Borsodi Bányász, 1969. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1969-12-03 / 48. szám
mÁe FRCiET/rtiAi, eeresűL/ETEKi XII. évfolyam, 48. szám. Ara: 50 fillér 1969. december 3. ★ [UNK] [UNK]^★ [UNK]^★ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]»★ [UNK] [UNK]iWHt*************** k+rkirkfckfrkirkirkfrkfiickirkftfKfrfckirkifrinc*i*iirfckfirrHrkicHrkfckfrkfrk4rkirkfi1titii ************** ************* ************ ********************* 'IV Ts »★ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]*★ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]**★ [UNK]»★ [UNK]*****★******* Miskolc ünnepe 25 éve szabadult fel városunk Huszonöt esztendővel ezelőtt, 1944. december 3-án űzte ki a felszabadító szovjet hadsereg Miskolc város területéről az utolsó német, fasiszta megszálló csapatokat. Elkeseredett harc, sok szovjet katona kiontott vére tette lehetővé, hogy a borsodi szénmedence központja is szabad legyen. Miskolc gazdaságilag és stratégiailag egyaránt fontos objektum volt. Az itt élő munkásság németellenes magatartása, az egyre fokozódó partizánmozgalom nagy nehézségeket jelentett a német hadvezetés számára. Az ellenállásból kivették részüket a bányászok is. Hans Friessner, a német „Dél” hadseregcsoport parancsnoka ezt írta: ,,A miskolci munkások fenyegető magatartást tanúsítottak a katonasággal szemben. Éjjel német katonákra lövöldöztek. Az iparvidéket nyilvánvalóan lehetőleg sértetlenül akarták a szovjeteknek kiszolgáltatni. A magyarok az ágyúgyárakban kitört felkelés ellen csak elégtelen rendszabályokat alkalmaztak, úgy, hogy végül német utászoknak kellett beavatkozniuk. A civil lakosság felfegyverzett hordái az ellenséget támogatták. Ezrével osztogatták a kommunista röplapokat...’“ A november 29-én indított szovjet támadás sikere egyre jobban kibontakozott Miskolc körzetében. December 3-án pedig a Malinovszkij marsall által vezetett 2. Ukrán Front 27. hadseregének katonái bevonultak Miskolcra. A szovjet hadsereg politikai osztálya így rögzítette ezt a tényt: „Az elkeseredett harcok sikerre vezettek és csapataink a déli oldalon elérték Miskolc bejáratát. Más kötelékeink a folyón át kelet felől támadtak az ellenségre. Kemény küzdelemben csapataink szétverték az ellenséges helyőrségeket és elfoglalták Miskolc várost. Sok fegyvert, vasúti kocsit, mozdonyt és hadianyagraktárakat zsákmányoltak.’1 Miskolc felszabadulásával nemcsak Északkelet- Magyarország, hanem az egész ország felszabadításának fontos szakasza zárult le. December 3-a Miskolc nagy sorsfordulójának szimbóluma lett. Új élet fakadt a romokon, új hatalom született. A felszabadulás után a város dolgozói hozzákezdtek a romok eltakarításához, az újjáépítéshez. A gyárak üzembe állításához, a megbénult közlekedés megindításához szénre volt szükség. A szén, amely az ipar kenyere, döntő fontosságú feltétele volt az új élet megindításának. A borsodi szénmedence dolgozói, a miskolci bányászok vállalták és becsülettel teljesítették ezt a létfontosságú feladatot. A miskolci bányászok nehéz körülmények között láttak hozzá a vízzel elárasztott bányák helyreállításához, a termelés megindításához, ínséges idők voltak ezek. Nem volt karbid, évszázados olajmécsek kerültek elő, hogy világítsanak a munkához. Nem volt lábbeli, fából faragott klumpába bújtatott lábbal pedig nehéz volt dolgozni Nem volt élelmiszer, kevés volt és kukoricából készült kenyér, nem volt zsír és szalonna, ami pedig mindig is kellett a megerőltető föld alatti munkához. Nem volt, vagy kevés volt a bányafa, ki kellett először vágni a környező erdők fáit, amit azonnal be is építettek. A termelés mégis megindult. A szén eljutott a gyárakba, az erőművekbe és vasúti fűtőházakba. De jutott a kórházaknak, iskoláknak tűzhelyeibe is. Széncsatát vívtak akkor bányászaink és ebből a csatából — az ínséges idők ellenére — győztesként kerültek ki. » A bányászok azonban nemcsak fontos gazdasági küldetésüknek tettek eleget maradéktalanul. A bányászlakta települések biztos politikai bázisai lettek a Magyar Kommunista Pártnak. A párt kezdettől számíthatott a bányászok támogatására, segítségére a politikai harcok megvívásában is Mint ahogy a német és magyar fasiszták elleni harcban, az ellenállásban, a partizánmozgalomban is az első sorokban küzdöttek a kommunista bányászok, úgy a felszabadulás után is élen jártak a kommunista párt programjának megvalósításáért folyó küzdelemben. Bent a bányában és kint a napon is, egyaránt. ott, 25 esztendő után hálával és tisztelettel emlékezünk meg azokról a bányászokról, akik akkor a történelmi helyzet nagyságához méltóan fáradságot, sokszor egészségüket nem kímélve