Borsodi Szemle, 1972 (17. évfolyam, 1-4. szám)

1972 / 1. szám - GAZDASÁGI ÉLET - Juhász György: A középtávú vállalati tervezés megyei tapasztalatai

Juhász György A középtávú vállalati tervezés megyei tapasztalatai Az új gazdaságirányítási rendszer a vállalatok gazdálkodásának módszereit és formáit lényegesen megváltoztatta. A vállalatok korábban a felsőbb szervek végrehajtó apparátusai voltak, a reform óta tényleges gazdasági önállósággal ren­delkeznek. A vállalatok megnövekedett önállósága mindenekelőtt abban nyilvánul meg, hogy a szabályozó eszközök által meghatározott keretek között önállóan döntenek saját tervükről. A reform kezdeti éveiben a vállalatok zömmel csak egy-egy esztendőre szóló tervet készítettek. Hosszabb távra szóló tervek készítésére a reform átmeneti, első éveiben nem kerülhetett sor, mivel a vállalatok elsősorban a gazdálkodás új körül­ményeivel ismerkedtek. A vállalati gazdálkodás feltételeinek megváltozása, a re­form kibontakozása viszont a középtávú tervek készítését is igényelte a vállala­toktól. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a IV. ötéves terv irány­elvei és a Kormány 2026/1970. (X. 27.) számú határozata alapján, a gazdálkodó szervek tervező munkájához az Országos Tervhivatal irányelveket adott ki, amit az ágazati minisztériumok — az ágazati sajátosságoknak megfelelően — tájékoz­tatással, módszertani útmutatásokkal egészítettek ki. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának titkársága 1971. január 4-i határozatában felhívta a pártszervezeteket, hogy politikai munkájukkal segítsék a gazdasági szervek ter­vező munkáját és ellenőrizzék, hogy minden vállalatnál, szövetkezetnél olyan öt­éves terv készüljön, amely összhangban van a IV. ötéves terv gazdaságpolitikai célkitűzéseivel, s így a munkásosztály, a dolgozó népünk érdekeivel. A szakmai, területi és vállalati szakszervezetek részére a SZOT irányelveket adott ki, hogy a szakszervezeti szervek annak alapján szervezzék meg közreműködésüket a válla­lati és szövetkezeti középtávú tervező munkában és a dolgozókkal történő tanács­kozások megtartásában. A megye párt, társadalmi és állami vezetői a középtávú tervkészítést kezdettől fogva fontos gazdasági, politikai feladatnak tekintették. Igyekeztek kialakítani, megértetni azokat a legcélravezetőbb módszereket, szervezési megoldásokat, ame­lyekkel a feladat a gyakorlatban eredményesen megvalósítható volt. A vállalatok középtávú tervezőmunkájával kapcsolatos tapasztalatok — a tel­jesség igénye nélkül — a következőkben foglalhatók össze.

Next