Borsodi Bányász, 1970. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1970-07-15 / 28. szám
A front előtt A front haladásával az alapvágatot átépítik, s géptér kiképzéssel biztosítják a front haladását. Képünkön egy ilyen munka látható a Szuhakállói II-es akna dobsonos frontján. (Laczo J. felv.) m M то [UNK]Мтт [UNK] ш [UNK]!» BANYH5Z ! A BORSODI BÁNYÁSZOK HETILAPJA XIII. évfolyam, 28. szám. Ara: 50 fillér 1970. július 15. Egycsatornás rendszer Korszerűbb anyaggazdálkodás A BORSODI SZÉNBÁNYÁK anyaggazdálkodási osztályán belül 1970. július 1-vel jelentős szervezeti változtatást hajtottak végre. Az egész vállalat gazdasági tevékenységét befolyásoló változtatást az anyaggazdálkodás korszerűsödése sürgette. Érthető követelmény ez, hiszen a szénbányászat óriási fejlődésen ment át az elmúlt évek során. Az iparág fejlődése pedig törvényszerűen maga után vonja a kiszolgáló rendszerek, a járulékos tevékenység hasonló ütemű korszerűsödését. Az új gazdálkodási rendszer értelmében az egy számlát érintő beszerzés és kiutalás egy csatornán történik, ellentétben az eddigi gyakorlattal. Ez idáig a különféle szükséges anyagokat, alkatrészeket az anyaggazdálkodási osztályon kívül a gépészeti és beruházási osztályok által szerezték be. Ugyanúgy a munkaruha beszerzése és a védőruhával való gazdálkodás a munkaügyi osztály, illetve a biztonságtechnikai osztály feladatai sorába tartozott. Viszont a pénzügyi és készletgazdálkodás az anyaggazdálkodási osztály feladata volt. Világos, hogy ezzel a vállalat anyagi ereje szétforgácsolódott, érdekdifferenciák keletkeztek egyes osztályok között, sőt nem egy esetben háttérbe szorultak a gazdaságossági követelmények és előtérbe került a műszaki megoldások mindenáron való kivitelezése. Ez egyértelműen hátrányos volt a vállalat gazdaságosságára. Ezért határozták el a vállalat vezetői, hogy az eddigi meglehetősen szétforgácsolt módszerről az egycsatornás rendszerre térnek át. Az egycsatornás anyaggazdálkodási rendszerre való áttérés még nem jelenti az anyaggazdálkodás korszerűsítésének végleges megoldását. A teljes korszerűség alapvető követelménye a központi irányítás további fejlesztése, valamint az üzemek és társosztályok tökéletes kooperációja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az üzemeknek tervet kell készíteni a várható anyagfelhasználásról. A tervet természetesen a megadott keretbe kell illeszteni és ezen belül kell megtalálni a legoptimálisabb lehetőséget. A MŰSZAKI MEGOLDÁSOK tervezőinek és végrehajtóinak tevékenységét tehát nemcsak a szükségletek határozzák meg, hanem ugyanilyen fontos követelmény, hogy az igények kielégítésekor a megadott anyagi lehetőség határain belül maradjanak. A tervek összehangolása nagy energiát igényel, s ez csak a jó együttműködés útján valósítható meg. Különösen az első időben lesz szükség egymás segítésére, hiszen a változtatást nemcsak az anyaggazdálkodás előrelépése sürgette, hanem a vállalat érdeke is megkövetelte. Az új egycsatornás rendszer szerint az anyaggazdálkodási osztály teljes felelősséget vállal a készletgazdálkodás felett. Emiatt viszont feltétlenül szükséges egy bizonyos fokú szemléletváltozás. Az új műszaki, termelési módszerek bevezetésekor egyenlő súllyal kell latba esni a műszaki fejlesztési feltételeknek és a gazdaságosságnak. Ezért a műszakiaknak is nagyobb gondoskodással kell foglalkozniuk a gazdasági lehetőségekkel, s fokozott előrelátással kell megalkotniuk a terveket. A műszaki fejlesztés útját, módszereit az évek során kialakult kereskedelmi törvények és szokások figyelembevételével kell meghatározni. A megrendelt anyagok minimális átfutási ideje 90 nap. S már ez az egy adat is bizonyítja az előrelátó tervezés szükségességét. A VÁLTOZTATÁS az anyaggazdálkodási osztályon belüli átszervezést is jelent. Az osztály megerősítése érdekében a szakmai színvonal növelése céljából négy új szakember tevékenykedik majd anyaggazdálkodási munkaterületen. A két fő részre bontott osztályon belül az ellátási részleg (a gépalkatrész-ellátás, az egyéb üzemi anyagok csoportja és a hagyományos bányabiztosító elemekkel foglalkozó csoport) létszáma 