Borsod - Miskolci Értesítő, 1880 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1880-01-01 / 1. szám
ban képződnek és melyek a földet termékenyítik. Ott hol a folyók homokot hordanak, ezen zárgátaknak azon előnye lesz, hogy ennek nagy részét vissza fogják tartani, és a folyók árját a meder közepén nagyobbitván, a folyamot mélyitendik. De még azon esetre is ha ezen zárgátak a völgyekben némi károkat okoznának, ebbe meg kellene nyugodni és a tulajdonosokat kártalanítani, mert el kellene magát határozni a víznek is bizonyos martalékot engedni, mint engedünk a tűznek tűzvészek esetén, más szóval feláldozni a kevésbé termékeny szűk völgyeket a gazdag síkságok előnyéért. Ezen rendszernek azonban csak úgy leend sikere ha általánosittatik, azaz a legkisebb mellékfolyókra alkalmaztatik. Kevésbé lesz költséges ha sok kis elzárást készítünk néhány nagyobb helyett. De az is bizonyos, hogy mindez azon másodrangú munkákat ki nem zárja, melyek a nagyvárosok és némely a veszélynek különösen kitett síkság oltalmára szükségesek. Kívánom tehát, hogy ön tanulmányoztassa azon rendszert a helyszínen, minisztériumának illetékes közegei által. Kívánom hogy eltekintve azon töltésektől, melyeket a legfenyegetettebb pontokon készíteni kell, Lyonnál egy ahhoz hasonló bukógát készíttessék, amilyen Bloisnál már létezik; azon előnye lenne ezen gátnak, hogy biztosítaná a várost és ezen erődített helynek védelmét növelné. Kívánom, hogy a Loire medrében, a kis vízállás idején és a folyam sodrával párhuzamosan, fonott rozsé gátak készíttessenek, melyek fölül nyitva lévén iszapoló medenczéket képeznek, úgy a mint azt Fortin mérnök javasolja. Ezen gátaknak azon előnye lenne, hogy felfognák a homokot a nélkül, hogy a vizet megállítanák, és a folyam medrét kimélyítet nék. Kívánom, hogy a Valié építészeti felügyelő által a Rohnera javaslatba hozott rendszer a schweici kormányal egyetértve, komolyan tanulmányoztassék. Ezen rendszer alapja a Rohhnénak vízállását ott hol a genfi tóból kiömlik, alább szállítani és ugyanott egy gátat emelni. Ennek eszközlése által véleménye szerint a Limounak nagy vizeit Valoisnak, Vaud vidékének és Savoyanak érdekében lehetne szállítani, a genfi tónak hajózásán javítani, Genf városát szépíteni, és Rohne völgyének árvizeit egyúttal kevésbé pusztítókká és ugyanekkor ezen folyam hajózási viszonyát is kedvezőbbekké tenni lehetne. Végre kívánom, hogy úgy , mint ez már néhány folyóra eszközlésbe vétetett, a nagy folyamok vízszerkezete feletti felügyelet egy egyénre bizassék, a czélból, hogy az igazgatás, a veszély idején egyöntetű és gyors legyen. Kívánom, hogy azon mérnökök, kik valamely vízszerkezet körül hosszabb tapasztalással bírnak, régi helyük és foglatosságuk megtartása mellett léptessenek elő, és ne vonassanak el megszokott sajátszerű foglalatosságaiktól, mert gyakran megtörténik, hogy valamelyik mérnök, ki életének egy részét vagy, a tengerparton szükséges építkezésekkel, vagy belső vizi művekkel, töltötte el, előléptetése folytán egyszerre a szolgálat más ágában alkalmaztatik és az állam szakismereteit, hosszú gyakorlati pályájának gyümölcseit elveszti. — Szükségesnek tartom, hogy az 1846-iki nagy áradás eseményeit intő példának tekintsük. Sokan beszéltek a kamarákban, nagyon világos jelentéseket készítettek, de egy rendszer sem fogadtatott el, sem tüzetesen meghatározott irány nem jelöltetett ki; megelégedtek azzal, hogy részletes védművek készíttettek, melyek szakemberek nyilatkozata szerint az egymás közötti összefüggés hiánya miatt csak Mogorva szemmel, némán temetünk. Mint zsarnokot, kit senki nem sirat, arra szolgáltak, hogy a legközelebbi csapás következményeit még borzasztóbbá tegyék. Ezek után miniszter úr kérem az istent, vegye szent oltalmába. Napoleon TÁR CZ A. F óvárosi levél. 