Borsodi Bányász, 1970. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1970-07-15 / 28. szám
ø A megyei NEB megvizsgálta Másodállás — mellékfoglalkozás NAGY HORDErEJŰ, A statisztika adatai szerint az egész megyéi átfogó vizsgálat fejeződött be a közelmúltban, aminek tapasztalatait a megyei NEB megtárgyalta és a szükséges módosításokkal jóvá is hagyta. A vizsgálat célja az volt, hogy felmérjék: az üzemekben, hivatalokban, tehát a gazdálkodó egységeknél milyen mértékű a másodállású, vagy mellékfoglalkozású jogviszony alapján történő foglalkoztatás. Mindamellett arra kerestek választ, hogyan tesznek eleget az ide vonatkozó jogszabályok érdemi és formai követelményeinek, milyen összefüggésben van a vizsgált egység gazdasági működésével az ilyen jellegű megbízatás, illetve munkavállalás? A VIZSGÁLAT általános tapasztalatai arra utalnak, hogy a másodállású vagy mellékfoglalkozású, illetve egyéb szerződéses alapon megkötött munkaviszonyok megfelelnek a követelményeknek. Ebből következően, miután a népgazdasági érdek is vitathatatlan, továbbra is indokolt és célszerű tevékenység az ilyenfajta munkaviszony létesítése. Szükség van viszont a jogszabályok finomítására és differenciált alkalmazására. Általában az a tapasztalat, hogy az ide vonatkozó rendelkezéseket — a feltételeket és a korlátokat is — a vizsgálatba bevont szervek (amelyek között szerepelt az ormosbányai és a Bükkaljai Bányaüzem, valamint az Ózdvidéki Szénbányák) ismerik, de a jogszabályokat nem mindenütt alkalmazzák és értelmezik egységesen. SZEMBETŰNŐ tapasztalat, hogy a másodállásban kifizethető munkaköri bértétel 50 százaléka alatt a másodállást vállaló dolgozó főfoglalkozásának az 50 százalékát értik, s e szerint is díjaznak, holott a másodállásban betöltött munkakör bértételének az 50 százaléka értendő. a legtöbb másodállású, illetve mellékfoglalkozású dolgozó az iparban található (53 százalék.) Ennek megfelelően a kifizetett bérek itt a legnagyobbak (32,3 százalék). A SZERZŐDÉSEKBEN rögzített munkadíjak két formája ismeretes. Az egyik, hogy a szerződésben a munkaviszony időtartamát rögzítik a dotáció alapjául az arra a munkakörre megállapított legmagasabb fizetés 50 százalékát adják. A másik — s ez elég ritka —, hogy a fizetés alapjául a teljesítmény szolgál, ez határozza meg a kifizetett összeg mértékét. Pedig az lenne a cél, hogy a másodállás is nagyobb eredményekre, nagyobb teljesítményekre ösztönözzön, a kapcsolat ne csak formális, hanem tartalmilag is gazdaságos legyen. Elvétve akadt olyan példa, ahol engedély, a munkáltató hozzájárulása nélkül foglalkoztattak valakit másodállásban, ami szabálytalan, s következményekkel is jár. Az ellenőrzés tapasztalt néhány olyan esetet is, amikor egy dolgozó részére több másodállást, vagy mellékfoglalkozást engedélyeztek. A több másodállás és mellékfoglalkozás azonban egyáltalán nem kívánatos, hiszen a fokozott igénybevétel ártalmas lehet az egészségre, amellett a főfoglalkozásban végzendő feladatok végrehajtása is megsínyli, ha valaki ennyire szétforgácsolja erejét. MEGÁLLAPÍTOTTA a NEB, hogy a másodállású és mellékfoglalkozású dolgozók általában nem jutottak túlzott jövedelemhez. Aki ilyen megbízatást vállalt, azoknak a képzettsége, rátermettsége és gyakorlata elismert. (Persze vannak kivételek.) Ilyen tekintetben nem akadt különösebb észrevétel, ami arra is mutat, hogy az üzemekben és hivatalokban igyekeznek betartani az ide vonatkozó rendelkezéseket és jogszabályokat. Műszaki átadás Határidőre