3 fővel bővül, míg az elvi anyaggazdálkodási részlegnél egy emberrel több dolgozik majd. Az átszervezéssel kapcsolatos módosításokat, részleteiben igazgatói utasítás szabályozza AZ ÚJ MÓDSZER elvi pozitívumai bizonyítottak. Gyakorlati eredményeket viszont csak később lehet majd konkrétan lemérni. A helyes elv gyakorlati bizonyítása végett, de legfőképp a vállalati gazdaságossági célkitűzések megvalósítása érdekében elsődleges feladat a sokirányú tevékenység messzemenő összehangolása. Gigantikus szénfejtő A „KARAGANDAGIPRO-hKT" nevű kazahsztáni tervezőintézetben készítik a legnagyobb külszíni szénfejtés terveit. A neve „Irtis” és a Pablodari területen nyitják meg. A szénmező hossza 13 km, ipari tartaléka pedig 955 millió tonna körül van. A tervek szerint évente 50 millió tonna szenet tudnak kibányászni, ami azt jelenti, hogy ez az egy fejtő több szenet fog adni, mint az egész Moszkva környéki szénmező. A számítások szerint 50 évig üzemelhet a bánya. A hatalmas munkához speciális rotoros exkavátort gyártanak, amely óránként 5 ezer köbméter szenet tud kiemelni. Ilyen tulajdonsággal egyetlen exkavátor sem rendelkezik a világon. A jövő hatalmas bányájából már kitermelték az első szállítmányt és a 70-es évek végére teljesen üzembe helyezik. APN II Ьа [UNK]ек vizsgálatának n módszerei BESZÉLGETÉS DR. REMÉNYI K. ANDRÁSSAL, A MAGYAR SZABVÁNYÜGYI HIVATAL FŐMÉRNÖKÉVEL A Borsodi Szénbányák székházában július 6—9 között kibővített szakbizottsági ülést tartott a Magyar Szabványügyi Hivatal. A nagyérdeklődésre számot tartó tanácskozáson képviseltették magukat az Egyesült Magyar Szénbányák és a 10 tagvállalata, a nagyfogyasztók, a TÜZÉP, a Magyar Villamos Művek, a négy nagy erőmű, a Bányászati Kutató Intézet és Földtani Intézet illetékes szakemberei. A szakbizottsági ülés munkájának fontosságáról beszélgettünk dr. Reményi K. Andrással, a Magyar Szabványügyi Hivatal főmérnökével. — Mi volt a tanácskozás célja? — Mint ismeretes, a barnaszenek termelése világviszonylatban megközelítette a feketeszenek termelésének volumenét. A minőségi jellemzők vizsgálata a kialakított szabványok szerint azonban nem tett különbséget a fekete- és barnaszén között. Elavultak. Ezért a barnaszenek vizsgálatára 1968-ban új szabvány készült, s azóta a széntermelő vállalatok ennek alapján kötik meg fogyasztóikkal a szállítási szerződéseket A tanácskozás célja tehát az volt, hogy megvitassuk a barnaszenek vizsgálatának új módszereit. — Alapvetően mi tette szükségessé az új szabványok kialakítását? — A kétfajta szén nedvességtartalma között lényeges különbség van. Amíg a fekeszenek nedvességtartalma mindössze 3 százalékot mutat, addig a barnaszeneké meghaladja a 25—30 százalékot is. Még szembetűnőbb az arányeltolódás a hamutartalmat illetően. A feketeszenek hamutartalma alig 6—8 százalékot tesz ki, viszont a barnaszeneké eléri a 45—50 százalékot. Alapvető különbség az is, hogy a feketeszén kokszolható, míg erre a célra a barnaszén alkalmatlan. Ezek a sajátos jellemzők tették szükségessé, hogy a szabványosítás régi módszereit megreformáljuk. — Az egységesített nemzetközi szabványok alkalmazásának milyenek a gazdasági eredményei? — Már említettem, hogy a barnaszenek termelése nemzetközi viszonylatban mind nagyobb tért hódít. Az új szabvány figyelembe veszi a KGST, valamint az ISO — a nemzetközi szabványügyi szervezet — ajánlásait, a különböző szénfajták tulajdonságait, legkedvezőbb felhasználási területét egységes nemzetközi „kódszámokban’ adja meg. Ennek a szénbányászatban hosszú távon is igen nagy gazdasági jelentősége van. Az új vizsgálati módszerek segítségével meghatározzák, melyik szenet hol, milyen célra érdemes felhasználni. A vállalatok számára tehát feltárja a lehetséges piacokat, így a fogyasztók érdekeit is szolgálja. Egyes szénfajtákról megállapítják, hogy csak erőművek számára alkalmasak-e, (?) míg például a borsodi szén igen keresett és jól kielégíti a lakosság igényét. Az energiastruktúrában bekövetkezett változás következtében csökken ugyan a szénfelhasználók igénye. Ám a szakemberek új fogyasztókkal, szövetkezeti törpe hőerőművekkel, a városi „tömbfűtés” elterjedésével is számolnak. — A magyar szakembereknek milyen szerepük volt a módszerek kidolgozásában? — El kell mondanom, hogy a magyar javaslatoknak igen nagy súlyuk, szerepük van nemzetközi vonatkozásban. Ez elsősorban abból fakad, hogy nálunk sokféle barnaszén található. Vegyészmérnökeink tekintélyét bizonyítja, hogy az ISO keretében az egyik szakbizottságnak magyar elnököt választottak. A mostani tanácskozásunkat is nagy figyelemmel kísérte a nemzetközi szakvélemény. Jelentésünket — amelyet 4 napon át vitattunk — Wolf György, az EMSZ önálló osztályvezetőjének irányításával készítette el a szakbizottság, amelyet sok hasznos javaslattal gazdagítva elfogadott a plénum. — Miért Miskolcon rendezték meg a tanácskozást? — Szakbizottságunknak az a gyakorlata, hogy témáit mindig az adott terület jellemző sajátosságainak megfelelően vitatja meg, Borsodban kimondottan barnaszenet termelnek. S miután a Borsodi Szénbányák homogenizálja szeneit, így sok tapasztalatot tudott a vita során rendelkezésünkre bocsátani. TÖRÖK ALFRÉD 1 Vagonhiány miatt Az elmúlt héten kaptuk lencsevégre a szénosztályozóműben ezt a jelenetet, amikor a vagonhiány miatt földre deponált hatalmas szénhegy tetején a dózer dolgozott. Tolólapátjával túrta a szenet. Sajnos, ilyen jelenetekkel az elmúlt héten gyakran találkoztunk máshol is, 1 Geológiai nehézségek Lyukóbányán Lyukóbányán üzemel június 8-a óta a II. Fletcherkooperáció terméke. A 108 méter homlokszélességű fejtésen a biztosítást a hidraulikus, önjáró berendezéssel oldották meg. A tömegtermelő munkahelyen a jövesztés egy egytárcsás, EW—17—L típusú fejtőgéppel történik. A szénszállítás zavartalanságát az EKF—2 típusú láncosvonszoló biztosítja. A beindulás során nehézséget okozott a rossz geológiai viszony, amelyben sajnos, mai napig sem történt változás. A 30-as egységnél vető szabja meg a fejtést, így biztosítási problémák adódnak. Ennek következtében az előrehaladási sebesség lecsökkent, s jóval a betervezett alatt maradt, így a teljesítmény volumene is kisebb. Pedig az egytárcsás fejtőgép nagy teljesítményekre képes. A szén keménysége is megfelelő. Problémát jelent az is, hogy a kezelőszemélyzet még nem rendelkezik elegendő tapasztalattal, bár a nyugat-német cég képviselője sokat segít, nak a közeljövőben is hbp. Az akna vezetői még a közeljövőben is számolnak a geológiai nehézségekkel. Közbeszólt a víz Szeles-aknán az elmúlt héten több órás áramkimaradás következtében víz alá került néhány Dobson-egység, a maróhenger és a szivattyúk távkapcsolója. A termelés 24 órát szünetelt, csak a szivattyúk üzemeltek. A víz alá került berendezéseket ki kellett szállítani a külszínre és a műhelyrészleg karbantartó csoportja vette azokat kezelésbe. Végül megindult a termelés is, de az elvizesedett talpon nehézséget jelentett a Dobson - egységek előrehaladása. Mindez azt eredményezte, hogy a teljesítmény a 80 százalékára csökkent. Az utóbbi napokban már újra teljes kapacitással termel a front és azon dolgoznak, hogy bepótolják a lemaradást. Újabb érclelőhelyek A közép-ázsiai Tádzsikisztánban arany-, réz- és bizmutérc-bányászat indult. A köztársaság térképére a geológusok mintegy 300 ólom, cink, antimon, higany, bizmut és molibdén lelőhelyet jelöltek be. Jelentős földgáz, kőolaj és széntartalékokra is bukkantak. A legjelentősebbek azonban az új polifémére lelőhelyek. Tádzsikisztánban már eddig is sokat tettek az ipari nyersanyag-tartalékok, valamint a köztársasági városok vízellátását elősegítő, föld alatti víztartalékok feltárása terén is. A kutatásokat tovább folytatják és most az ipari nyersanyagok mellett a korábbinál is nagyobb figyelmet fordítanak a földgáz és a kőolaj-kutatásokra. (APN) Kiárusítás Az elmúlt hónapokban több bányászszálló bezárta kapuit. Az ott található berendezések kiárusítás során minimális áron megvásárolhatók. Érdeklődni lehet munkanapokon 7—14 óra között az alberttelepi központi szállítóraktárban. A gondnokság közli a vásárolni szándékozókkal, hogy még 60 darab szekrény van eladó, ára darabonként 150—200 forint és 7 darab kályha, darabonként 50 forintért. Lehet választani!