Brassói Lapok, 1970 (2. évfolyam, 1-51. szám)

1970-07-02 / 26. szám

BL Hogy a föld gazdagabban teremjen (Folytatás az első oldalról) vételére a munkálatok elvégzésében. Az elmúlt évben például mintegy 500 szö­vetkezeti tag kétszáznál több munkana­pot dolgozott, míg a nyolcvannál keve­sebb munkanapot teljesített tagok szá­ma csak 150 volt, s azok is zömében idősebb emberek. A törvénytervezet az élet valóságából és követelményeiből kiindulva törvé­nyes keretet biztosít az egyéni és kol­lektív felelősség fokozásához. Arra kö­telezi a mezőgazdaságban dolgozókat, hogy fegyelmezett, az agrozootechnikai szabályok szigorú betartásával végzett munkával harcoljanak a növényi és ál­lati termelés szüntelen gyarapításáért. A törvénytervezet igen helyesen ki­domborítja azt a követelményt, hogy a mezőgazdaság összes dolgozóinak, egész társadalmunknak felelősségteljes köte­lessége biztosítani a földalap, az állat­­állomány, az ültetvények és a mező­gazdaság rendelkezésére álló minden­nemű anyagi és pénzeszközök megfon­tolt, maximális hatékonyságú kihasz­nálását. Különösen fontosnak tartom a 9. sza­kasz rendelkezéseit a földalap megvé­désére, megőrzésére és ésszerű felhasz­nálására vonatkozóan. Nemzetgazdasá­gunk általános érdeke, hogy véget ves­sünk az e téren tapasztalható pazarlás­nak, felelőtlenségnek. Csupán egyetlen példát említek. A brassói ICIMB épí­tő- és szerelővállalat az idén több kil­­­lométer hosszúságban vízvezetéket fek­tetett le területeinken. A kijelölt határ­idő régen lejárt, a munkálatokat azon­ban jelenleg sem fejezték be, aminek következtében az idén mintegy 13 hek­tár szántóterületünk műveletlen marad. Helyeslem és igen fontosnak tartom a 3.­ és 5. fejezet szakaszait, amelyek pontosan meghatározzák a mezőgazda­­sági egységek vezetői és a mezőgazda­­sági dolgozók kötelezettségeit, a felelős­ségviselés és a mulasztásokért alkal­mazható szankciók módozatait. Különö­sen lényeges a fő­­szakasz azon­­elő­írása, amely arra kötelezi a szövetke­zeti tagokat, hogy az év folyamán tel­jesítsék legalább a közgyűlés által meg­állapított, kampányokra és munkálatok­ra beosztott kalendáriumi napokat. Mi már az év elején hasonlóképpen jár­tunk el. A közgyűlés megszavazta pél­dául azt, hogy egy munkaképes fér­finak május elsejéig legkevesebb 15 munkanapot, a május 1. és augusztusi. közötti időszakban 65 munkanapot, au­gusztusban 25, az őszi kampány idején pedig 75 munkanapot kell teljesítenie. A következőkben két javaslatot sze­retnék tenni a törvénytervezettel kap­csolatosan. A 9. szakasz keretéb­en a növénytermesztési szabályok f. pontjá­nál feltétlenül ki kell hangsúlyozni a növényápolási munkálatok időbeni és minőségi szinten történő elvégzésének szükségességét. Véleményem­ szerint a 15. szakasz d. pontja is kiegészítésre szorul olyan értelemben, hogy a mező­­gazdaságban dolgozók kötelesek a veze­tőség előtt azonnal felfedni a közva­gyon erősítésében és megvédésében általuk észlelt hiányosságokat, hibá­kat. Szilárd meggyőződésem­, hogy a mező­gazdasági termelés és munka megszer­vezésére vonatkozó törvény maradékta­lan alkalmazása hatékonyan hozzájá­rul majd szocialista mezőgazdasá­gunk fejlesztéséhez, előrehaladásához. A hatékony pénzügyi ellenőrzés alapjai A napokban közzé tették a szocialis­ta szervezetek vezetőségének felelőssé­gével, az anyagi és pénzügyi eszközökkel való gazdálkodással, a pénzügyi ellen­őrzés megszervezésével és működésé­vel kapcsolatos törvénytervezetet. Meg-, kérdeztük Ion Drăghici elvtársat, a Pénzügyminisztérium brassói területi ellenőrzési és revíziós igazgatóságának igazgatóját ■ mi tette szükségessé a ter­vezet kidolgozását ? — A Román Kommunista Párt Or­szágos Konferenciája és a párt X. kongresszusa határozatai alapján, a nemzetgazdaság vezetésének és tervsze­­rűsítésének tökéletesítésére, a gazdasá­gi hatékonyság növelésére foganatosított számos intézkedést követően, szüksé­gessé vált a pénzügyi ellenőrzés kor­szerűsítése is. Hiszen a pénzügyi el­lenőrzés maga is a gazdaság vezetésé­nek hatékony eszközei közé tartozik, és