Brassói Lapok, 1934. október (40. évfolyam, 224-249. szám)

1934-10-01 / 224. szám

Junian: Minden valószínűség szerint négy má­solat készült a jelentésről. Ghirgiu: Négy személynek volt szüksége rá, az észszerű­ség tehát tényleg azt mutatja, hogy négy másolatot kellett készítenem. Junian: Mi lett az egyikkel, mely visszake­­rült a minisztériumba? Ghirgiu: Pontosan nem tudnám megmondani, v­alószínűleg visszahelyeztem a páncélszek­rénybe. Nem emlékszem már... Junian: Hogyan lehetséges, hogy­an, akik el­­len olyan súlyos vádat emeltek, akkor sem em­lékezett ezekre a dolgokra, amikor a vizsgá­­■atot végző katonai hatóságok előtt állott. Most pedig azt is elfelejtette, amit akkor tudott. Ghirgiu: Amit tudtam, mindent elmondtam. Másfél év telt el azóta. A részletkérdésekre nem tudok emlékezni. Száz és száz írás ment át a kezem alatt, képtelen vagyok mindegyikre em­lékezni. Junian: Az árlejtési feltételeket hogyan jut­tatta el a minisztérium a Skoda-céghez? Ghirgiu: Magam vittem el személyesen. Junian: Saját kezdeményezéséből? Ghirgiu: Nem. Biztosan parancsom volt rá. Stefan Bogdan: Szóbeli, vagy írásbeli pa­rancs? Ghirgui: Csak szóbeli parancsról lehet szó. Junian: Az árlejtési feltételek megszerkesz­tésénél igénybe vették a 19-es számú, 1932. július 22-ről kelt jegyzőkönyvet? Készítettek-e másolatot erről a jegyzőkönyvről? Ghirgiu: Igen. Junian: Hányat? Ghirgiu: Bizonyára kettőt. Ennél több máso­latot csak külön parancsra szabad készíteni. FONTOS OKMÁNY A KAPITÁNY FIÓKJÁBAN Junian: Tudja, hogy Skodáét ezt a jegyző­könyvet is megszerezték? Ghirgiu: Igen. Elefterescu: A memorandum egy példányát kapitány úr íróasztalában találták meg, a má­sikat a páncélszekrényben. Melyik volt ezek közül Ionescu Munte tábornok példánya? Ghirgiu: Képtelen vagyok pontos választ ad­ni. Elefterescu: Milyen írásokat találtak még az ön íróasztalában? 1­­ ■ 1 ' 1 Ghirgiu: Nem emlékszem. Popovici tábornok: Nagyon meglepnek kapi­tány úr válaszai. Valamennyire én is ismerem ezt a mesterséget és különösnek tartom, hogy kérdéseinkre ilyen ingadozó válaszokat ad. Ha éjszaka felköltik álmából, akkor is tudnia kell, mi történik irodájában. Ki másolja le a titkos írásokat? |i i i f Ghirgiu: A hadfelszerelési osztályon a gép­­írónő. ’ 1 Popovici: Ön egyedül hagyta dolgozni a gép­­írónőt? 11 1 _ I I Ghirgiu: Sok megbízásom volt... Popovici: Szóval elismeri, hogy hibát köve­tett el? . ' I­­I I, I Ghirgiu: Nem az én hibám ez, hanem azoké, akik annyira igénybevesznek. Popovici: És ki iktatta a titkos okmányo­kat? I mi Ghirgiu: Az én feladatom lett volna, de kép­telen voltam ezt is elvégezni... Nem az én hibám ez... Dimitriu elnök bejelenti, hogy a bizottság a végleges jelentés elkészítéséig felfüggeszti mű­ködését, már hetekkel ezelőtt meghívta a vadá­szatra s a szászrégeni itt ennek a meghí­vásnak volt a következménye. A miniszterelnök kedden Dragasaniba utazik Bratianu Dinu birtokára, ahol a kormány átszervezéséről tárgyal a liberá­lis párt vezérével. A kormánypárt baloldali fiatal elemeit tömörítő H-csoport vasárnap gyűlést tart Bocsaniban. Politikai körökben a liberális fiatalság mozgolódását kapcsolatba hoz­zák a kabinet átszervezésének kérdésével. Ünnepélyes fogadtatással várja a kormány a jugoszláv parlamenti bizottságot Bukarest, szeptember 50. Hétfőn reggel érkezik a fővárosba a ju­goszláv parlamenti bizottság. A bizottsá­got Kumanich miniszter vezeti, aki a konstantinápolyi