Katolikus gimnázium, Brassó, 1879
Vizsgálatok az újabb mértan köréből. Az újabb mértan a „fekvés mártanának“ nevét is viseli, ellentétben a régibbhez, mely a mérték mártanának neveztetik. Mint mértan az is valamint a régiebb, a tér és a sík alakzataival foglalkozik, mint ujabb mértan főképen az egyes alakzatok fekvési viszonyait tárgyalja, míg a régibb az alakzatokat egymásra leginkább csak akkor vonatkoztatja, ha az egyiket a másik által mérni kell. Már a régibb mértan is bizonyos alapalakzatokat vesz fel, melyekből minden más alakot összeállítva gondol; ide tartozik a pont, az egyenes vonal és a sík, (hogy végre a sík, a vonal, s ez a pontból származtatható, nem változtat semmit rajta, mert azok is alapalakzatok, csakhogy magasabb fokúak). Az ujabb mértan is vizsgálatait ilyen alapalakzatok tulajdonságaira fekteti, melyeket legelőször pontosan kifejt, mihez saját segédeszközei és saját módszerei is vannak, melyek azonban mégsem képesek vívmányait a mértan minden terére, hol még hasznosak lehetnek, átvinni s azért sajátlagos útján kivül még egy második párhuzamos út is létezik, melyen a nyert tételek és tulajdonságok az elemző mértani ruhába öltöztetve az elemző mértan hatáskörébe hozatnak. — A jelen kis értekezésnél kivált az utolsó utat fogom követni, de mégis itt s ott például az ujabb mértan vizsgálási módját is elő fogom hozni. — Örvendenék, ha az értő olvasó nem csak sok újat, hanem sok jót is találna ezen lapokban. *