Borsodi Szemle, 1971 (15-16. évfolyam, 1-4. szám)
1971 / 1. szám - NAPJAINK KÉRDÉSEI - Bodnár Ferenc: Borsod megye fejlődésének néhány jellemző vonása a IX. és X. kongresszus között
nak aránya. Ebből a szempontból figyelemre méltó a megye ruházati iparának számottevő fejlődése is. Élelmiszeriparunkban különösen sürgetővé vált új üzemeik építése, és a már meglevő kis kapacitású üzemek bővítése, korszerűsítése. A fokozódó igények kielégítése érdekében épült a tejfeldolgozó kombinát Miskolcon, került sor a Szerencsi Kenyérgyár építésére, indult meg a borsodi sörgyár előkészítése, valamint a cukorgyári toronydifffúziós beruházás. Elkészült a miskolci húskombinát programjavaslata, s tervbe vették a csokoládégyár rekonstrukcióját. A III. ötéves terv irányelveinek megfelelően a helyi ipar fejlődése az átlagosnál gyorsabb ütemű volt. A tanácsi iparban jelentős korszerűsítési munkákat végeztek. Új munkahelyek létrehozásával, valamint a bedolgozói rendszer szélesítésével növelték a női munkaerő foglalkoztatását. A szövetkezeti ipar termelésének bővítéséhez új termelő és javító-szolgáltató egységeik létrehozásához a tanácsok is támogatást nyújtottak. Korszerű fiókok és szolgáltatóházak létesültek megyénk városaiban, községeiben. A fejlődés mindezek mellett sem tudott lépést tartani az igények fokozódó növekedésével. A mezőgazdaságban az átlaghozamok, a munka hatékonyságának növelése, a termelés koncentrációja, a műszaki fejlesztés meggyorsítása, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek, a vezetés színvonalának javítása állt a gazdaságpolitikai munka középpontjában. A III. ötéves terv idején meggyorsult megyénkben a mezőgazdaság fejlődése. A növekedés üteme több területen meghaladja az országos átlagot. A fejlődés legszembetűnőbb a termelőszövetkezetekben volt. Jelentősen nőtt a termelőszövetkezetek bruttó jövedelme és a tagok részesedése. A vállalatszerű gazdálkodás anyagi alapjainak biztosítása, az anyagi érdekeltségi rendszer továbbfejlesztése ,felvásárlása árak emelése, egyszeri hitelrendezés, az állami támogatás rendszerének továbbfejlesztésse, a rendszeres munkadíjazás bevezetése stb.) eredményesnek bizonyult, s egyik fő forrása volt a fejlődésnek. Az eltelt időszak alatt a növénytermelés és az állattartás hozamai emelkedtek, a struktúra jobban igazodik az üzemi és közgazdasági adottságokhoz, a termelés jövedelmezősége javult, s így lehetővé vált, hogy a kedvezőbb adottságú üzemekben üzemviteli állami támogatás nélkül is kialakuljanak a bővített újratermelés feltételei. Jól mutatja a gazdasági fejlődést a jövedelmek növekedése. Termelőszövetkezeti parasztságunk jövedelme évről évre több mint 10 százalékkal nőtt, és az egy főre jutó jövedelem 1969-ben már meghaladta a 15 ezer forintos szintet. Közös, gazdaságaink beruházásainak volumene jelentősen nőtt ezekben az években. A befektetéseik összege öt év alatt csaknem 2 milliárd forint volt. A fejlődést mutatja az a körülmény is, hogy míg а III. ötéves terv első éveiben a befektetések pótlásokra, javításokra irányultak, az utóbbi években egyre jelentősebb fejlesztéseket valósítanak meg. A mezőgazdaság számára kedvezőtlen év volt a III. ötéves terv utolsó éve, az 1970-es esztendő. Az elemi károk és a kedvezőtlen időjárás miatt a megye termelőszövetkezeteiben mintegy 400—450 millió forintos bruttó jövedelemcsökkenés mutatkozott. Ezt az eredményromlást csak részben ellensúlyozza az állattenyésztés és a melléküzemági tevékenységből származó bevételek 5-6 százalékos emelkedése. Ezért megyénkben mintegy 60 termelőszövetkezetnél jelentős összegű jövedelemf,elosztás utáni veszteség jelentkezett, aminek kigazdálkodására, s a pénzügyi egyensúly megteremtésére csak szanálások lebonyolításával volt lehetőség. A kedvezőtlen időjárás hátrányosan ériintette ugyan a nagyüzemi gazdálkodás eddigi eredményeit, a fejlődésben azonban nem okozott lényeges törést. A fejlesztésre fordított saját eszközök volumene tovább emelkedett, a termelési alapokban nem lesz csökkenés, s nem csökkent a tagok évközi jövedelme, a kifizetett munkadíjak összege sem. A jövedelmi színvonal magasabb lesz, mint 1968-ban volt. A két kongresszus közötti időszakban megyénk szociális,ta szektoraiban a meg