Brassói Lapok, 1970 (2. évfolyam, 1-51. szám)
1970-11-19 / 46. szám
BL Értékes forráskiadvány FOGARASFÖLD URBÁRIUMAI (1601-1650) Közismert, hogy nincs történetírás forráskiadványok nélkül. Hiszen az értelmező történelem a meglevő adatok és irodalom alapján elemzi és értékeli a múlt társadalmi, gazdasági-politikai életét. A felszabadulás után az értelmező, átértékelő történelmi könyvek és tanulmányok kerültek előtérbe. De a társadalomtudományok- s ezen belül a hazai történelemtudomány gyors fellendülése a jelenlegi szakaszban feltétlenül megkívánja az új, az eddig csak levéltárakban hozzáférhető források modern, értelmező kiadását. A közelmúltban dr. Jakó Zsigmond kolozsvári professzor a Társadalmi és Politikai Akadémia alakuló gyűlésén hangsúlyozta a hazánk történetére vonatkozó óriási levéltári anyag minél teljesebb és igényesebb kinyomtatásának, közreadásának fontosságát. A közelmúltban jelent meg könyvesboltjainkban David Prodan akadémikus, a neves kolozsvári történészprofesszor és két fiatal munkatársa, Liviu és Maria Ursuţiu szerkesztésében a Fogarasföld XVII. századi urbáriumainak első kötete. Ez a szinte ezer oldalas monumentális kiadvány magas színvonalával, gazdag tartalmával valóságos kincsesbánya a Fogarassal foglalkozó helytörténész számára. David Prodan akadémikus az elmúlt években a XVI. századi erdélyi urbáriumokkal — a gazdasági és társadalmi jelenségek igazi tárházát tartalmazó összeírásokkal — foglalkozott. Ez irányú munkásságát az erdélyi jobbágyság történetét tartalmazó kétkötetes alapvető munka foglalja össze (Jobagia in Transilvania în sec. XVI. — 1967—1968). A kolozsvári akadémikus XVII. századi kutatásait Fogarasföld urbáriumai,nak kiadásával kezdte. A fogarasi uradalom gazdasági iratai a történelemkutatás igazi kincstárai. Elsősorban a gazdaságtörténész talál adatokat a havasalji falvak földműveléséről, állattenyésztéséről, jobbágyszolgáltatásokról. Az egyes falvak összeírásából feltárul a feudális kizsákmányolás teljes mechanizmusa. Mivel Fogarasföld a hűbéri kor első századaiban a havasalföldi vajdák fennhatósága alá tartozott, az itteni két alapvető osztály — nemes és jobbágy — román elnevezése bojár és vecsin. Az ipar és kereskedelem hazai múltja iránt érdeklődő nagy haszonnal forgathatja a fogarasi kisiparosok névjegyzékét vagy a felsőporumbáki és felsőkománai üvegcsűrök leltárát. A fogarasi vár pincéjében Erdély szinte minden szőlőtermelő falvából voltak borok. Hazánk román és magyar nyelvészei sem nélkülözhetik ezt a nagyterjedelmű XVII. századi adattárat. A román nyelvészek a fogarasföldi falvak román személynév-anyagát s a gyakran jelzett határneveket tanulmányozhatják. A David Prodan és munkatársai által közölt urbáriumok döntő többsége magyarul, az erdélyi fejedelemség hivatalos nyelvén íródott. Az ízes középkori magyar nyelv számos régi eredetű román vendégszót tartalmaz. A szász nyelvészek a közölt anyag alapján gazdag összehasonlító anyagot találnak a sárkányi, szászkercsi, betleni és fogarasi német családnevek tanulmányozásához. A művészettörténész örömmel állapítja meg, hogy ebben az értékes forráskiadványban több világi és egyházi