Brassói Lapok, 1934. augusztus (40. évfolyam, 171-197. szám)
1934-08-01 / 171. szám
1934. augusztus 1. HIGKSGYöIKES A lejtőn nincs megállás Kiváltképpen amióta a kisebbségellenes uszítás hullámát az uralkodó nemzet szélsőjobboldali, diktatúrát követelő, túlzó-nacionalista elemei és sajtója mesterségesen duzzasztják, szinte nap-nap után kell szóvá tennünk olcsó hazafias érdemekre pályázó, elvakított többségi tisztviselőknek a kisebbségi vidékeken elkövetett önkényeskedéseit, törvénytelenkedé-seit, basáskodásait. A bukaresti biztatás ugyanis egyre több és erősebb visszhangra talál, persze leginkább azoknak a románoknak a körében, akik csupán a kisebbséggyűlöletből tudnak érvényesülési lehetőségeket és tőkét kovácsolni maguknak. De most — íme — egy Kovács, aki hozzá még Béla is, szintén a kisebbségellenes hajszá- ból, a magyargyűlöletből igyekszik összekovácsolni magának azt a tőkét, amelyet a kegyeltséghez és a bizonyára nem megvetendő jövedelemmel járó városvezetői állás megtartásához szükségesnek vél. A nagyszalontai időközi bizottság elnökéről van "szó, aki fogta magát és önhatalmúlag kitiltotta városából°az Egész kisebbségi magyar sajtót, élén a B. L-kal. Mit neki a törvényes szabadságjogok, mit neki az alkotmány. Kovács úr, Nagyszalonta magyar időközi bizottsági elnöke, városára nézve önhatalmúlag módosította máris az alkotmányt, amelyhez az ország ügyeit intéző politikusok és államférfiak nem mernek könnyelműen hozzányúlni. Kovács Béla, akit a csaknem kizárólag magyarokból álló nagyszalontai liberális párttagozat segített be — ha ideiglenes jelleggel is — a polgármesteri székbe, bosszúból tiltotta ki városából a magyar lapokat. Amiatt, mert bírálni merték köztevékenységét. Tették ezt román lapok is, ezeket azonban nem tiltotta ki a nagyszalontai helyiérdekű diktátor. Saját kezdeményezéséből létesített parancsuralma egyelőre csak a magyar sajtó ellen irányul. Nyilván úgy véli, hogy ez szabad prédája lehet a magafajta helyi basák kénye-kedvének s egy ezen a réven bebizonyíthatja: bár kétszeresen is magyar — névleg, de azért honmenlésben túltesz a legelfogultabb és legfanatikusabb románokon is. Mindenesetre tudtára kell adnunk mindenkinek, akit illet, hogy Nagyszalontán, az ősi hajduvárosban, amelyet mindig a szabad szellem jellemzett. Kovács Béla, az időközi bizottság és a kormánypárti tagozat elnöke, megvalósította azt a sovén román diktatúrát,amely után az igazi románságnak csak elenyésző kisebbsége áhítozik. Kovács ur megelőzte az időket s pápább lett a pápánál. Revideálta pártja programját, amelyért Ducának meg kellett halnia, s az alkotmányt egyaránt. Hatálytalanította az országban általánosan érvényben lévő törvényeket, amelyek alapján a kisebbségi magyar sajtó szabadon megjelenhetik és terjeszthető. A nagyszalontai interimárslnök, aki Kovács is, Béla is s mindeddig magyarként igyekezett szerepelni, városában letaszította az uralomról saját pártját, a liberális pártot, a liberálisok hozta alkotmányt s kikiáltotta a személyi diktatúrát. Józan ésszel ilyen vakmerő törvénytiprásra még a legelvakultabb és legszélsőségesebb román köztisztviselő sem ragadtatta magát eleddig. Ilyesmit csak egy hatalmi mámorába belerészegült, megkótyagosodott liberális-magyar tehetett, aki mindenáron elismerést akar szerezni a többségi nemzet részéről, aki mindenképpen ki akarja mutatni, hogy ő egy fanatikus románnál is alkalmasabb a magyar város vezetésére, hiszen kész és kapható bármikre saját fajtája, a magyarság ellen. Kész armilyen törvénytelenségre és alkotmányipró szolgálatra, ha ezt a kisebbségi sorsban ülő magyarság ellen kell tenni. A nagyszalontai magyarellenes magyar kisirály magatartását és eljárását fölösleges jelekkel minősítenünk. Minősíti az önmagát s a kisebbségi magyar közvélemény bizonyára kellően megítéli. A többi azokra a hatóságokra tartozik, amelyek arra hivatottak, hogy érervényt szerezzenek az ország alkotmányának is törvényeinek. Azt ugyanis nem hihetjük, hogy Kovács Bélát, Nagyszalonta külön diktátorát, szabadon hagyják garázdálkodni, mintha a maga szemétdombján kukorékolna s megtűr-jék, hogy egy megkótyagosodott kisvárosi akényur a maga korlátolt