elkészült a farkaslyuki szolgáltató üzem három új csarnoka, melyet a régi, használaton kívüli strandfürdő helyén építettek fel. Az új épületek igénybevételével jelentősen javulnak az üzemben dolgozók munkakörülményei. Ezen a héten történik meg a műszaki átadás, s ha az épületek megfelelnek a követelményeknek, még ebben a hónapban véglegesen átadják azokat rendeltetésüknek. BORSODI BÁNYÁSZ Bányaszerencsétlenség Putnokon Demjén István vájár élt 45 évet Sajnálatos szerencsétlenség történt július 7-én, a múlt héten kedden a Putnoki Bányaüzemben, melynek következtében Demjén István, 45 éves vájár, szocialista brigádvezető életét vesztette. A szerencsétlenül járt vájár három munkatársával a fővonal falazását végezte. A kora esti órákban, a nedves talajon az alsó sorok szintezését csinálták, amikor felülről váratlanul lezúdult a homok, s Demjén Istvánt maga alá temette. Már a közelben tartózkodó munkatársai sem tudtak rajta segíteni. DEMJÉN ISTVÁN 1925. december 26-án született Borsodbótán. Édesapja is bányász volt, de ő apját jóformán meg sem ismerhette. Demjén István még hároméves sem volt, mikor apja a bányából hazafelé jövet, megfagyott a hófúvásban. Nehéz gyermekkor után küzdelmes élet várt a fiatalemberre. Apja nyomdokaiba lépve, 1942-ben a cséptelepi bányaüzemben kezdte a munkát. A csendőrök elhurcolták, s mikor hazajött, 1945-ben elsők között lépett be a pártba. A Somsályi Bányaüzemhez került, ahol sokáig MADISZ- titkár volt. Később Királdon dolgozott, majd 1963- tól a Putnoki Bányaüzemben. Szeretett dolgozni a bányában és a pártban egyaránt. Szocialista brigádvezető lett, s számos magas kitüntetés birtokosa. Borsodbóta község lakosaiért is sokat fáradozott, ahol közel egy évtizede a község közmegbecsülésben és köztiszteletben álló párttitkára volt. Munkatársai szerették, halk szavú, de kemény kézszorítású embernek ismerték, és így is fognak rá emlékezni. * Csütörtökön, 9-én délután Borsodbótán kísérték utolsó útjáral a tragikus hirtelenséggel, baleset következtében elhunyt bányászt. A család tagjai, barátok, ismerősök, rokonok és munkatársak mellett temetésén ott volt az egész falu és sokan a környező községek lakosai közül is. Kegyelettel álltak több ezren sírjánál, s ott voltak az Ózdi Járási Pártbizottság, a járási tanács, a bányaüzem vezetői, munkatársai. A járási pártbizottság nevében Mikó János, a pb osztályvezetője, a községi tanács nevében Gáspár Gusztáv tanácselnök búcsúztatta Demjén Istvánt, a vájárt, a kommunistát, igaz elvtársunkat. Demjén István: A gyászoló család. 25 éve történt A kommunisták példája Az üzemi munkástanács, később az üzemi bizottság politikai tényező, politikai testület is volt abban az időben. Részük volt abban a munkában, amelynek során eltávolították az üzemből a nyilasokat, a fasiszta vezetőket. Az 1945. február 15-i rendelet második paragrafusa így tükrözi ezt a tevékenységüket: „Kiterjed ezenkívül a bizottság hatásköre az üzemnek a fasisztáktól való megtisztítására, valamint olyan egyének eltávolítására, akik részt vettek az üzem megrongálásában.” A perecesi üzemi munkástanács, későbbi nevén az üzemi bizottság, politikai tényező volt olyan értelemben is, hogy részt vett a pártépítés munkájában is. Amikor az egyik mérnök például felvételét kérte a Magyar Kommunista Pártba — ami akkor még elég szokatlan jelenség volt — kifejezetten az üzemi munkástanács ajánlására vette fel az alapszervezet. A perecesi üzemi munkástanács, üzemi bizottság nagy gonddal bábáskodott a demokratikus