műemlék — így a fogarasi vízvár, a keresi cisztercita monostorrom, a kománai, porumbáki udvarházak — részletes leltárát, építészeti leírását találja. Még a Fogarasi-havasokban barangoló természetjáró is dokumentálódhat. Mivel a havasi legelők a hegyalji falvak bojárjainak tulajdonában voltak, az urbáriumok tartalmazzák a havasok minden fontosabb csúcsának régi, hagyományos nevét. A fentiekben csak néhány példával tudtuk felvillantani a kötetbe gyűjtött fogarasföldi urbáriumaink rendkívüli történeti jelentőségét. A hazája történelmével foglalkozó értelmiségi, s annál inkább a fogarasi vagy brassói helytörténész könyvtárának értékes forráskiadványa ez a vaskos kötet. A kolozsvári történész-kollektíva kiváló teljesítménye után érdeklődéssel várjuk a második kötet megjelenését. Binder Pál APÁTHY GÉZA riportjának folytatása a 3. oldalról reskedés polcain egyéb könyvek roskadoznak. A könyvállományt faggatva nem bukkantunk — olyan nagy arányú — könyvterjesztő méltánytalanságra, mint Olthévízen. De: Tatrangon, a községközpontban 1228 román és 1664 magyar anyanyelvű lakos él. A könyvtár polcain 4169 román nyelvű és 1890 magyar nyelvű könyv várja az olvasókat. Kevés a román könyv is — mert akárcsak másutt, a tatrangi csángó-magyarok is olvasnak románul —, de a magyar könyv még kevesebb. Ha osztályoznom kellene a könyvtár közművelődési akcióit, átmenő jegyet, hatost adnék. Nem nagy jegyet, annak ellenére, hogy a Zajzoni Rab István és a Stefan O. Iosif emlékét, írói üzenetét idéző estek népszerűségnek örvendtek az olvasók sorában. Ezt a jegyet — előlegképpen — már fel is emelhetném, hiszen a munkaterv szerint a tatrangi könyvtárban is méltó rendezvényekkel fognak megemlékezni pártunk fél évszázados évfordulójáról. Bakó Árpád aligazgató-tanár arról is értesített, hogy rövidesen — az iskola új épületének teljes otthonná tétele után — közös, román és magyar nyelvű irodalmi kör alakul, amely nyílt üléseinek egy részét a könyvtárban fogja megtartani, a felnőttek részvételével. Jónás Sára nemcsak ezekre az ajándékrendezvényekre számít, új ötletek is foglalkoztatják . .. Azzal a gondolattal búcsúztam el, hogy azt a bizonyos hatást talán túlságosan szigorúan, túlságosan „tanárosan“ adtam. UTÓSZÓ A túlméretezett előszó után illene egy „rövidebb“ utószóval befejeznem — gyakorta szeszélyes, és korántsem kimerítő — könyvtár-búvárlásom. Nem is az olvasókhoz szeretnék fordulni, hiszen az kétségtelen, hogy a könyv községeinkben-falvainkban a közművelődés hatékony eszköze, hanem a könyvterjesztés illetékeseihez, akik a valós igények tiszteletben tartásával, még hatékonyabbá tehetnék. Mert a meglévő lehetőségekkel elsősorban az ő kötelességük szocialista művelődéspolitikánk szellemében gazdálkodni. 46. SZÁM 8. oldal CSÜTÖRTÖK november 19. 18,00 : Magyar nyelvű műsor ; 18,40 : Közvetítés Kolozsvárról a Szovjetunió— Jugoszlávia férfi kézilabda-mérkőzés második félidejéről ; 19,20 : 1001 este ; 19,30: Híradó ; 20,00 : Közvetítés Kolozsvárról a Románia—Magyarország férfi kézilabdamérkőzés második félidejéről ; 20,30 : Huckleberry Finn újabb kalandjai; 21,00: A kikötő ; 21,30 : Operett diapozitívről; 22,00 : Utazás a Föld körül — Bulgária ; 22,20 : Tévé-posta — Ion Bucheru ; 22,35 : Híradó ! 