Isépy István - Szigeti Zoltán (szerk.): Botanikai Közlemények, 100. kötet (2013)
2013 / 1-2. sz. - Isépy I. - Szigeti Z.: Köszöntő gondolatok a Botanikai Közlemények 100. kötetéhez
BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK 100. kötet 1-2. füzet 2013. KÖSZÖNTŐ GONDOLATOK A BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK 100. KÖTETÉHEZ Újra „centenáriumát” ünnepli a Magyar Biológiai Társaság Botanikai Szakosztályának lapja, a Botanikai Közlemények. Alig több mint egy évtizede (Szigeti és Isépy 2001) emlékeztünk meg arról, hogy az 1891-ben megalakult Királyi Magyar Természettudományi Társulat Növénytani Szakosztálya 1901 tavaszán Növénytani Közlemények néven folyóiratot alapított, amely 1909 óta Botanikai Közlemények néven működik. A két világháborúval, s a részben azokkal összefüggő gazdasági nehézségekkel terhelt 20. században a tervek szerint évente egy kötetet megjelentető sorozat 100. születésnapját követően, csak 11 évvel később köszöntheti a jubileumi „Századikat”! Hosszú kényszerszünetre 1948 és 1953 között került sor (a további egy-egy kimaradt év: 1920, 1924, illetve összevont kötetként jelent meg: 1988, 2000). Az egész 20. századot átívelő sorozat átfogja a botanika valamennyi tudományterületét, képet ad a hazai növénytani kutatások elmúlt több mint egy évszázadának eredményeiről. A kezdetben évente négy füzettel (1995-től egy kötetben) megjelenő lap két szekcióba (A és B) csoportosítja témaköreit: A. anatómia, szervezettan, szövetfejlődéstan, élettan, genetika, alkalmazott, gyakorlati kertészeti növénytan, B. rendszertan, növényföldrajz, ökológia, paleobotanika, természetvédelem, botanikatörténet. A 60., 75. és 100. évforduló alkalmából (Soó 1963, Priszter 1977, Isépy 2002) jelentek meg hosszabb-rövidebb áttekintések a Botanikai Közlemények tudományterületek képviseletében betöltött szerepéről. 2001-ben az első kötet megjelenésének 100. évfordulója alkalmából megkérdeztük a lap néhány egykori szerkesztőjét, szerkesztőbizottsági tagját arról, hogy hogyan vélekednek a lap múltjáról, szerepéről és hogyan látják annak jövőjét. Azóta eltelt 12 év, és most a lap 100. kötetének megjelenése ad alkalmat egy kis visszatekintésre, annak vizsgálatára, hogy gyorsuló világunkban mennyire bizonyultak időtállónak a 12 évvel ezelőtt megfogalmazott tervek elképzelések. Idézzük fel az akkori elképzeléseket, véleményeket! Priszter Szaniszló úgy vélte, hogy a csekély számú hazai botanikai folyóirat között a Botanikai Közlemények az egyik legjelentősebb fórum, melynek közleményeit külföldön is idézik, ismerik. Simon Tibor az egyre nagyobb számban megjelenő vidéki folyóiratokat (Kitaibelia, Kanitzia, Tilia) említette, melyek mellett a Botanikai Közlemények a florisztikai eredmények méltatója, összegzője lehetne.