Borsod - Miskolci Értesítő, 1879 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1879-10-09 / 41. szám
Miskolcz, 1879. octóber 9. Tizenharmadik évfolyam 41-ik szám. BORSOD. Társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú hetilap és Borsodmegye hivatalos közlönye. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Helyben és vidékre : Fél évre . . . . 2 ft. — kr.gész évre . . . 4 „ — „ na.... ...... — Rendkivülileg: Negyed évre . . 1 ft. 20 kr. Nyílt-tér sorsa . . 20 kr. BEIGTATÁSI DÍJ Előlegesen fizetendő : 50 szóig......................50 kr. 50-től 100-ig . . 1 ft. — „ Bélyegdij: minden hirdetéstől 30 kr, melyek a kiadó-hivatalhoz intézendők, jegyei hivatalos közlemények. 1819 évi szeptember 30-án Borsodvármegye részéről Miskolczon tartott rendkívüli bizottsági közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata. 401. Miskolcz város képviselő testülete f. e. 131. sz. a. kelt jelentésében pártolva kéri felterjesztetni a m. kir. miniszterelnök úrhoz az 1876. évi V. t. ez. 34. §-a alapján némely közvetett adók életbeléptethetése végett intézett kérvényét. 402. Ugyanazon város képviselőtestülete i. é.131. sz. a. kelt jelentésében a közmunka és közlekedési m. kir. minisztériumhoz pártolólag kéri felterjesztetni azon kérvényét, a melyben a kövezetvám és vasúti málkadíj tételeinek mérsékelt emeléséért esedezik. Ezen tárgyakkal kapcsolatban 403, Miskolcz város számos kereskedői névaláírásokkal ellátott folyamodványt terjesztenek be a városi képviselőtestület fent idézett kérvényei, illetve határozatai eben. Úgyszintén 404. Zurik János miskolczi lakos, városi sörház két fő Miskolcz városának a sör megadóztatását czélzó határozata ellen folyamodik. Meghallgatván az állandó választmány véleményét, ahhoz képest részint azon okból, mivel Miskolcz városának említett két rendbeli felterjesztése ellen több érdekelt fél részéről kérvények adattak be hozzánk, — részint azért, mert a felterjesztésben elsorolt némely tárgyakra nézve magoknak a városi képviselőtestület jelenlevő tekintélyes tagjainak is aggályai merültek fel, — részint végre azért, hogy a megyei külbizottsági tagokat is oly közelről érintő ama fontos tárgyak rendes közgyűlésünkön vezessenek elő; ezen tárgyak bővebb megfontolása, felderítése, és a netalán szükséglendő módosítás végett, a két rendbeli folyamodvány Miskolcz város képviselőtestületének az azok ellen benyújtott kérvények csatolása mellett visszaadatik. Egyúttal pedig ezzel egyidejűleg küldöttség bizatik meg, mely a városi képviselőtestület által mielőbb újabban benyújtandó javaslatokat tüzetesen vegye vizsgálatalé, bírálja meg s vélemények jelentésével előkészítve terjeszsze majd a f. é. november hóban tartandó rendes közgyűlésünk elé. E küldöttség tagjai alispánunk elnöklete alatt Horváth Lajos, Lichtenstein József, Bizony Tamás, Melczer Gyula, Lengyel Sámuel, Elek Kálmán, Ragályi György, Rácz Ádám Bató István, Pollák Jakab szóllvivőül Lévay József főjegyző. Mitől a városi képviselőtestület az iratok áttételével, a küldöttség tagjai pedig jegyzőkönyvi kivonaton értesittetnek. Kell mint fent. Kiadta: Lévay József, főjegyző. (Szöllőbirtokosok figyelmébe. Mai világban mindnyájan oda vagyunk utalva, hogy a mivel bírunk, rendelkezünk, azt lehető legnagyobb ménben fordítsuk hasznunkra, azaz: minden vállalkozásunkban okszerűen járjunk el. És mégis nem cselekszünk-e fonákul, ha a szőllőt nagy drágán miveltetjük s aztán szüretkor oly minden alapos rendszer nélkül fogunk a szedéshez, hogy a jó borra való kilátás minden reményétől magunk magunkat fosztjuk meg. Így cselekszik pedig az, ki nem rendes módon szedeti le termését. A szőlőszedés rendes idejét nem a kalendáriumban kell keresni, hanem a szőlő tökéletes érettségében. A szőlő érettségének két megfigyelendő foka van: egyik fok alkalmasnak jelöli ki a szőlőt a szedésre, mint gyümölcsöt; másik pedig alkalmasnak jelöli ki arra, hogy belőle a maga nemében tökéletes jeles bor szüressék. A szőlő, mint kellemesen élvezhető gyümölcs, akkor tartható