22,45 : Varieté filmszalagról. PÉNTEK november 20. 17,00 : Tévé iskola ; 18,00 : Otthonunk ; 18,50 : Gazdasági szemle ; 19,20 : 1001 este ; 19,30 : Híradó ; 20,00 Reflektor ; 20,15: Amerika, Amerika (II. rész); 21,35 : Tudományos műsor ; 22,50 : Híradó. SZOMBAT november 21. 17,00 : Német nyelvű műsor ; 18,15 : Jó estét, lányok ! Jó estét, fiúk !; 19,20 : 1001 este ; 19,30 : Híradó ; 29,00 : Közvetítés Kolozsvárról a Románia—Jugoszlávia kézilabda-mérkőzés második félidejéről ; 20,30 : Tévé-enciklopédia ; 21,30 : A megvesztegethetetlenek ; 22,20 : Híradó ; 22,30: Híres komikusok — Chariot ; 23,00 : Szórakoztató zene — közvetítés a Bucur étteremből. VASÁRNAP november 22. 8,45 : Reggeli torna ; 9,00 : Gyermekek és iskolások színháza ; 10,00 : Faluműsor ; 11,30 : Hangversenyterem — Marţian Negrea ; 12,00 : A haza védelmében ; 12,30: Jégkorong — Románia—Lengyelország ; 14,30 : A nézők kérésére : Margareta Pislaru, Frida Boccara, Eva Pisarova, Sergio Endrigo, valamint Maria Butaciu, Irina Loghin, Maria Cornescu, Dumitru Constantin és Pop Simion énekel ; 15,00: Magyar nyelvű műsor ; 16,45 : N-stúdió ; 18,00 : A kórusverseny megyei szakasza ; 18,15 : Rajzfilmek ; 19,30 : Híradó ; 20,00 : Románia ezer képben ; 20,20 : Costache Antonio ; 21,20 : Patty Pravo — szólóest ; 21,50: Híradó; 22,00: Férfi kézilabda — Románia NDK, az idei világbajnokság döntőjének visszajátszása. HÉTFŐ november 23. 18,00 : Színház és a film ; 18,30 : A Bukaresti Nemzetközi Vásár ; 18,50 : Népdalok ; 19,00 : Gazdasági műsor ; 19,20 : 1001 este ; 19,30 : Híradó ; 20,00 : 60 éves a sugárhajtású repülőgép, a műsor vendége : Henri Coanda tudós; 20,20 : A két rózsa háborúja (V.) ; 21,10 : Névtelen csillag ; 22,05 : Híradó ; 22,15 : Sport ; 22,30 : Irodalmi szemle. KEDD november 24. 18,00 : Kedvenc népdal-énekeseink 18,30 : Mestermunka — vetélkedő ; 19,20 : 1001 este ; 19,30 : Híradó ; 20,00 : Reflektor ; 20,15 : Színházi est . Gh. Ciprian : A gebés ember; 22,05 : Közelképben — Palocsai Rudolf ; 22:35 : Híradó ; 22:45 : Könnyűzene — Shirley Bassey. SZERDA november 25. 18,00 : Gyermekműsor ; 18,30 : Gazdasági műsor ; 19,10 : A Pronoexpres húzása; 19,20 : 1001 este ; 19,30 : Híradó ; 20,00 : Filmarchivum — A sötétség határa ; 22,00: Tévéposta ; 22,15 : Nemzetközi szemle ; 22,50 : Híradó. MEGJELENT A KORUNK 10. száma A TARTALOMRÓL : Kallós Miklós : Az államközi kapcsolatok alapelveiről ■ Gáli János: Három világ ■ Szováti Endre : A fiatal afrikai államok útja ■ Ugandai útijegyzet ■ Interjú Don Helder Camara érsekkel ■ Gáli Ernő : Nemzet és nemzetiség szociológiai nézetben ■ A háromszázéves székelyudvarhelyi kollégium ■ Feljegyzések Nagy Dánielről ■ Lászlóffy Ilona : Életkori sajátosságok ■ Ifj. Szabó T. Attila : A bioszféra-kutatás új szakasza ■ Lázár József: Éledő alkotókedv ■ Kántor Lajos : Hősiség és dehonesztálás ... ■ Pomogáts Béla : A mindenség eposzai ■ Natalja Baranszkaja : Egy hét a sok közül (kisregény) ■ Deák Tamás : A forró sziget (dráma) is Lászlóffy Aladár : Az alexandriai könyvtár égése (vers). KRÓNIKA, TÉKA, TALLÓZÁS