Borsodi Bányász, 1970. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1970-09-16 / 37. szám

* VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK Bfflirmsz A BORSOD« В­Á­N У­Á 6­Z­О К H f­T­­­l­A­P­J­a XIII. évfolyam, 37. szám. Ara­ S« fillér 1970. szeptember 16. Irány vonatok -téli tüzelővel LASSAN ELTÜNEDEZ­NEK a tragikus időszak, a ta­vaszi árvíz nyomai. Egy egész ország fogott össze, hogy el­tűnjenek a szinte mérhetet­len károk, begyógyuljanak a sebek, s mire beköszönt a tél, minden család feje fölött fe­dél legyen. A hideg ellen is országos színtű intézkedések történtek. Tegnaptól kezdődően a jövő hónap közepéig, a borsodi szénmedencéből naponta irány­vonatok, szénnel megra­kott t­­erelvények­ indulnak útnak, hogy az újjáépült la­kásokba jótékony meleget vi­gyenek. E feladat végrehaj­tása természetesen nem kön­­­nyű. A tervek szerint 30 ezer tonna szén továbbításáról van szó, aminek jelentős ré­szét a szénosztályozóról indít­ják útnak. Innen minden nap 50 kocsiból álló vonatot rak­nak meg, amihez természete­sen az kell, hogy a bányaüze­mek is maradéktalanul helyt­álljanak és az utolsó dekáig sikerrel tegyenek eleget fel­adataiknak. Nemcsak a szén­­oszták­zóra vár különösen naiv feladat ebben az idő­szakban, hanem a Putnoki és a Királdi Bányaüzemre is. Putnokról és Királdról na­ponta 25 kocsi érkezik majd a szénosztályozó szállítmá­nyával együtt Fehérgyarmat­ra, Csengerre, a Szamos-köz­be. A BORSODI BÁNYÁSZOK által küldött szenet a nyír­egyházi TÜZÉP kirendeltsé­gei fogadják és azonnal­­ in­tézkednek, hogy azok a leg­rövidebb úton, minél gyor­sabb ütemben jussanak el a lakossághoz. Erre a feladatra a MÁV is jól felkészült. Minden törekvése az, hogy az irány­vonatok visszaszállí­tását és forgalmát semmiféle akadály ne gátolja. Szakszervezeti tanácsülés Az ŐSZ szakszervezeti ta­nácsa szeptember 9-én csü­törtökön tartotta legutóbbi ülését, melyen az I. fél­év­ben végzett szakszervezeti munkát értékelte. Az elért eredményeket összehasonlí­tották, a munkatervben rög­zített követelményekkel, és ennek alapján mondtak vé­leményt a végrehajtás mi­nőségéről. Általános tapasz­talat, hogy a tervezett fel­adatokat végrehajtották, s a megvalósítás módja is meg­felelt az elképzeléseknek. A fennálló hiányosságok meg­szüntetésére intézkedéseket tettek, s ezek végrehajtása a II. fél­év feladatai sorába tartozik. Szó esett a vállalati cél­kitűzések megvalósításáról, s arról, hogy ebben milyen szerep hárul a vállalati és üzemi szakszervezeti bizott­ságokra, illetve a sza­kszer­­vezeti aktívákra és tagokra. Ezen kívül napirenden szerepelt a következő szak­­szervezeti taggyűlések prog­ramja, s rögzítették az ak­tívák ezzel kapcsolatos fel­adatait. Nehézségek a második fél évben 30 vagon lemaradás as ÓSZ-nél A második fél év elején sok, előre nem látott aka­dályt kellett leküzdeniük az ÓSZ üzemeinek. A rendkí­vüli geológiai viszonyok, s nem utolsó sorban a soroza­tos számottevő vagonhiány azt eredményezték, hogy a II. fél év időarányos tervét nem tudta teljesíteni a vállalat. Igaz, a lemaradás nem je­lentős, augusztus hónapban mintegy 30 vagon, a 110 890 tonnás havi tervhez viszo­nyítva. Az éves időarányos tervet még így is 103,5 szá­zalékra teljesítették, ami kb. 30 ezer tonna pluszt jelent. Ennek ellenére gondot okoz a lemaradás, mert az egész vállalat legjobb frontja a putnoki páncélpajzsos, ma­­róhengeres front kifutott, s e hét közepén leáll. A jövőben csak nagyobb erőfeszítések árán tudják biztosítani a tervben szereplő szénmen­­­nyiség kitermelését. Kedvezőtlenül hat a válla­lat árbevételi terv teljesítésé­nek alakulására a darabos szén arányának csökkenése is. Az év utolsó negyedében és szeptemberben minden üzem számára az lesz a legfonto­sabb feladat, hogy a terme­lésben, valamint a minőségi mutatókban jelenleg mutat­kozó visszaesést kiküszöböl­jék, s az év végére a terv­nek megfelelő eredményeket tudjanak felmutatni. Pályakocsik A súlyos és sok egységből álló biztosító és gépi beren­dezéseket, alkatrészeket eze­ken a speciális bánya-pálya­­kocsikon szállítják a munka­helyre, illetve a külszínre. Csökkent a baleset z utóbbi hónapokban Tervtáron jelentősen javult a baleseti gyakoriság. Ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy a felelős műszaki vezetők a munkásvé­delmi őrökkel karöltve, nagy gon­dot fordítanak a balesetek megelőzésére. A frontokon — de a többi munka­helyeken is — kötelezővé tették a védőkesz­tyűk használatát. Képünk a D/11 -es fronton készült, ifj. Bolla Györgyről, munka közben. (Fotó: Laczó) Kürtszó után Robbantás a Széchenyi VASÁRNAP REGGEL 7 óra előtt néhány perccel Miskolc főutcáján leállítot­ták a forgalmat, s megszó­lalt a kürt, jelezvén, hogy rendkívüli eseményre kerül sor. A lezárt útszakaszon végigszaladt néhány ember, hogy figyelmeztesse az abla­kokban álló kíváncsiskodó­kat. 10 perc múlva ismét el­hangzott a második figyel­meztetés. Mindenki ideges és nyugtalan volt, ugyanis rengetegen kíváncsiskodtak. Végül megszólalt harmad­szor is a kürt. A tömeg mozdulatlanul, feszülten fi­gyelt. Hirtelen hatalmas csattanás remegtette meg a környékbeli házak ablakait. Pillanatokon belül szinte a földdel egyenlő lett az épü­let, amely nemrég még ott állt a Pannónia szálló mel­lett. Hatalmas porfelhő bo­rította be az utcát. Rövid idő múlva a romeltakarítók megkezdték munkájukat, s lassan helyreállt a rend, megindult a forgalom. Mind­ez röpke 20 perc alatt ját­szódott le. A BORSODI SZÉNBÁ­NYÁK szakemberei irányí­tották ezt a munkát. A rob­bantásnál jelen voltak tata­bányai vendég szakemberek is, akik figyelemmel kísér­ték az általuk tervezett és jelenleg kísérletezés alatt ál­ló nagyon komoly értékű magyar találmányú robban­tógép premierjét. Megkér­deztük Nagy János főmér­nök elvtársat — aki a rob­bantást vezette — mondja el, hogyan kerültek a bá­nyász szakemberek az épí­tész szakemberekkel kapcso­latba, és milyen megfonto­lás késztette az építészeti szakembereket arra, hogy ezt a robbantástechnikai módszert válasszák? — A BÁNYÁSZATBAN már sok évtizedes hagyo­mányai vannak a robban­tással történő jövesztési munkának. A robbantás elő­nye vitathatatlan. Szerte Európában, s néhány éve Magyarországon is foglal­koznak a robbantástechni­­kával történő épületszaná­lással. A hagyományos bon­tási technikával szemben en­nek a módszernek hallatlan előnyei vannak. Kevesebb emberre van szükség, keve­sebb anyagra és sokkal biz­tonságosabb. Ennélfogva je­lentősen gyorsabb és sokkal olcsóbb. Kétségtelen, hogy az anyagvisszanyerés szem­pontjából a robbantással történő épületszagnálás, a ha­gyományos bontási techni­kával szemben hátrányban van­, de az előbb elmondott előnyök mellett ez jelentő­sen eltörpül. A Széchenyi utca 9-es számú épületének hagyományos és robbantá­sos eljárással történő bontá­si technikája közötti kü­lönbség olyan, hogy lega­lább 75 százalékos megtaka­rításról beszélhetünk. AZ ÉPÜLET, mely több mint 3 évszázadon állt, most három hét alatt meg­semmisült. M.M. HARC A LÁNGOK ELLEN. Munkában az önkéntes bányatűzoltók. Riportunk az 5. oldalon. Megyei szociológiai rülményeinek, kulturális, szociális, művelődésügyi helyzete változását a me­gyei pártbizottság széles kö­rű szociológiai felmérés alapján kívánja megismerni. A felmérés a megyében mű­ködő valamennyi ipari üzemre, vállalatra, így a Borsodi és Ózdvidéki Szén­bányák dolgozóira is kiter­jed. A tényleges felmérés szep­tember 15­ és 30. között fo­lyik az egész megyében. En­nek keretében az ilyen munkára külön kiképzett „kérdezőbiztosok” keresik fel a dolgozókat, és nem­csak adataikat kérdezik meg, hanem sok kérdésben véle­ményüket is kérik. A fel­mérés teljesen névtelen. Annak magas színvonalú kiértékelését biztosítja, hogy a miskolci Műszaki Egye­tem marxizmus—leninizmus tanszéke irányítja, és ugyan­ felmérés működve — dolgozza fel a beérkezett adatokat az egye­tem számítógépe segítségé­vel. A felmérés célja, hogy a dolgozók általános problé­máiról, a megye fejlesztésé­nek nehézségeiről úgy is ké­pet adjon, hogy a megyé­ben dolgozók személyi kér­dései megoldásához is segít­séget tudjon adni a követ­kező ötéves terv végrehaj­tása. Ezért külön, részlete­sen foglalkoznak a dolgozók lakáshelyzetével, gyermeke­ik továbbképzésével és más hasonló kérdésekkel is. A napokban már a Bor­sodi Bányász sok olvasóját is felkeresik a kérdezőbiz­tosok lakásukon, vagy mun­kahelyükön. Megfontolt, és őszinte véleményükkel így a bányászok is hozzájárul­nak a megye problémáinak csak ez a tanszék — a ma­­feltárásához, a fejlődés irán tematika tanszékkel együtt­­nyán­ak kialakításához. A felszabadulás óta eltelt 25 év fejlődésének eredmé­nyeit, a dolgozók munkakö­

Next