 41. szám

Miskolcz, 1879. octóber 9. Tizenharmadik évfolyam 41-ik szám. B­O­RS­O­D. Társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú hetilap és Borsodmegye hivatalos közlönye. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Helyben és vidékre : Fél évre . . . . 2 ft. — kr.­gész évre . . . 4 „ — „ na.... ...... — Rendki­vülileg: Negyed évre . . 1 ft. 20 kr. Nyílt-tér sorsa . . 20 kr. BEIGTATÁSI DÍJ Előlegesen fizetendő : 50 szóig......................50 kr. 50-től 100-ig . . 1 ft. — „ Bélyegdij: minden hirdetéstől 30 kr, melyek a kiadó-hivatalhoz intézendők, jegyei hivatalos közlemények. 1819 évi szeptember 30-án Borsodvármegye részéről Miskolczon tartott rendkívüli bizottsági közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata. 401. Miskolcz város képviselő testülete f. e. 131. sz. a. kelt jelentésében pártolva kéri fel­terjesztetni a m. kir. miniszterelnök úrhoz az 1876. évi V. t. ez. 34. §-a alapján némely köz­vetett adók életbeléptethetése végett intézett kér­vényét. 402. Ugyanazon város képviselőtestülete i. é.131. sz. a. kelt jelentésében a közmunka és közlekedési m. kir. minisztériumhoz pártolólag kéri felterjesztetni azon kérvényét, a melyben a kövezetvám és vasúti málkadíj tételeinek mérsékelt emeléséért esedezik. Ezen tárgyakkal kapcsolatban 403, Miskolcz város számos kereskedői névaláírásokkal ellátott folyamodványt terjesz­tenek be a városi képviselőtestület fent idézett kérvényei, illetve határozatai eben. Úgyszintén 404. Zurik János miskolczi lakos, városi sör­ház két fő Miskolcz városának a sör mega­dóztatását czélzó határozata ellen folyamodik. Meghallgatván az állandó választmány véleményét, ahhoz képest részint azon okból, mivel Miskolcz városának említett két rendbeli felte­rjesztése ellen több érdekelt fél részéről kérvények adattak be hozzánk, — részint azért, m­ert a felterjesztésben elsorolt némely tár­gyakra nézve magoknak a városi képviselőtes­tület jelenlevő tekintélyes tagjainak is aggályai merültek fel, — részint végre azért, hogy a me­gyei külbizottsági tagokat is oly közelről érintő ama fontos tárgyak rendes közgyűlésünkön ve­zessenek elő; ezen tárgyak bővebb megfonto­lása, felderítése, és a netalán szükséglendő mó­dosítás végett, a két rendbeli folyamodvány Mis­kolcz város képviselőtestületének az azok ellen benyújtott kérvények csatolása mellett visszaada­tik. Egyúttal pedig ezzel egyidejűleg küldöttség bizatik meg, mely a városi képviselőtestület ál­tal mielőbb újabban benyújtandó javaslatokat tüzetesen vegye vizsgálatalé, bírálja meg s véle­mények jelentésével előkészítve terjeszsze majd a f. é. november hóban tartandó rendes közgyű­lésünk elé. E küldöttség tagjai alispánunk elnök­lete alatt Horváth Lajos, Lichtenstein József, Bizony Tamás, Melczer Gyula, Lengyel Sámuel, Elek Kálmán, Ragályi György, Rácz Ádám Bató István, Pollák Jakab szóllvivőül Lévay József fő­jegyző. Mitől a városi képviselőtestület az iratok áttételével, a küldöttség tagjai pedig jegyzőkönyvi kivonaton értesittetnek. Kell mint fent. Kiadta: Lévay József, főjegyző. (Szöllőbirtokosok figyelmébe. Mai világban mindnyájan oda vagyunk utalva, hogy a mivel bírunk, rendelkezünk, azt lehető legnagyobb ménben fordítsuk hasznunkra, azaz: minden vállalkozásunkban okszerűen járjunk el. És mégis nem cselek­­szü­nk-e fonákul, ha a szőllőt nagy drágán miveltetjük s aztán szüretkor oly minden alapos rendszer nélkül fogunk a szedéshez, hogy a jó borra való kilátás minden remé­nyétől magunk magunkat fosztjuk meg. Így cselekszik pedig az, ki nem rendes módon szedeti le termését. A szőlőszedés rendes idejét nem a ka­lendáriumban kell keresni, hanem a szőlő tökéletes érettségében. A szőlő érettségének két megfigyelendő foka van: egyik fok alkal­­­­masnak jelöli ki a szőlőt a szedésre, mint gyümölcsöt; másik pedig alkalmasnak jelöli ki arra, hogy belőle a maga nemében töké­letes jeles bor szü­ressék. A szőlő, mint kellemesen élvezhető gyümölcs, akkor tartható eléggé kifejlettnek, ha minden faj a maga saját színét