szempontjai sze BOGARAK, tücskök, poloskák, legyek és mindenféle rovarok radikálisan kipusztíthatók a Sv'V MA¥©E a japán rovarpor által. rint külön államot teremtsen az államban, egyszerűen letaszítsa és lábbal tiporja az ország egyelőre még alkotmányos rendszerét. Az effajta nagyszalontai köpenickládák nevetségessé is tehetik az államéletet, ha erélyesen le nem nyesik őket. A renegátokban az uralkodó nemzetnek sem lehet öröme. Hiszen tudhatják, hogy a lejtőn nincs megállás. Negyven éven felülieknél nélkülözhetetlen s „FLORE ALifi haj regenerátor Csalhatatlan szer ez a régi bevált hajviz. Nem festőszer. Biológiai folyamat adja vissza az egészséges és természetes hajszint. I üveg ára 60 lej. — Kapható drogériákban és parfümériákban. Vezérképviselete DROGUERIA „CENTRAL11 ORADEA.___________ 3. oldal 1 Nagy rokonszenv-tüntetés Szehenhem Glo püspök mellett Négyezer főnyi tömeg felháborodással utasította vissza az erdélyi és birodalmi hitleristák gyalázkodásait Nagyszeben, július 31. A szász evangélikus püspökségi székhely lakossága vasárnap délután nagy rokonszenv-tüntetést rendezett Glondys Viktor dr. püspök mellett, akit a hitleristák, szervezeteiknek a kormány által történt feloszlatása kapcsán nemcsak erdélyi, hanem birodalmi sajtójukban is gyalázatos módon támadtak és rágalmaztak az utóbbi hetekben. Nyilvánvalóan itteni tudósítások és sugalmazások alapján maga a Hitler-kormány hivatalos lapja, a Münchenben megjelenő Völkischer Beobachter, valamint Göbbels propagandaminiszter berlini lapja, az Angriff is zsidóbérencnek és népárulónak bélyegezte a tiszteletreméltó és hatalmas műveltségű Glondys püspököt, csupán amiatt, mert nyíltan síkraszállott a hitlerista őrültség és mételyhintés ellen s óvta ettől egyházát és népét. A püspök elleni példátlan gyalázkodások általános felháborodást keltettek a szász népközösség egész megfontolt és ma már kétségtelenül többségben levő részében s az utóbbi időben egymást érik, a rokonszenv-megnyivánuulások a bátorhangú és szókimondó egyházfő iránt. Vasárnap délután a nagyszebeni zöldségpiacon közel négyezer tekintélyes szász polgár gyűlt össze, majd zárt menetben az alsó- és felsőváros több utcáján át az evangélikus leánygimnázium udvarára vonult, ahol a mult évben a szász alkotmánynapot is tartották. Útközben a tömeg lelkesen éltette Glondys püspököt s tüntetett a hitleristák ellen. A felelőtlen és aljaskodó hitleristák ezúttal sem tagadták meg magukat. A Mária királynéutcán nagyobb csoportba verődtek s megtámadták a tüntető menetet, csufondáros szavakkal illetve azt és záptojásokat is dobálva rája. Ez az arcátlanság kihozta sodrából a tüntetők egy részét s tettleges elégtételt igyekeztek venni maguknak. Verekedés támadt, amelyben mindkét részről többen sebesüléseket szenvedtek. A tüntető gyűlés délután 4 órakor vette kezdetét a leánygimnázium udvarán Kästner esperes elnökletével. Az esperes nagy beszédet mondott, amelyben előbb a gyűlés nevében hűségnyilatkozatot tett a király és állam iránt, majd felháborodással utasította vissza azokat a méltatlan támadásokat, amelyek Glondys püspökit’ az erdélyi és birodalmi hitleristák részéről érték. Hangoztatta, hogy a szász evangélikus egyház egy emberként hűséggel ragaszkodik a püspökhöz s megvédi a rágalomhadjárat ellen. Ezután a nagyszebeni evangélikus egyház főgondnoka, Süssmann dr. tanár beszélt. Rámutatott arra, hogy a szász népközösség nyolc évszázados történetében még soha sem fordultak elő ilyen lelkiismeretlen és galád támadások a hivatott vezetők ellen. Őrülteknek minősítette a hitleristákat, akik a viszálykodást és rágalmazást a birodalmi sajtóba is átvitték. A Süssmann dr. által előterjesztett határozat, amelyet a gyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadott el, kimondja, hogy a szász népközösség ellen tör az, aki a püspököt támadja. A szász gazdatársadalom nevében Buchholzer mondott beszédet, szintén, megbotránkozással kelve ki a hitleristái módszerei ellen. A hatalmas népgyűlés a hitlerizmus elleni heves kifakadásokkal ért véget. Már augusztus elsejével elbocsátották a nyelvvizsgán elbukott kisebbségi vasúti munkásokat Se végkielégitésre 19 se nyugdíjról