ifjúsági mozgalom megszületésénél is. Dozsnyák János: — A szén termeléséhez létfontosságú volt, hogy megfelelő mennyiségű bányafa álljon rendelkezésre. Az erdészet például Perecesen, Újakna közelében kitermelte a fát, de nekünk kellett az elszállításról gondoskodni. Emlékszem még arra a tavaszi vasárnapra, amikor a fiatalok, fiúk, lányok, MADISZ- osok — akik a kommunista szombatokról akkor még mit sem hallottak — leközelítették a kitermelt fát a vasúthoz. Nem vártak érte semmit, nem kértek érte semmit. Az elhagyott javakból fizettünk a munkáért. Zongorát, festményeket kaptak a MADISZ-helyiségbe. És olyan könyveket, amelyeket előzőleg azért mi is megnéztünk... -rg s még mi mindenig, nem foglalkoztunk azon a tavaszon! Élelmezés, lakáselosztás, ruhaellátás, véradás a szovjet hadseregnek, vasúti menetrend-módosítás, balesetvédelem, szénkiutalás, bérezés, háztartási eszközök javíttatása munkások kérésére, tífuszos betegek elkülönítése, a telepi W. C.-k takaríttatása, terembiztosítás tánciskola részére, és így tovább. Természetesen mindez annak érdekében történt, hogy szenet és egyre több szenet adhassunk az új élet megindulásához. A mi területünkön a lehetőségekhez képest kiváló eredmények születtek, pedig a pengő egyre kevesebbet ért, a kenyér meg igen kicsi, és még igen barna volt. De Kassai János, Csacsovszki László, Tresztián Lajos, Debnár István kommunista bányászok — hirtelen ők jutnak eszembe — csapataikkal olyan eredményeket produkáltak, amit el sem akartak hinni más vidékek küldöttei egy értekezleten, ahol erről beszéltünk. A kommunisták példája volt az új élet élesztője, a kommunisták lendülete rántotta magával a bányászokat, a későbbi győztes széncsatákban is. Tudtuk, mit akarunk, és ennek érdekében összpontosítottunk minden erőt, minden eszközt. Ehhez pedig elsősorban rendet kellett teremteni és rendet kellett tartani. Ezzel kezdődött az új rend építése, ez volt az új rend építésének egyik legfőbb eszköze. (Folytatjuk) Oravec János Az Állami Biztosító ózdi fiókja a múlt hónapban rekordot ért el a kifizetésben. Az ózdi járás területén egyéni kártérítés címén, több mint 1 millió 100 ezer forintot fizettek ki. 1970. július 15. A szakszervezeti társadalombiztosítás 25 éves fejlődése Я и [UNK] [UNK] éve annak, hogy a szakszervezetek hatáskörébe került a társadalombiztosítás irányítása, igazgatása. A társadalmi, gazdasági haladás, az életszínvonal alakulása terén végbement általános eredmények között, az intézményes szociális gazdálkodás rendszerében számottevő a társadalombiztosítás fejlődése is. Erről a jelentős társadalombiztosítási vívmányról kívánunk összeállításunkban tájékoztatást adni. A társadalombiztosítás főbb jellemzői a felszabadulás előtt 1945 előtt a társadalombiztosítás csupán a dolgozók egyes kategóriájára terjedt ki. Az 1938-as évben mindössze 31 százaléka volt az összdolgozók közül a biztosítottak száma. A társadalombiztosítás ügyeivel több mint 30 különböző biztosító intézet foglalkozott. Az egyes intézmények eltérő szolgáltatást nyújtottak tagjaiknak. A fizikai munkások betegségük ideje alatt a napi bérük 55 százalékát kapták. Az alkalmazottak táppénze 60 százalék volt, a közszolgálati alkalmazottak 6 hónapon át betegségük ideje alatt is teljes keresetüket kapták. Korlátozott mértékben járt az orvosi gyógykezelés, de erősen korlátozták a társadalombiztosítás terhére kiszolgáltatott gyógyszereket is. Kórházi ápolás esetén a felszabadulás előtt egyedülálló dolgozó nem kaphatott