interparlamentáris kon­ferencián is részt vett. A bizottság Kostanca felől érkezik a fő­városba. Konstancában a város hatóságai a jugoszláv vendégek számára hivatalos fogadtatást készítenek elő. Bukarestben a kormány készíti elő a vendégek fogadta­tását. Hétfőn a jugoszláv parlamenti bizott­ság tiszteletére a kamara és a szenátus díszebédet, a kormány pedig díszvacso­rát ad. ! Hogyan magyarázzák a kormánykörök Tatarescu szászrégeni útját ? Bukarest, szeptember 30. Kormánykörökben Tatarescu miniszter­elnök szászrégeni útjáról azt a magyará­zatot adják, hogy Tatarescut az uralkodó T T A genfi wMaftB* Mi a magyarázata Lengyel­­ország magatartásának? A Vatikán lapjának érdekes cikke az osztrák ügyről világszerte keresük a gentfi eredményt Páris, szeptember 30 Úgy a francia, mint a többi világlap összefoglalva méltatja a Népszövetség lezajlott ülésszakát s megállapítják, hogy a tanácsülés és közgyűlés nem sok érdem­leges eredményt könyvelhet el. Most már csak abban lehet bízni, hogy Sándor ju­goszláv király és Károly román király párisi, valamint Barthou római útja hoz valamelyes sikert. Barthou külügyminiszter nyilatkozott a genfi munkáról s leszögezte, hogy pa­naszra nincs ok, mert éppen az lett velunk a baj, ha a dolgok másképpen történnek. Ő igen meg van elégedve az elért eredmé­nyekkel. (Mintha egy diplomata valaha is lebecsülhetné a maga tevékenységét!) Miben is maradt hát az osztrák ügy? Egyébként a Genfben tárgyalt problé­mák közül az osztrák függetlenség ügyé­nek és a lengyel magatartásnak a legtöbb az utóhangja. E visszhangok sorában a legfigyelemreméltóbb a pápai állam lap­jának, az Osservatore Romano-nak a cik­ke, amely rámutat arra, hogy a február 17-iki nyilatkozat, amelyet most a három nagyhatalom megerősített, ugyanaz, mint az 1922-beli genfi jegyzőkönyv, amelyben Ausztriát kötelezik függetlenségének megőrzésére s egyben garantálják önálló­ságát. Hogy a jegyzőkönyvi nyilatkozat mit sem ért, mutatták a július 25-iki bé­csi események. Ekkor Ausztria egyrészt a nép ellenállásának, másrészt Olaszor­szágnak köszönhette függetlensége meg­tartását. Most Genfben újból előhozták a kérdést, de, úgy látszik, fontosabbnak tar­tották az érdekelt nagyhatalmak egyet­értésének biztosítását, mint az osztrák függetlenség tényleges garantálását. — Olaszország és Franciaország, valamint Magyarország és a kisantant érdekei el­lentétesek­ voltak s ezért a konkrét biz­tosítási szerződés helyett, amely a garan­ciákat kiterjesztette és megerősítette vol­na, egyszerűen megismételték a februári platonikus nyilatkozatot. Ebben csak az az egyetlen fontos tény, hogy igazolják Olaszország ama katonai intézkedéseit, a­melyeket júliusban tett. Az Osservatore Romano-nak ez a bírá­lata annyival is érdekesebb, mert köztu­domású, hogy a Vatikán gyámolítja a legodaadóbban a keresztényszocialista Ausztria függetlenségét. Az olasz kormánylapok közül csak a Tribuna kommentálja röviden az új nagyhatalmi nyilatkozatot, kiemelve, hogy a kisantant távolmaradása csupán egyszerűsíti a problémát s valószínűleg megkönnyíti Anglia tényleges csatlako­zását az osztrák függetlenséget védő eljá­ráshoz, mert az angolok nem szeretik a bonyolult európai ügyekbe való beavat­kozást. Mindinkább megvilágítódik a len­gyel magatartás háttere A keleti kölcsönös biztonsági egyez­ménytervezetre adott elutasító lengyel válasz méginkább foglalkoztatja az ér­dekelt államok diplomáciáját és közvéle­ményét. A párisi sajtó egyre nagyobb idegességgel ír a lengyel állásfoglalásról.