eléggé kifejlettnek, ha minden faj a maga saját színét megnyerte, megpuhult, átlátszólagosságot nyert, s az édességnek azon kellemes nemét elérte, melynélfogva az kedves asztali csemegének beválik. Az ily szőlő eladásra alkalmas. A szőlőnek másik érettségi foka, mely jeles, tökéletes, szeszgazdag borra nyújt kilátást, akkor áll be, midőn a szőlő némileg túlérettnek mondható, azaz: ha a bogyók s túlédesek s e miatt mint gyümölcs már nem is kellemes az élvezetre, nedvelt ragadós s izükön némi zamat észrevehető, noha a szőlő nem zamatos fajú; csutkájuk zöldszinüségét vesztve bámul s mintegy fonyad, sőt a bogyók tüppedezni kezdenek, mely állapotban, ha az idő kedvező száraz, addig hagyhatók, mig az egész termés ily állatipotba jut; ha azonban eső után a szemek zsugorodni kezdenek, meg kell kezdni a szedést, mert az repedezést, erjedést, rothadást von maga után, a zsugorodás beálltával pedig a bormennyiség indul fogyatkozásnak s ne higyye senki, hogy az ily túlságos érés mellett csak vizrészek párolognak el a bogyóból, elpárolog azzal lassanként a czukortartalom s minden nemes alkatrész fokozatosan, mi a vegytudomány által már be van bizonyítva, itt is áll, hogy a túlságos semmiben sem jó. Annyi kétségtelen, hogy a szőlőt tökéletes érettségre kell juttatnunk úgy, hogy kis mértékben hagyjuk túlélni a zamat-i nyerés végett, mi akkor áll be, ha a cukortartalom benne a mennyiség netovábbját érte el. A szüretelés idejére nézve sokan esős időt kívánnak a szürethez, azt hívén, hogy több boruk lesz, mások meg épen száraz időt óhajtanak, azt mondván, hogy így jobb boruk lesz. Egyik nézet sem helyes minden esetben, de bizonyos esetekben mindenik jó lehet. A mi nézetünk következő a szüreti időjárásra nézve: midőn a szőlő czukorgazdag, teljesen érett, sőt már töppedni is kezd, nemcsak nem rész, de még hasznos is a szőlőnek, harmattal vagy csendes lanyha eső után való szedése; mert ilyenkor a szőlőben aránylag kevesebb már a vízrész, úgy, hogy a vízhiány miatt a bogyókból nehéz kivonni, kisajtolni a czukor és más nemes részek egész tartalmát, miután ragadósak és tapadósak anynyira, hogy nincs erő, mely elválassza azokat a héjaktól és magvaktól, hacsak a víz oldó, higitó ereje hozzá nem járul; ellenben ha a szőlő silány mustot igér, ezukorszegény, okvetlenül jobb azt száraz időben megszedni, mivel nedvesség nem szükséges a kevés ezukor feloldásához. A szedésnél különösen figyelnünk kell az elkülönítésre, külön szedésre. Az éretlen, penészes s rothadó félben levő fürtök az épek és egészségesektől elkülönítendők, mert a hibások nedve megrontja a hibátlanok nedvét is. Aki sok bort termel s eladásra szánja, vagy ha maga számára is egészséges, nemes italt akar szedni, de szőlőfajai nem egyszerre élnek, annak többször kell szüretelnie, mi sok költséggel és fáradsággal jár ugyan, de aztán a tökéletes érettségekben szedett szőlőkből nyert borok ára 4—5 szer magasabb mint azé, ki az érettlennel egyszerre szüreteli és szűri le. Azt mondanunk sem kellene, hogy a vörös borokra szánt szőlőt is külön kell szedetni, kezelni, de a vörös fajú szőlőknél is meg kell különböztetni az éretteket és épeket az éretlenektől és hibásoktól, mint a fehéreknél. (Miskolcz, 1879. octóber 1. A „Miskolcz“ utóbbi számában, a miskolczi uj rabbi és a keresztesi látlelet“ czim alatt közlemény jelent meg, melyben egy „Vereskövi“ aláiratú ur a miskolczi zsidók új rabbija ellen kikel, aki „mint Vereskövi úr hallotta, de biztosan nem tudja“ oda nyilatkozott volna: „hogy az imaházban sohasem fog magyarul szónokolni !“ Legjobb volna ugyan az ilyen handabandaságokat s öreg asszonyos „azt mondjákon“ alapuló üres csépeléseket megvető hallgatással mellőzni; a rabbi tiszteletreméltó személye sokkal becsesebb is előttem, minthogy érte ily a nevetségesig kicsinyes ügyben lándzsát törjek, főleg ott, hol a rabbi magyar szónoklatai lesznek a legilletékesebb czáfolók s leginkább fogják megtanítani „Vereskövi urat, hogy „biztos tudomásom róla nincs“-féle alapon valakit megtámadni még több a nevetség