Brassói Lapok, 1936. január (42. évfolyam, 1-24. szám)
1936-01-01 / 1. szám
1936 január 1 Dobrescu volt főpolgármester kijelentette, hogy vállalja a demokratikus Népfront megteremtését A munkásság sépviselői is tiltakoznak Dobbrescu kivárása ellen Lemond Franasovici közlekedésügyi miniszter? — Pop Valér igazságügymiszer védi a cenzúrát és a készülő sajtótörvényt Bukarest, december 31. A főváros munkásainak és demokratikus érzelmű polgárainak nagyszabású tüntetésévé alakult át az a gyűlés, ameyet Dobrescu Demeter volt bukaresti főpolgármester hívei hívtak össze, hogy ezúton fejezzék ki tiltakozásukat a nemzeti parasztpárt fővárosi vezetőségének ismert kizárási határozata ellen. A gyűlést a Tomis-teremben tartották meg, mely szűknek bizonyult a hatalmas, mintegy 7 ezer főnyi tömeg befogadására. Az épület udvara is zsúfolásig megítélt, igen sokan az utcára szorultak, ahova megafonok közvetítették a szónoklatokat. Főleg munkások és külvárosi kisemberek vettek részt a gyűlésen, a pweüynek elnökévé Papagoga orvost választották. , Papagoga rövid megnyitó beszéde után Silviu Gheorghe író emelkedik szólásras azt a tanácsot adja a főváros polgárságának, hogy tartson ki Dobrescu Demeter mellett s hozza tudomására a nemzeti parasztpárt vezetőségének, hogy közvéleményt nem lehet figyelmen kiívül hagyni. Manole Constantinescu a kisiparosok és munkások köre nevében biztosítja a volt főpolgármestert együttérzéséről és szolidaritásáról. A MUNKÁSSÁG KÉPVISELŐI A DEMOKRATIKUS NÉPFRONTÉRT A következő szónok Bagu Vasile, a grivicai központi vasúti műhelyek szakszervezeteinek elnöke, aki többek között a következőket mondotta: — A vasúti munkásság tiltakozik azellen a fasiszta eljárás ellen, amellyel par a munkás, demokrata egyéniséget el akarták távolítani helyéről. Bruteanu Petre munkás követeli, hogy plákuljon meg a demokratikus front, hogy általa megvédelmezze mindenki tonikáját és személyét. (Közbekiáltások: Le a fasizmussal! Éljen a demokratikus n népfront!) Egy ilyen demokratikus akia felelősségét csakis Dobrescu Demeerhez hasonló személyiség viselheti. „KÉT ORSZÁG VAN: AZ EGYIK SÍR, A MÁSIK NEVET" Általános taps és éljenzés közepette végül maga Demeter I. Dobrescu szólalt fel. Beszéde elején kifejtette, hogy szépiára a legnagyobb elégtétel az, ha hibájára 7000 fővárosi polgár megjelent a gyűlésen. A jövő héten vasárnap a Vox teremben 10—15 ezer résztvevővel fog felelni azoknak, akik el akarták távolíani a főváros éléről. A főváros három, kerülete szilárd falként veszi körül akcióját. _ , h~, i — Én — föltetta Dobrescu — itt tagozni akarok az ellen az antidemokratikus módszer ellen, amellyel kitettek, kivételes törvényszék elé állítottak és kizártak. Mit tettem hát, hogy kitettek? Azér zártak ki, mert ezekben a rendkívüli időkben, midőn a polgárt a politikai pártok elhagyták, amikor nyomorában senki sem segíti, mikor elzárják, zsarolják, nyomorog, kötelességemnek tartottam, hogy segítségére siessek. Hirdettem a demokratikus front szükségességét. Tudtam, hogy közeledik a reakciós hullám, amely a dolgozó népre nehezedik, ezért egy pillanattal meg akartam szervezni a főváros munkásságát és kispolgárságát, hogy mindenkorra lehetetlenné tegyen minden reakciós törekvést Bukarestben. Ez az én bűnöm, ez a demokratikus előrelátás, ez a lelki kapcsolat a tömegekkel. A demokratikus frontot pedig létre fogom hozni. . — Két ország létezik ebben az országban — folytatta a szónok — az egyiknek joga van a törvények védelmére, a másik az már csak agyutölteléknek, adóalanynak, verési alanynak jó, ezeknek ebben az időben más sem maradt, csak a könnyek és a gyanakvás. Ebben az országban két ország van: egy síró ország és egy nevető ország. Én mindig a sírokkal tartok. Dobrescu beszéde után Papagoga dr. határozati javaslatot olvasott fel, amely két pontból állt. Az első pont kimondja, hogy a párt illetékes méltóságai térjenek vissza Dobrescu kizárására a második pont pedig felszólítja a nemzeti parasztpártot, hogy térjen rá a szociális, nemzeti és törvényes demokrácia útjára. Jövő vasárnap délelőtt 10 órakor a Vox teremben tartanak újra nép gyűlésit. Zsidó a piatraneamti cuzisták élén? Ismeretes, hogy a cuzista és gogista pártok egyesülésekor több vidéki tagozat elégedetlenségét fejezte ki a tömörülés felett, így a piatraneamti cuzista szervezet is ellenzékbe ment át. Az elégedetlenség felette magasra csapott, mikor a bukaresti pártközpont Pralea Adolf ügyvédet tagozati elnökké nevezte ki. A cuzista szárny röpiratot adott ki, amelyben közült, hogy Praleat tulajdonképpen Kramer-Horowitz Adolfnak hívják és zsidó származású. Az ügyek elintézésére vasárnap népgyűlést hívtak egybe Piatra-Neamtba A gyűlésen megtörtént a kibékülés. Nem feszegették többé Pralea származását, ellenben a három leghangosabb ellenzéki kortest kizárták a pártból. Ezzel azután helyreállt a béke a pártban. LEMOND A KÖZLEKEDÉSÜGYI MINISZTER Franasovics Rikárd közlekedésügyi miniszter, mint ismeretes, huzamosabb ideje betegeskedik. Egyes kormánypárti politikusok úgy tudják, hogy a miniszter most, orvosai tanácsára lemond tárcájáról. Hír szerint Franasovics egyik külföldi követségünk élére nevezik ki. KÖZLEMÉNY „Atelierele Mecanice Peschi“ Csapágy, keresztcsukló, fogaskerék, stb. javító üzem tudatja, hogy dacára a háztulajdonos kellemetlenkedéseinek, aki jogtalanul az épület egy részét leromboltatta, irodáival és üzleteivel továbbra is Str. Glirbey Vodá 4 szám alatt marad. Továbbra is ott árusítja Fischer-FDG és Timken golyós és rolnis csapágy eredeti gyártmányait. A Bul. Basarab 56 sz. alatti épület már majdnem készen van, úgyhogy pár napom belül műhelyeink ismét üzemképesek lesznek. Pop Valér igazságügyminiszter nyilatkozik a bukaresti rendzavarásokról és a sajtótörvényről Pop Valér igazságügyminiszter Szilágy Somlyón járt, ahol fogadta az egyik vidéki lap tudósítóját, akinek nyilatkozatot adott. A miniszter sajtótörvénytervezetét demokratikusnak mondta és megvédte a cenzúrát is. — A mostani cenzúra nem veszedelmes — mondta a miniszter . Nézzék meg az összes lapokat, milyen szabadon támadják a kormány tevékenységét. A sajtócenzúra csak bizonyos alkalmakkor lép közbe, ha a legfelsőbb alkotmányos tényezőről, vagy a hadseregről van szó. (?) A szélsőjobboldali zavargásokkal kapcsolatosan arra az állításra, hogy a kormány Istrate Micescut támogatta volna, Pop kijelentette: — Ez nem igaz! Ez csak a politikai ellenfeleink kitalálása. Ki hiszi el, hogy a kormány a mai nehéz helyzetben súlyos milliókat adna a Cuza-Goga pártnak. A jobboldal előretörését az ország egyik nagy ellenzéki pártja így akarja megmagyarázni. Pedig a főhibát ott kell keresnie, hogy magában a pártban nincsen meg az egység. Jobboldali áramlat magától erősbödik meg, mikor a demokrácia nem tud, vagy nem akar az idők követelt eményeinek megfelelni. A kisebbségi jogokat illetőleg csak azt válaszolhatom, hogy nálunk csak olyan kormányok voltak és lesznek, amelyek az itt élő polgárok jogait biztosítják. A kisebbségi lakosság részéről feleslegesnek tartok minden aggodalmat. (?) Az a hír pedig, hogy én segítettem volna elő a jobboldali ügyvédek győzelmét az ügyvédkamarában, nem felel meg a valóságnak. Az igazságügyi palotában nem voltak kilengések, az utcán voltak apróbb inedensek, de mikor a kormány tudomására jutottak, nyomban intézkedtünk és azok