táppénzt. A családfenntartó dolgozót is táppénzének csak a felében részesítették. Temetési segélyt csak az elhalt biztosított után folyósítottak, a családtag elhalálozása esetén nem. Családi pótlékban a dolgozók két rétege részesült. A közszolgálati alkalmazottak már a 20-as éveket megelőzően kaptak családi pótlékot, s azt folyósították részükre gyermekük 24 éves éves koráig. Az 1939-ben kiadott rendelkezés alapján az iparban, bányászatban, kohászatban foglalkoztatott munkások közül családi pótlékot csak azok kaphattak, akik 20-nál több munkavállalót foglalkoztató üzemekben dolgoztak. Ez azonban a munkások esetében gyermekük 14 éves koráig járt. Megkülönböztető volt a kapitalista társadalom nyugdíjrendszere is. A munkások részére 1929. évtől került bevezetésre, de rendkívüli alacsony ellátást biztosított. Az 1938-ban az ipari dolgozók átlagos öregségi járadéka havi 18, a rokkantsági járadék 15, az özvegységi 8,40, az árváké pedig havi 2,30 pengő volt. A közszolgálati alkalmazottak nyugdíja ugyanakkor 10—14-szerese volt aak, amennyit a munkások kaptak. A rendkívül alacsony szolgáltatások mellett a társadalombiztosítási járulékok felét a dolgozók fizették. A társadalombiztosítási intézeteket látszat önkormányzati szervek irányították, akik végső soron gátolták a munkásosztály valódi képviselőinek részvételét a vezetésben. A szolgáltatások kézhezvételét hosszadalmassá tette a centralizált ügyintézés. A jogviták bírósági hatáskörébe tartoztak. A magyar munkásság anyagi helyzete, szociális ellátásának színvonala a legalacsonyabbak közé tartozott Európában. A dolgozók saját bőrükön érezték, hogy a társadalombiztosítás nem az ő érdeküket szolgálja, hanem az elnyomás, a kizsákmányolás egyik eszköze, az uralkodó osztály kezében. (folytatjuk) PERECZ JÓZSEF Költözik a dobsonos Rövidesen befejeződik Tervtáron a D/11-es front lefejtése és a Dobson-egységek a D/13-as tömegtermelő munkahelyre kerülnek. A front kékszárnyú lesz, a homlokszélesség 70+65 méter. Érdekessége a fejtésnek, hogy mindkét szárnynak külön lesz alapvágata és szállítóberendezése. Az új front előkészítő munkálatai már megkezdődtek. A szállító- és légvágatokkal már készen vannak, sőt a frontindító vágatba a kaparókat a múlt héten beszerelték. A külszínről a tartalék alkatrészeket beszállítják, így nem lesz anyaghiány. A héten megkezdik a régi front kiszerelését, az egységek és a fejtőgép átszállítását. A régi fejtésből kikerülő keretekből 50 darabot beépítenek a jövő hónap elején induló új frontba. Az akna vezetői úgy tervezik, hogy 5,5 méteres frontsebesség elérése mellett 170 vagonos napi teljesítmény várható. A szocialista verseny élenjárói BIHARI ISTVÁN a Feketevölgy I-es aknadobsonos fronton működő szocialista brigád vezetője. A 60 fős szocialista brigád nemrég alakult. Több csapatból verbuválódott össze, és rövid idő alatt a legjobbak közé verekedte fel magát. Az elmúlt hónapban 118 százalékra teljesítették tervüket. NÉMETH JÓZSEF ifjúsági szocialista brigádja 9 fővel dolgozik Feketevölgy II-es aknán. Az F—5- ös elővájó géppel dolgozó brigád jelenleg a nyugati szénmező feltárásánál dolgozik. A fiatalokból álló brigád átlagosan 160 százalék felett termel. Az elmúlt hónapban 164,5 százalékot ért el. D. GÁL IMRE, a Feketevölgy I-es akna 91. számú acéltámori frontfejtésen 99 fővel dolgozik. A hatszoros szocialista brigád — annak ellenére, hogy a brigád összetételében gyakran változik — szép eredményeket produkál. Az elmúlt hónapban 109 százalékot ért el.