megnyer­te, megpuhult, átlátszólagosságot nyert, s az édességnek azon kellemes nemét elérte, melynélfogva az kedves asztali csemegének beválik. Az ily szőlő eladásra alkalmas. A szőlőnek másik érettségi foka, mely jeles, tökéletes, szeszgazdag borra nyújt ki­látást, akkor áll be, midőn a szőlő némileg túlérettnek mondható, azaz: ha a bogyók s túlédesek s e miatt mint gyümölcs már nem is kellemes az élvezetre, nedvelt ragadós­­ s izükön némi zamat észrevehető, noha a szőlő nem zamatos fajú; csutkájuk zöldszi­­nüségét vesztve bámul s mintegy fonyad, sőt a bogyók tüppedezni kezdenek, mely­­ állapotban, ha az idő kedvező száraz, addig hagyhatók, mig az egész termés ily állat­i­potba jut; ha azonban eső után a szemek zsugorodni kezdenek, meg kell kezdni a sze­dést, mert az repedezést, erjedést, rothadást von maga után, a zsugorodás beálltával pedig a bormennyiség indul fogyatkozásnak s ne higyye senki, hogy az ily túlságos érés mellett csak vizrészek párolognak el a bo­gyóból, elpárolog azzal lassanként a czukor­­tartalom s minden nemes alkatrész fokoza­­tosan, mi a vegytudomány által már be van­­ bizonyítva, itt is áll, hogy a túlságos semmi­ben sem jó. Annyi kétségtelen, hogy a sző­lőt tökéletes érettségre kell juttatnunk úgy, hogy kis mértékben hagyjuk túlélni a zamat-­­­i nyerés végett, mi akkor áll be, ha a c­ukor­­tartalom benne a mennyiség netovábbját­­ érte el. A szüretelés idejére nézve sokan esős időt kívánnak a szürethez, azt hívén, hogy több boruk lesz, mások meg épen száraz időt óhajtanak, azt mondván, hogy így jobb­­ boruk lesz.­­ Egyik nézet sem helyes min­­­­den esetben, de bizonyos esetekben minde­­nik jó lehet. A mi nézetünk következő a szüreti idő­járásra nézve: midőn a szőlő czukorgazdag, teljesen érett, sőt már töppedni is kezd, nem­csak nem rész, de még hasznos is a szőlőnek, harmattal vagy csendes lanyha eső után való szedése; mert ilyenkor a szőlőben aránylag kevesebb már a vízrész, úgy, hogy a vízhi­ány miatt a bogyókból nehéz kivonni, kisaj­tolni a czukor és más nemes részek egész tar­talmát, miután ragadósak és tapadósak any­­nyira, hogy nincs erő, mely elválassza azo­kat a héjaktól és magvaktól, hacsak a víz oldó, higitó ereje hozzá nem járul; ellenben ha a szőlő silány mustot igér, ezukorszegény, okvetlenül jobb azt száraz időben megszedni, mivel nedvesség nem szükséges a kevés ezukor feloldásához. A szedésnél különösen figyelnünk kell az elkülönítésre, külön szedésre. Az éretlen, penészes s rothadó félben levő fürtök az épek és egészségesektől elkülönítendők, mert a hi­bások nedve­ megrontja a hibátlanok nedvét is. A­ki sok bort termel s eladásra szánja, vagy ha maga számára is egészséges, nemes italt akar szedni, de szőlőfajai nem egyszerre élnek, annak többször kell szüretelnie, mi sok költséggel és fáradsággal jár ugyan, de aztán a tökéletes érettségekben szedett sző­lőkből nyert borok ára 4—5 szer magasabb mint azé, ki az érettlennel egyszerre szüre­teli és szűri le. Azt mondanunk sem kellene, hogy a vörös borokra szánt szőlőt is külön kell sze­detni, kezelni, de a vörös fajú szőlőknél is meg kell különböztetni az éretteket és épe­ket az éretlenektől és hibásoktól, mint a fe­héreknél. (Miskolcz, 1879. octóber 1. A „Miskolcz“ utóbbi számában, a miskol­czi uj rabbi és a keresztesi látlelet“ czim alatt közlemény jelent meg, melyben egy „Vereskövi“ aláiratú ur a miskolczi zsidók új rabbija ellen kikel, a­ki „mint Vereskövi úr hallotta, de biz­tosan nem tudja“ oda nyilatkozott volna: „hogy az imaházban sohasem fog magyarul szóno­kolni !“ Legjobb volna ugyan az ilyen handaban­­daságokat s öreg asszonyos „azt mondjákon“ alapuló üres csépeléseket megvető hallgatással mellőzni; a rabbi tiszteletreméltó személye sok­kal becsesebb is előttem, minthogy érte ily a nevetségesig kicsinyes ügyben lándzsát törjek, főleg ott, hol a rabbi magyar szónoklatai lesz­nek a legilletékesebb czáfolók s leginkább fog­ják megtanítani „Vereskövi urat, hogy „biz­tos tudomásom róla nincs“-féle ala­pon valakit megtámadni még több a nevetség

Next