1879. deczember végén. Nehány napot számítunk még és Isten hozzádot mondunk neked 1879. Lezajlottak, elmúltak évi örömeid, boldog és boldogtalan napjaid, melyekhez felváltva zajos vagy zajtalan perczeket számítottunk. Haldokolsz — még néhány nap és sorsod a múlt! Hiában ragaszkodsz mi hozzánk és mindazokhoz, miket a világrend alkotott nekünk, hiában — contra vim mortis — enyészeté lesz, mint elődeid, a természet örök törvényei parancsolják igy. Itt hagysz, ránk nehezítve, vállunkra nyomva egy év súlyos törvényeit, hogy közelebb álljunk a meggörbiléshez, enyészethez. Menj , menj ősz hajú agg, mig fiatal valál mulattál velünk, virágokat lombokat fakasztottál és most midőn a világ ezernemű örömeivel, élvezetei, kárhozataival jól laktál elmész, hogy évednek kínos terhei, nyomorúságai vállainkra nehezedjenek. Sic transit gloria mundi! Menj hát, nem bánjuk ha távozol is, most uj remény kecsegtet, a jövő jobb reménye sorsunk felett. De váljon szívesen távozol mi tőlünk az örök nyugalom hazájába? ugye elég volt egy év szüntelen bajai a nagy gondok, melyek úgy nyomtak, elég volt daczolni a fajok gyűlöleteivel, ezzel a kormánynyal és mind azokkal kik napjaid, perczeidet folytonosan kárhoztatták, — hát azok, kik napjaidban lelték fel boldogságaikat és áldanak örök múltad dicsőségében, hát azok, kiket majdnem menyei regiókba emeltél s mégsem hitték boldognak magukat. Az óra kongott . . . gyászkiséreted Gödröd körül már sorakozva áll: Árvák nyögése, özvegyek jaja, Bősz anyátok és véres halál. Semmi sem bizonyítja jobban a múlandóságot, mint rendesen az új év ama tapasztalata igazsága és azon nevezetesen, hogy semmi sem állandó, azonban vannak bennünk bizonyos okoskodások, melyek kételyeinket tekintélyi bizonyítékok által oszlatják el, mint azt, hogy, mégis lenni kell, a mi örökös és a mi állandó. Úgy van magam is tekintélyes forrásból mentem azt, hogy örökös a változatosság, állandó csak az álhatatlanság. Az év lefolyása alatt napok, perczekként változnak érzelmeink, gondolataink és mint évszakok az esztendőben, tűnnek el örömeink, bánataink. Azon érzelmek, melyek ama férfiú keblét dagasztották, lángra hevítették, most az ifjú harczol velők, közelében van — élvezi ifjú hevét. A férfi már távol véli magát azon érzelmektől, melyek lelkesíték. Az agg mindent elfeledett gondolatai magasztosságából, kevés lelkesedéséből romok, hideg kiábrándulások maradtak hátra, így van, így parancsolja az élet törvénye. Mi van, mi csak félig volna mienk, miket magunkéinak mondhatnánk. A születés már méhében hordozza a halált, létünk az enyészeté , , s így tovább a világ alkotásaiban. Valódi fehér és dermesztő karácsonynk volt — legalább is 22 fok Kit épen nem vártunk. Az örömök estéjét családi körökben a karácsonya mellett kicsinyek, nagyok egyaránt, boldogan töltötték el. 24-ke, az az ünnep szombatja és nagypéntek ama nevezetes napok Bpesten, midőn az összes színházak zárva állanak. A gyermekek napokkal számították, hogy hányat kell még aludni mig eljött a 24-ki este — a kis Jézuska. Minden kisfiú kardot kötött oldalára, minden kis leány Dózsa Géza. „Menj ! gyászos év! sírod megásva! menj ! Az