­­ Megállapítják ugyanis, hogy Lengyelor­szág nem akar olyan paktumban részt­­venni, amely garantálja a jelenlegi kö­zép- és keleteurópai határokat. Az Ouvi­o rámutat arra, hogy ez a lengyel álláspont Ausztriára, közvetlen szomszédaira, Ma­gyarországra és a kisantantra vonatkozik. Pertinax úgy látja, hogy Lengyelország főleg a csehszlovák határokért nem akar biztonsági garanciát vállalni, ez pedig nem jelent mást, mint a lengyel és cseh politika közötti szakadék mélyülését egyfelől, másfelől pedig a francia—len­gyel barátság teljes elhidegülését. Göm­bös varsói útjával kapcsoaltban megálla­pítják a francia lapok, hogy az kétoldali szerződés kötésére irányul. A londoni Economist felteszi a kérdést va­­­jon Magyarország emberiességi okok­ból, avagy államérdekből támadta olyan hevesen a kisantantot a kisebbségi kér­­désben? A vita mindenesetre megmutat­ta, milyen robbanékony ez a kérdés. Egy dolog !bizonyos: — Írja a nagy angol vi­lággazdasági lap — ha az idegen hatalom alá került kisebbségek sorsát nem teszik tűrhetőbbé, úgy a béke fentartása ko­moly veszélybe jut. ***­ Bukarestben látogassa meg a GALARIES LA­FAYETTE áruházat, amelyben megtalálja a legutolsó párisi női divatot, valamint a leg­újabb uridivat minden cikkét. a Saar-vidéken MmMmm is kiírták a népszavazást Kifüggesztenésk a plasmáto­kai Saarbrücken, szeptember 30. A Saar-vidéken hivatalosan is kiírták a népszavazást A népszövetségi kormányzóbizottság pla­kátjait, amelyek a január 13-án megtar­tandó népszavazás feltételeit ismertetik, minden egyes községben kifüggesztették. Ezzel egyidejűleg kifüggesztették a szavazásra jogosultak névsorát is. A sza­vazók száma meghaladja az 500 ezeret. Bukarest, szeptember 50. A Lupta igen érdekes részleteket közöl Puiu Dumitrescu Franciaországból való kitiltásáról. A lap szerint Dumitrescu nem Cannesban, hanem Monte Carloban játszott a ruletten. Két nap alatt másfélmillió lejt nyert össze. Mikor vissza akart térni Franciaország­ba, a határon tudomására hozták, hogy felsőbb rendelet következtében nem utaz­na­tik be az országba. Puiu Dumitrescu­ azonnal Genfbe utazott, felkereste Titu­­lescut és kérte, hogy interveniáljon érde­kében a francia belügyminisztériumban. A külügyminiszter azonban megtagadta tőle szolgálatait. A volt magántitkár ezután kérvénnyel fordult a svájci kormányhoz és engedélyt kért a Zürichben való letelepedésre. Bu­karestben úgy tudják, hogy Puiu Dumit­rescu nem kap tartózkodási engedélyt a svájci kormánytól. Jan Hernaa—— két nap alatt másfél nyert Montecarloban Puiu l&Denossítják a Sács­yszeregyességi tö­rvényt• Bukarest, szeptember 30 Gazdasági és kereskedelmi szempontból nagyjelentőségű tervről ad hírt a Curen-­­ túl. Azt írja, hogy az igazságü­gyminisz-­­ ter kezdeményezésére­­ még az őszi ülésszak folyamán módosí­tani fogják a kényszeregyességi tör­vényt. Az érvényben levő törvény alkalmazása során ugyanis kitűnt, hogy intézkedései igen sok lehetőséget nyújtanak a rossz­hiszemű adósoknak arra, hogy kötelezett­ségeik alól kibújjanak. A most készülő módosító javaslat megszorítja a kény­­szeregyesség elrendelésének feltételeit és több olyan intézkedést tartalmaz, ami­nek a belföldi hitelélet fellendítése szem­pontjából jótékony hatása lesz. H tölkéletes Eintrapenge Q LERESCHE^i ^FRANCE^ Repr. GL N. H. BALTHAZAR București, Str. Selari 7

Next