szerepét csak akkor töltheti be kellő­képpen, ha megfelelő jogi alapokra és szervezési formákra támaszkodik. — Milyen elvi kérdések és célok meg­valósítását tartották szem előtt a tör­vénytervezet kidolgozásakor ? — A cél mindenekelőtt olyan jogilag egységes pénzügyi ellenőrzési rendszer kidolgozása volt, amely képes hatéko­nyan érvényesíteni és védeni a szocia­lista törvényességet a gazdasági élet minden területén Ennek érdekében pon­tosan elhatárolták egymástól a szocia­lista szervezetekben működő pénzügyi önellenőrzést, a belső pénzügyi ellen­őrzést, valamint a Pénzügyminisztérium és a bankok ellenőrző szerepét, fela­datait és eszközeit. Az új törvényterve­zet kiküszöböli azokat a párhuzamos­ságokat és fedéseket, amelyek a pénz­ügyi ellenőrzés e három formája között a múltban fennálltak Ugyanakkor va­lamennyi pénzügyi ellenőrző szerv ket­tős alárendelése folytán megvalósul e három forma közötti együttműködés, valamint a szükséges elvi és módszer­tani egység Az új törvénytervezet ér­telmében ugyanis a pénzügyi ellenőr­ző szervek nemcsak az illető szocialista szervezet vezetőségének vannak aláren­delve, hanem minden esetben a Pénz­ügyminisztériumnak is. Ily módon az állam pénzügyi érdekeinek képviselő­jére, a Pénzügyminisztériumra hárul az a feladat, hogy biztosítsa a gazdaság valamennyi lépcsőfokán működő pénz­ügyi ellenőrzés egybehangolását, irányí­tását, valamint az eljárások és módsze­rek egységességét. Ki szeretném emelni ugyanakkor a tör­vénytervezetnek azt a törekvését, hogy a korábbinál hatékonyabb eszközöket bocsásson a pénzügyi ellenőrző szervek rendelkezésére, annak érdekében, hogy azok eredményesebben léphessenek fel mindazokkal szemben, akik bármilyen formában megkárosítják a közvagyont. A megnövekedett hatáskör természe­tesen fokozottabb követelményeket tá­maszt a pénzügyi ellenőrzés területén tevékenykedő dolgozókkal szemben. Eb­ből a szempontból rendkívül hasznos­nak tartom a tervezetnek azt az elő­írását, hogy a törvény életbe lépésétől számítva hat hónapon belül valamennyi ellenőr szakmai felkészültségét felül kell vizsgálni.­­ Önnek, aki közvetlenül a pénz­ügyi ellenőrzés területén tevékenykedik vannak-e a tervezetet illetően észrevé­telei, javaslatai ? — A tervezet kidolgozását megelő­zően széleskörűen tanulmányozták nem­csak a pénzügyi szakemberek, hanem más gazdasági szakemberek véleményét is. Magam is azok sorába tartozom, a­­kiknek megkérdezték a tervezettel kap­csolatos javaslatait Éppen ezért a jelen pillanatban csupán két észrevételem lenne A hatékonyság növelése érdeké­ben javasolnám az ellenőrzési doku­mentumok aláírási határidejének pon­tos meghatározását Ugyancsak az el­lenőrzések eredményességét javítaná, ha a belső pénzügyi ellenőrző szervek kö­telesek lennének a károk megtérítésé­nek módját is ellenőrizni. Lejegyezte : Kibédi László 26. SZÁM 4. oldal Brassó megye gépgyártóipari vál­lalatai, az olyan nagyvállalatok, mint a traktor-, tehergépkocsi-, Hid­romecanica, Electroprecizia üzem é­­vente százával igénylik és állítják üzembe a legkülönbözőbb rendelte­tésű fém-megmunkáló szerszámgépe­ket. A géppark bővítése és felújítása e vállalatok életében kettős szerepet hivatott betölteni. Ez a szerep egy­részt mennyiségi természetű : hozzá kell járulnia a kiöregedett, kiselej­tezett gépek helyettesítéséhez, vala­mint a termelés bővítéséhez szüksé­ges nagyobb géppark megteremtésé­hez. Másrészt viszont minőségi vo­natkozásai vannak : hozzá kell já­rulnia a termelékenység fokozásá­hoz. Az új gépekkel szemben tá­masztott első igény ugyanis mindig az, hogy a régi típusúaknál terme­lékenyebbek legyenek. Sajnos, a ha­zai szerszámgép-gyártás csak kis mértékben tett eleget ennek az a­­lapvető követelménynek. Hosszú é­­veken át az új szerszámgépek zöme több művelet elvégzésére alkalmas, de kis termelékenységű egyetemes gép volt. Holott a korszerű, nagy sorozatok gyártására berendezkedő termelés szakosított, félautomata vagy automata gépeket igényel, a­­m­elyek csupán egy-két műve­let elvégzésére alkalmasak, de rendkívül