újszülött év már dereng, virad. . . . @ába, decz. 26. Tekintetes szerkesztő úr! Naponta látjuk, hogy a közművelődés terjedésével mzért nyernek egyszersmind a nemesebb emberiségi érzelmek is, a valódi humanismus. Erről győznek meg azon társadalmi intézmények, melyek oda irányulnak s arra szolgálnak, hogy az emberiség közös együtt létezését kellemesebbé, a köznyomorúságot elviselhetőbbé tegyék. Ilyen s e czélnak megfelelő humanisticus intézménynek kell tekintenünk a közkórházakat is, melyekben vallás és nemzetiségi tekintet nélkül, közös ápolást nyernek a szenvedők. Ily kórházak ma már, a legtöbb nagyobb városokban léteznek; egy ily közkrháza van Miskolcz városának is, szemben a Minorita rend kolostorával, a hajdanta Fáy-féle nagy sárga házban. Alkalmam nyílt közelebbről megtekinteni azt, hogy nem mulaszthatom el, hogy arról valamit ne szóljak. A kórház maga magát tartja fel, miután a benne ápolt betegek költségeit, maguk az illetékes községek fizetik betegeikért, és így tulajdonképen közköltségen tartatik az fel. Jelenlegi vezérigazgatója és főorvosa a közkórháznak Dr. Popper József egyike legjelesebb megyei szakorvosainknak. Ki, hogy hivatásának méltóan él, arról tanúskodik maga a kórház berendezése és állapota; volt alkalmam dr. Singer segédorvos vezetése mellet megtekinteni a beteg termeket és az azokban talált rend, tisztaság, a betegek kényelmes helyzete, valóban kellemesen lepi meg a szemlélőt, s a betegek szenvedő arczairól lesugárzó megnyugvás tanúskodik arról, hogy az ápolással és szomorú helyzetükkel megvannak elégedve. Ezeket látva és tapasztalva lehetetlen nem óhajtanunk vajha minden városnak volnának hasonlóan berendezett közkórházaik, s minden közkóháznak lennének oly lelkiismeretes s ügybuzgó kezelői és babát hordoz — akkorát mint ő maga — ők mily szivdobogva is várták, hát azt a sok aranyos diót, mézes kalácsot és czukkedliket, a viaszgyertyácskák fényében úszó csecsebecséket. E napon méghalálos ellenségünknek is meg kell bocsátanunk, mert e napon harag, gyülölség megszégyenli magát, félrevonulnak, hogy a szeretet ünnepét ne háborgassák. Még néhány óra és az ó-kalendárium nyugalomba helyeztetik, hogy átvegye fiatal, utódjának a 365 napig híven teljesített szerepfolytatását. A megváltozott évszám uj reménynyel, uj vágyakkal tölti el mindnyájunk szivét és keblünk mélyéből fölsóhajtunk . Boldog újévet adjon az Ur Istán, boldogabbat, mint a lefolyt volt. A szabó, suszter, szatócs stb. önelégülten halmozzák fel az esztendős kudschaftoknak épen most kiirt számláikat, a pénzintézetek sietnek lezárni könyveiket és előre is örülnek azon hatásnak, melyet, a gazdag osztalék a részvényesek közt gyakorland. A hivatalnokok, postatisztek, orvosok, tanárok, gyógyszerészek lázas türelmetlenséggel néznek eléje A kalmár, az üzlet embere, a körültekintő gazda, mindnyájan vizsgálják a „tartozik“ és „követel“ rovatokat, és derült vagy borús arczukról leolvashatni a mérleg kedvező vagy kedvezőtlen voltát. Fővárosunkban több új hírlap indul meg az újév kezdetével. Az „Ország-Világ“ Rauttman Ft. vállalata egyike lesz legkedveltebb illustrált lapjainknak. A „Függetlenség“ Verhovay Gy., lapja már is szép pártolásnak néz elébe. A „Pesti Hírlap,amely egy éve hogy megindult, a legnagyobb elterjedésnek örvend,előfizetőinek ingyen minden héten képes hetilapot ad. „Magyarföld“ gazdászati néplap szintén megindult. — Szóval lesz elég lapunk. Boldog újévet, kíván neked szives olvasóm !.eveleződ