Borsodi Szemle, 1971 (15-16. évfolyam, 1-4. szám)

1971 / 1. szám - NAPJAINK KÉRDÉSEI - Bodnár Ferenc: Borsod megye fejlődésének néhány jellemző vonása a IX. és X. kongresszus között

nak aránya. Ebből a szempontból figyelemre méltó a megye ruházati iparának számottevő fejlődése is. Élelmiszeriparunkban különösen sürgetővé vált új üzemeik építése, és a már meglevő k­is kapacitású üzemek bővítése, korszerűsítése. A fokozódó igények kielé­gítése érdekében épült a tejfeldolgozó kombinát Miskolcon, került sor a Szerencsi Kenyérgyár építés­ére, indult meg a borsodi sörgyár előkészítése, valamint a cu­korgyári toronydifffúziós beruházás. Elkészült a miskolci húskombinát program­­javaslata, s tervbe vették a csokoládégyár rekonstrukcióját. A III. ötéves terv irányel­veinek megfelelően a helyi ipar fejlődése az átlagos­nál gyorsabb ütemű volt. A tanácsi iparban jelentős korszerűsítési munkákat vé­geztek. Új munkahelyek létrehozásával, valamint a bedolgozói rendszer szélesítésé­vel növelték a női munkaerő foglalkoztatását. A szövetkezeti ipar termelésének bővítéséhez új termelő és javító-szolgáltató egységeik létrehozás­ához a tanácsok is támogatást nyújtottak. Korszerű fiókok és szolgáltatóh­áza­k létesültek megyénk vá­rosaiban, községeiben. A fejlődés mindezek mellett sem tudott lépést tartani az igények fokozódó növekedés­ével. A mezőgazdaságban az átlaghozamok, a munka hatékonyságának növelése, a termelés koncentrációja, a műszaki fejlesztés meggyorsítása, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek, a vezetés színvonalának javítása állt a gazdaságpolitikai munka középpontjában. A III. ötéves terv idején meggyorsult megyénkben a me­zőgazdaság fejlődése. A növekedés üteme több területen meghaladja az országos átlagot. A fejlődés legszembetűnőbb a termelőszövetkezetekben volt. Jelentősen nőtt a termelőszövetkezetek bruttó jövedelme és a tagok részesedése. A vállalat­szerű gazdálkodás anyagi alapjainak biztosítása, az anyagi érdekeltségi rendszer továbbfejlesztése ,felvásárlása árak emelése, egyszeri hitelrendezés, az állami tá­mogatás rendszerének továbbfejlesztésse, a rendszeres munkadíjazás bevezetése stb.) eredményesnek bizonyult, s egyik fő forrása volt a fejlődésnek. Az eltelt idő­szak alatt a növénytermelés és az állattartás hozamai emelkedtek, a struktúra jobban igazodik az üzemi és közgazdasági adottságokhoz, a termelés jövedelme­zősége javult, s így lehetővé vált, hogy a kedvezőbb adottságú üzemekben üzem­viteli állami támogatás nélkül is kialakuljanak a bővített újratermelés feltételei. Jól mutatja a gazdasági fejlődést a jövedelmek növekedése. Termelőszövetkezeti parasztságunk jövedelme évről évre több mint 10 százalékkal nőtt, és az egy főre jutó jövedelem 1969-ben már meghaladta a 15 ezer forintos szintet. Közös, gazdaságaink beruházásainak volumene jelentősen nőtt ezekben az években. A befektetéseik összege öt év alatt csaknem 2 milliárd forint volt. A fejlődést mu­tatja az a körülmény is, hogy míg а III. ötéves terv első éveiben a befektetések pótlásokra, javításokra irányultak, az utóbbi években egyre jelentősebb fejleszté­seket valósítanak meg. A mezőgazdaság számára kedvezőtlen év volt a III. ötéves terv utolsó éve, az 1970-es esztendő. Az elemi károk és a kedvezőtlen időjárás miatt a megye terme­lőszövetkezeteiben mintegy 400—450 millió forintos bruttó jövedelemcsökkenés mutatkozott. Ezt az eredményromlást csak rész­ben ellensúlyozza az állattenyész­tés és a melléküzemági tevékenységből származó bevételek 5-6 százalékos emel­kedése. Ezért megyénkben mintegy 60 termelőszövetkezetnél jelentős összegű jö­­vedelemf,elosztás utáni veszteség jelentkezett, aminek kigazdálkodására, s a pénz­ügyi egyensúly megteremtésére csak szanálások lebonyolításával volt lehetőség. A kedvezőtlen időjárás hátrányosan ériintette ugyan a nagy­üzemi gazdálkodás ed­digi eredményeit, a fejlődésben azonban n­em okozott lényeges törést. A fejlesz­tésre fordított saját eszközök volumene tovább emelkedett, a termel­ési alapokban nem lesz csökkenés, s nem csökkent a tagok évközi jövedelme, a kifizetett mun­kadíjak összege sem. A jövedelmi színvonal magasabb lesz, mint 1968-ban volt. A két kongresszus közötti időszakban megyénk szociális,ta szektoraiban a meg­

Next