KÉPERNYŐ Tévénk magyar nyelvű műsorában van olyan rovat, hogy Tévé-színház, meg Tévé-tárlat, de az első közönséges színházi előadás (jó-rossz) tévéközvetítéséből áll, a második pedig egy megszokott kiállítás gyors bemutatását jelenti. Más szóval : nincs még tévé-színház és nincs még tévétárlat. Pedig lehetne. Majdnem volt is az elmúlt vasárnap, amikor a Tévétárlat keretében Földes László bemutatta Paulovics László grafikáit. Míg a közönséges tárlaton a látogató végigsétál a képek előtt, és azokat egymás után, teljes nagyságukban látja és összhatásukban érzékeli, addig a létének, sajátos adottságait kihasználva, lehetősége van a részletek összehasonlítására, az ismétlődő vagy változó motívumok kiemelésére, azoknak elemző értelmezésére, a képek szerkezetének és a művész gondolati és érzelmi világának kihámozására, felmutatására. Bár a Paulovics-grafikákat kicsit sietve mutatta a kép, a vágás elemző és szintetizáló erejét szinte alig használta a kamera, mégis kóstolót kaptunk ebből a lehetőségből. Különösen Földes László okos-egyszerű szövege folytán (a televízió közönsége mégis csak a legheterogénebb. Alárendelte magát a képnek, anélkül, hogy ezt ismételte volna, kiegészítette, stílusos tudott lenni, anélkül, hogy keresett lett volna, nem okoskodó, hanem értelmes. Egyébként e műsor második része — Bírta József interjúja Vigh Istvánnal — riportnak is a legjobbak egyike volt, amit eddig a magyar nyelvű műsor produkál... FILM Életéért, a megmentő ébrenlétért küzdve, a „humorista humorista“ Arany János versét mondja — s ez talán az UTAZÁS A KOPONYÁM KÖRÜL, című Karinthy-film egyik legsikerültebb, legfeszültebb pillanata. Karinthy Frigyes érett remekművét így jellemezte : „Az illető agyból nézve“. Művét Karinthy is alkalomnak tekintette arra, hogy ne csak a dióként feltáruló koponyába, de életművébe is bepillantást nyújtson. Ezt Révész György forgatókönyvíró-rendező megtetézi azzal, hogy az utalásokat szinte antológiává duzzasztja. Így épül be a filmbe (nem mindig szervesen) a Cirkusz, Számadás a talentumról, Találkozás egy fiatalemberrel, azzal a szándékkal, hogy gazdagítsa a Karinthy-képet a beavatatlanok számára. Ez azonban megnehezíti, hogy a nézőkben egységes, logikus kép alakuljon ki a film cselekményéről. Annál is inkább, mert már a tulajdonképpeni cselekmény is két párhuzamos eseménysorozatból áll össze. A betegség és a műtét jelenidejűségébe beékelődnek a látomások és emlékek. Révész jól fordította Karinthy szellemét a képek nyelvére, mert mindig a legfontosabb gondolatot hordozó jelképet jeleníti meg. Hűtlenné akkor válik, amikor időnként a víziókat eszközből céllá lépteti elő, és — bár bravúros képsorokat alkot — a cirkusz, a vurstli harsánysága magával ragadja és közhelyeket produkál. Hiányoljuk még Karinthy iróniáját, fölényét, racionális humanizmusát. A film így is érdekes, feltétlenül látni kell, még akkor is, ha nem könnyű követni cselekményét, gondolattársításait. Ebben segítségünkre vannak Illés György operatőr bővérű artisztikus képei, Latinovits Zoltán rendkívüli alakítása, Ruttkai Éva, Törőcsik Mari és több más közismert magyar színész kitűnő játéka. (dán)