nem beszél as elbocsátó irat , Kolozsvár, julius 31 A kisebbségi vasúti munkások, akiket a államnyelv elégtelen ismerete címén a fegyelmi bizottság elbocsátásra ítélt, eddig úgy tudták, hogy csak 1934 december 31-ike után kerül sor a végzés foganatosítására s addig még meghagyják őket munkájukban. Ezért aztán villámcsapásként érte és sújtotta le őket a CFR üzemfőnökségének 6102 számú leirata, amelyet szombaton kézbesítettek ki nekik. Ez a leirat értesíti a nyelvvizsgán elbuktatott magyar vasúti munkásokat, hogy az 5.556—934 számú távirati rendelet és a fegyelmi bizottság végzése alapján már augusztus elsejével végleg elbocsátottaknak kell tekintenék magukat. Az írás szűkszavúan csak ennyit közöl s egyáltalában nem tesz említést sem végkielégítésről, sem nyugdíjról. Ilyenformán már szerdán többszáz kisebbségi vasúti műhelymunkás családja kezdi meg a nyomorgást a legteljesebb bizonytalanság közepette. Az elbocsátás foganatosítása annyival is súlyosabban érinti őket, mert reménykedtek abban, hogy a fegyelmi bizottság döntése ellen a Semmitőszékhez benyújtott fellebbezésük még jóra fordíthatja helyzetüket. Brassóban fizetik a nyugdíjat Brassó, július 31. A brassói pénzügyigazgatóságnál megkezdték a július havi polgári és katonai nyugdíjak kifizetését. A nyugdíjkifizetések sorrendje a következő: Július 30-án az A, B, C, D, E, F, 31-én a G, H, I, J, K, L, augusztus 1-én az M, N, O, P, R, S, augusztus 2-án a T, U, V, W, Z kezdőbetűs polgári nyugdíjasok kaphatják meg járulékaikat. A polgári nyugdíjakat a feltüntetett napok délelőttjein fizetik ki. Július 30-án délután az A, B, C, D, E, F, július 31-én délután a G, H, I, J, K, L, augusztus 1-ének délutánján az M, N, O, P, R, S és augusztus 2-án délután a T, U, V, W, Z kezdőbetűs katonanyugdíjasok vehetik kézhez nyugdíjaikat. Az erdélyi és bánsági gyógyszerészek értekezlete Kolozsváron Kolozsvár, július 31 Erdély és a Bánság gyógyszerészei vasárnap délelőtt értekezletre gyűltek öszsze a városháza tanácstermében, hogy az 1930-beli egészségügyi törvény rájuk nézve sérelmes rendelkezéseit és az orvoslás lehetőségeit megvitassák. Az értekezletet 10 órakor a marosvásárhelyi Osváth Károly gyógyszerész nyitotta meg, ismertetve annak az akciónak a történetét, amelyet a gyógyszeres egyesület a szerzett jogok védelmében megindított. Rámutatott arra, hogy Somlea Mihály kartársuk tervezetet dolgozott ki az egészségügyi törvény gyógyszerész-vonatkozásainak a módosítására ,s felhívta a résztvevőket, hogy fejtsék ki álláspontjukat a tervezettel szemben. Mózes Károly gyógyszerész, a kolozsvári liberális párttagozat egyik vezető embere volt az első hozzászóló. Fogyatékosnak minősítette a Somlea-féle tervezetet amely szerinte nem terjed ki kellőleg a kisebbségi gyógyszerészek szerzett jogainak a védelmére. Több más felszólalás után bizottságot küldtek ki, amely átdolgozza a Somlea-tervezetet, azután pedig jelentést tesz a közgyűlésnek, amely megteszi a lépéseket, hogy az egészségügyi törvény sérelmes szakaszait az erdélyi és bánsági gyógyszerészek kívánalmainak megfelelőleg módosítsák. II* Budapest, július 31 Vasárnap reggel megrendítő hír érkezett Székesfehérvárról Budapestre: Karinthy Frigyesnek, a kitűnő magyar írónak felesége Székesfehérváron öngyilkosságot követett el és életveszélyes sérülésekkel beszállították egy ottani szanatóriumba. Az öngyilkosságról még hiányoznak közelebbi részletek, az eddigi értesítés szerint Karinthyné Székesfehérváron egy palota erkélyéről ugrott le és olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy beszállítása után az orvosok azonnal vérátömlesztési műtétet hajtottak végre rajta. Állapota azonban továbbra is súlyos. Az öngyilkossággal kapcsolatban Karinthy Frigyes nyilatkozott és nyilatkozatában azt írja, hogy felesége nem követett el öngyilkosságot, hanem véletlen baleset áldozata. Szerinte felesége már hosszabb ideje tériszonyban szenved s így valószínűleg leesett az erkélyről. ^ ' ■■■ Öngyilkosságot követett el Karinthy Frigyes felesége Székesfehérváron leugrott egy palota erkélyéről és súlyos sebesüléssel szanatóriumba szállították — Karinthy szerint baleset történt, nem öngyilkosság