Borsodi Szemle, 1971 (15-16. évfolyam, 1-4. szám)

1971 / 1. szám - NAPJAINK KÉRDÉSEI - Bodnár Ferenc: Borsod megye fejlődésének néhány jellemző vonása a IX. és X. kongresszus között

kell a differenciált bérezés szocialista elveit, a jobb munka és a jobb munkás meg­becsülésének a bérben is kifejezésre kell jutnia. A közvélemény a kongresszus óta mérlegeli a legfontosabb dokumentumok megállapításait, kialakítja ezzel kapcsolatos álláspontját. A párt X. kongresszusá­nak határozatai megyénk dolgozóinak egyetértésével találkoztak. Egyöntetű a vé­lemény, hogy a kongresszus reális, megvalósítható célokat tűzött ki. A szocializ­mus magasabb színvonalon való építésének programján a népgazdasági érdek, a vállalati érdek és az egyéni érdek fejlődést serkentő összhangjára törekedve, s át­hatva bizalommal pártunk politikája iránt, együtt, vállvetve munkálkodnak me­gyénk kommunistái, s velük minden becsületes dolgozó. ■ GAZDASÁGUNK FEJLŐDÉSE Borsod megye ipari termelésének neve-A III. ÖTÉVES TERV kedése a III. ötéves terv első két ősz-iDŐSZAKÁBAN tendejében lassúbb, a másik három esztendőben pedig gyorsabb volt az or­szágos növekedés üteménél. Erősödtek az ipar aránytalan szerkezetének megvál­toztatását elősegítő tendenciák. A termékösszetételen belül növekedett a korszerű, jobb minőségű termékek aránya. A szénbányászat a távlati tervek alapján, az energiahordozókban jelentkező arányeltolódásoknak megfelelően kezdte el a ter­melés koncentrációját és a műszaki fejlesztést. A széntermelésben nagy gondokat okozott a dolgozók átcsoportosítására vonatkozó, s nem kellően megalapozott, az egyes irányító hatóságok és más végrehajtó szervek által tett intézkedések, vala­mint a szén felhasználásának és a kereskedelmi rendeléseknek az ingadozása, utóbb pedig a gyakori vagonhiány. Az érc- és ásványbányászatban jelentékenyen differenciálódott a kereslet, s növekedtek a minőségi igények. Jelentősen javult a bányászat gazdaságossága i­s. A III. ötéves terv időszakában vegyiparunk fejlődött a leggyorsabban. Üze­meink a fejlesztés kedvező adottságait felhasználva a termelés vertikális és komplex bővítésére törekedtek. Több mint kétszeresére nőtt a műtrágyagyártás, bővült a pvc, a festékféleségek és a poli­uretánhab gyártása. Megkezdődött vegyi­üzemeinkben a műanyag-feldolgozás. A vegyipari üzemek létesítésénél a legkor­szerűbb eljárások alkalmazására törekedtünk. A termékek előállítása nagyrészt a gazdaságos szénhidrogén bázison történik. Vegyipari termékeink zöme export­képes. Számottevő fejlesztés valósult meg a villamosenergia-termelés és elosztás kor­szerűsítésében. A kohászati üzemek fejlődésében új beruházások megvalósításá­nak eredményeiként előtérbe került a nemesacélok gyártásának fokozása, a mi­nősé­g javítása és a választékbővítés követelménye. A gépipar fejlődése eléggé differenciált volt, s általában elmaradt az igényektől, de a fejlődés átlagától is. Ennek oka részben a munkaerőhiány és a termékösszetétel változása volt. Az építőipar fejlődése meghaladta az ipari fejlődés átlagát. Üzembe helyez­tük a házépítő kombinátot. A foglalkoztatot­tak száma is erőteljesen, évenként 9 százalékkal emelkedett. A fejlődés e pozitív tények mellett sem volt teljes mér­tékben kielégítő. Nem bizonyultak elegendőnek m­in­denekelőtt a Vállalatok kapa­citásbővítésre irányuló beruházásai. Szembetűnő az építőipari kapacitás hiánya a közműépítésnél, a felújítási, fenntartási munkáknál. S különösen háttérbe szorul­tak a kisebb vállalatok és intézmények építési igényei. Növelte problémáinkat az is, hogy a megyénkben dolgozó, de nem Borsod megyei székhelyű építőipari ki­vitelezők tevékenysége az utóbbi években j­elentékenyen csökkent. Az építőanyag­iparban a betonelemgyártó ágazat fejlődött a leggyorsabb ütemben. Megkezdték az ipari és egyéb rendeltetésű gázszerkezetek gyártását. Könnyűipari üzemeink közül jelentősen fejlődött a Miskolci Pamutfonec­s­en­

Next