dolgoztak, élenjárói, irányítói voltak az új élet megindításának. O. J. I M ******** »*• **** A larinomból fit Veszély és biztonság 2. oldal # Miskolc 2000-ben 2. oldal fft Rádiótelefon a bányában 3. oldal # Krétával írt vádirat 4. oldal # A jövő zászlóvivői 5. oldal # Harcias asszonyok 6. oldal # Spmt Nem volt vagonklám Megvan a lehetőség az éves terv teljesítésére 10 ezer tonna szenet termeltek vasárnap a borsodi bányászok Az elmúlt vasárnap a Borsodi Szénbányák valamennyi üzemében termelési napot szerveztek. Általában egy , de volt olyan üzem, vagy akna, ahol kettő, illetve három harmadban dolgoztak a bányászok. Az Ormosbányai Bányaüzem és Lyukóbánya kihasználta a lehetőséget és mind a három szakban üzemelt. A vasárnapi munkával közel 10 ezer tonna szenet hoztak felszínre a vállalat dolgozói. Sajnos a szép eredmény mellett akadtak problémák is. Lyukóbányán a kitermelt szén nagy részét földre kellett deponálni. A kötélpálya szombaton nem tudta elszállítani a szenet, s így tele bukorokat hagyott. Vasárnap vizont a vonókötélcsere miatt nem üzemelt. Ezért 1300 tonna szén került a földre. Végső soron elmondható, hogy jó eredményeket hozott, s hasznos volt a vasárnapi termelés. A BSZ novemberben 41 ezer tonnával termelt többet, s ezzel az októberi lemaradást is pótolni tudta. Megvan a lehetőség arra, hogy éves tervét túlteljesítse. A szép eredmény elérését segítette az is, hogy a termelés finisében vagonhiány egy üzemben sem volt. Angol-magyar kooperáció A BSZ SZAKEMBEREI az elmúlt években olyan önjáró biztosító berendezések után kutattak, amelyek könnyen meghonosíthatók a borsodi szénmedence meglehetősen nehéz geológiai viszonyokkal „megáldott” bányáiban. A különféle berendezések gondos tanulmányozása után a vállalat kiválasztott néhány típust. Ezek között volt a Fletcher-féle, vastag telepben alkalmazható biztosító berendezés is. Egy hasonló típus már hosszabb ideje üzemel Rudolftelep IV-es aknán, s hamarosan Lyukóbányán is ilyen berendezéssel dolgoznak. A lyukói Fletcher azonban már magyar szakemberek keze nyomát is magán fogja viselni. Ugyanis ez a berendezés magyar—angol kooperációban készül. A NIKEX külkereskedelmi vállalat nemrégiben megkötötte az erre vonatkozó szerződést a Fletcher—Sutcliffe—Wild céggel, s megállapodott a kooperációs hányadban, valamint az angol hányad behajózásának időpontjáról is. Eszerint a külföldi partner a hidraulikus elemeket december 15-én rakja hajóra. A LÉTREJÖTT szerződés igen jelentős üzlet a BSZ szemszögéből. A berendező, összértéke — a tartalék alkatrészeket és segédelemeket nem számítva — R ezer angol font. Ebből 35 ezer font értékű tartozék legyártása a magyar fél feladata. A BSZ készíti el az összes vasszerkezeti elemet, többek között a talp- és süveggerendákat, a hidraulikus elemek csatlakozó alkatrészeit és az omlásgátló szerkezeteket. A gyártásnál 200 tonna anyagot használnak fel. A LYUKÓBÁNYA körülmények nehezebbek, mint a rudolftelepi viszonyok. Éppen ezért a berendezés egyes elemeit megpróbálják a lyukói viszonyokhoz igazítani. Növelik a tárnák teherbíróképességét, s megerősítik a talprészt is. A süveggerenda merev részének hossza megnövekedett a rugós hosszabbító rész méretének rovására. Az átalakítások következtében a berendezés masszívbb, könnyebben kezelhető lesz. A gépjavító előreláthatólag január 20-a táján végez a gyártási, összeszerelési műveletekkel. Az üzembe helyezés időpontja sok mindentől függ, de valószínűleg februárban már Lyukóbányán lesz a berendezés. k. i.} A jövő Miskolc városa makettasztalon. (Riportunk a 2. oldalon.) (Laczó felv.) Hajnalban kezdődött.. A jelentés rövid és tömör volt. — A kondói szakaszon 12 csille leesett. Nyomban riasztották a karbantartókat. Az első feladat az üzemzavar helyének a felderítése volt, aztán annak a megállapítása, mi okozta a csillék zuhanását. A tényleges munkát az üzemzavart okozó hibát két óra alatt kijavították. Mégis csak 9 órakor indulhatott újra a kötélpálya, mert sok időt vett ismbe a helyszín felderítése. a hibás szakasz elérése Az történt, hogy az egyik csille kötélfogó készüléke elrepedt. Nagy terhelésű szakaszon történt a baj, a csille előreszaladt, s nekiütődött előtte haladó társának Úgy összeakadtak, mint két mérges birkózó s magukkal rántották a mélybe még 10 társukat. Sőt' Nagy oszlopról a vonókétól is leesett. — Ez a nap is jól kezdődött — mondták az osztályozón november ?P-én Szerencsére viszont jól folytatódott, ami a karbantartók gyors, pontos munkáját dicsért Még a sötétség uralta a vidéket, amikor a diszpécsernek jelezték: üzemzavar... Hajnalban kezdődött, fél négyet jelzett az óra mutatója. i