is megszűntek. Mindezekért a kormányt tették felelőssé. Hát hogyan képzeli el a mélyen tisztelt demokrata sajtó, hogy a kormány minden polgár mellé egy rendőrt állítson? Lehet azért a kormányzatot felelőssé tenni, mert felelőtlen elemek egypár járókelőt inzultáltak? Az újságíró itt közbevetette, hogy Németországban is így kezdődött: — Itt nem így lesz, tévednek. Hát mondja meg nekem, hogy itt Szilágyságban hol lát maga jobboldali csapatokat, vagy más alakulatokat megszervezne. Más megyékben ugyanez a helyzet. Nálunk a nép megelégedett és nyugodt. . . . Uruguay külügyminisztere nem vette át a Szovjet indokoló jegyzékét Tartja magát a diplomáciai viszony megszakításához és azt véglegesnek tekinti Montevideo, december 31. Uruguay és Oroszország között most már véglegesen megszakadt a diplomáciai viszony. Jelentettük már, hogy az Uruguay kormány visszaadta a szovjet követ útlevelét és megszakította Oroszországgal a diplomáciai kapcsolatot azon a címen, hogy Oroszország kommunista szervezkedéseket és mozgalmakat irányított és pénzelt. Szovjetoroszország montevideói követe, ma ismételten megjelent az Uruguay kormány külügyminisztere előtt és tiltakozott az ellen az állítás ellen, mintha a Szovjet a bolíviai csapatokat a háború során segítette volna. A szóbeli tiltakozással kapcsolatban a szovjet-követ írásos jegyzéket is át akart adni a külügyminiszternek, amelyben aktaszerűen igazolni kívánta, hogy a Szovjetnek Bolíviával semmiféle szorosabb kapcsolatai nem voltak. A külügyminiszter nem vette át a jegyzéket, azt visszautasította azzal az indoklással hogy az előtte megjelent követet nem tekinti már a Szovjet hivatalos képviselőjének, mert Uruguay és Oroszország huszonnégy órával azelőtt a diplomáciai viszonyt már megszakította. Egyébként Uruguay követe ma, hétfőn reggel, már el is utazott Moszkvából. A moszkvai Izvesztija a két állam diplomáciai viszonyának megszakításáról gúnyosan ír és azt állítja, hogy az egyáltalán nem jelentős esemény és annak a Szovjet és a külállamok további kapcsolatait tekintve semmiféle utóhatása nem lesz. oldal A pótválasztások körüli harc már megindult. Hunyad megyében, ahol a reakció és a baloldal próbaviadalára kerül a sor, Dobrescu Aurel volt miniszter irányítja a küzdelmet. A választási harc során maga Maniu Gyula is felszólal néhány gyűlésen. Mehedinti megyében, ahol a Marius Vorvoreanu képviselő örökéért folyik a versengés, eddig hét jelölt jelentkezett. Első helyen a keresztény nemzeti párt jelöltje áll, másodiknak Dumitru Panescu nemzeti parasztpárti jelölt futott be, harmadik listát az ifjúliberálisok nyújtották be, a negyedik jelölt Iancu Pancescu szakadár cuzista, az ötödik és hatodik hely Erneska Constantin és Ion Janculescu független jelölteké, míg a hetedik jelölt Cornelia Radulescu argetoianista. A kormány eddig még nem döntött, hogy részt vesz a választáson, vagy sem. aszoffiálisan nem volt az idén Larácsonyia Róma, december 31. A fasiszta kormány tilalma következtében idén nem állítottak karácsonyfákat Olaszországban. A fenyőfákat ugyanis külföldről hozatták eddig. Mussolini most megtiltotta a fenyőfa behozatalt és így az olasz földön karácsonykor nem gyúrtak ki a karácsonyfa gyertyák Olaszországon kívül Görögországiján is betiltották a karácsonyfát. Itt azonban tisztára gazdasági szempontok vezérelték a kormányt. Görögországban ugyanis nagy a fahiány és ha a meglevő fák közül még kivágták volna a karácsonyfákat, úgy ez meglehetős kárt jelentett volna. Párisién Grill Szilvesztere Urassó meglepetése! Teljesen új műsor! Malaceresztés! Hangjai! Vidámság! Bufelejtás! Az új műsor világszenzáció! Asztalrendelés 9 — 15 telefonszám alatt