nagy termelékenysé­get érnek el. Részben ennek tu­lajdonítható, hogy még a maga­sabb műszaki színvonallal rendelke­ző üzemekben is kedvezőtlen az e­­gyetemes és a szakosított szerszám­gépek közötti arány, összehasonlí­tásképpen elmondhatjuk, hogy az olasz Fiat cég szerszámgépeinek 85 százaléka szakosított, az egyetemes gépek aránya pedig csak 15 száza­lék. Felvetődik a kérdés, milyen ténye­zők fékezték a műszaki haladás kö­vetkezetesebb érvényesülését a ha­zai szerszámgép-gyártásban ? A Probleme Economice idei 6-os számában Mario Duma a műszaki haladás egyik legnagyobb gazdasági akadályaként az árképzés jelenleg alkalmazott módszereit jelöli meg. Rámutat arra, hogy mivel a gépek ára rögzített, a szerszámgépgyártó vállalatok számára gazdasági szem­pontból előnyösebb a régi típusok gyártása. Minél régebb gyártanak ugyanis egy típust, annál alacso­nyabb az önköltségi ára : tökélete­sebbek a termelési folyamatok, csök­ken az anyagfogyasztás, nő a mun­kások tapasztalata stb. Az önköltsé­gi ár csökkenése pedig a vállalat­­jö­vedelmét (a rögzített ár és a csök­kenő önköltségi ár különbözete) gya­rapítja. Ez arra ösztönzi a gépgyár­­tóipari vállalatokat, hogy minél to­vább — gyakran az erkölcsi kopás határán túl is — folytassák egy-egy típus gyártását. A rögzített árak u­­gyanakkor fékezik minden olyan tö­kéletesítési javaslat megvalósítását, amely az önköltséget terhelné. Hiá­ba fokozná például egy esztergapad termelékenységét valamely alkat­résznek a tökéletesítése, ha a régi­nél többe kerülne, mert a rögzített ár miatt kisebb jövedelmet jelentene a termelő vállalat számára, így an­nak semmi érdeke nem fűződik a tökéletesítés végrehajtásához. A rögzített ár hátrányának meg­szüntetése céljából Mario Duma két árpolitikai változást javasol : egy­részt vezessék be a gépek árának évenkénti csökkentését, másrészt te­gyék lehetővé az árak megváltozta­tását, amikor a gépek tökéletesítése megköveteli azt. Az első javaslat eredményeként a hosszú ideje gyár­tott termékek ára alacsony szintet érne el, megközelítené az önköltsé­gi árat, s így gyártása a vállalat számára veszteségessé válna. Ez ar­ra kötelezné a vállalatot, hogy ide­jében korszerűbb termék gyártásá­hoz fogjon A második javaslat elő­nye nyilvánvaló. Mario Duma javaslatainak hasz­nossága és realizmusa tagadhatat­lan. Alkalmazásuk mégis csupán korlátozott, részleteredményekhez ve­zetne. Ez annak tulajdonítható, hogy az árképzés mellett számos gazda­sági és egyéb — egymás hatását gyengítő vagy erősítő — tényező be­folyásolja még a műszaki haladást. Valamennyi tényező hatásának a tisztázására lenne szükség ahhoz, hogy tágra nyithassuk az utat a gaz­dasági fejlődés, e döntő tényezője előtt. (madaras) Magyar színházak vendégjátéka Brassóban Nyári turnéjuk során egymás után keresik fel Brassót a hazai magyar színházak, illetve magyar nyelvű tago­zatok. A sepsiszentgyörgyi színház rendszeres vendégszereplése mellett­­ legutóbb több egymásutáni előadást tartottak Brassóban Gsávossy György Édes" méreg c. vidám zenés anakróni­­kájával — július 3-án és 4-én, illetve július 8-án a marosvásárhelyi Állami Színház magyar tagozata és a kolozs­vári Állami Magyar Színház együttese vendégszerepel a városban. A maros­vásárhelyiek pénteken és szombaton Osztrigás Mici c. előadásukkal, a ko­lozsváriak pedig — a minapi Bunbu­­ry-előadásuk után — július 8-án. Szer­dán A tündérlaki lányok c. előadá­sukkal lépnek ismét a brassói közön­ség elé. Rövidesen indul A BL ÍRÓI ALBUMA Több mint 200 romániai magyar író önéletrajza, fényképpel. Val­lomások, alkotói célkitűzések, tervek. A BL ÍRÓI ALBUMA hasznos segédanyag az iskolai irodalom­oktatásban, s eredeti útmutatóul szolgál az irodalom, főleg a hazai magyar irodalom valamennyi barátja számára. ELHALÁLOZÁS özv. TÓTH ÖDÖNNÉ és gyermekei mély fájdalommal tudatják, hogy a szeretett férj és édesapa, TÓTH ÖDÖN 1970. július 1-én, 12 órakor tragikus hirtelenséggel elhunyt. A temet­kezési szertartásra július 4-én, szombaton du. 5 órakor kerül sor a bolgárszegi rom. kat. temetőben.

Next