Brassói Lapok, 1936. január (42. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-01 / 1. szám

1936 január 1 Dobrescu volt főpolgármester ki­jelentette, hogy vállalja a demokratikus Népfront megteremtését A munkásság s­épviselői is tiltakoznak Dobbrescu kivárása ellen Lemond Franasovici közlekedésügyi miniszter? — Pop Valér igaz­­ságügym­­isz­er védi a cenzúrát és a készülő sajtótörvényt Bukarest, december 31. A főváros munkásainak és demokrati­kus érzelmű polgárainak nagyszabású t­üntetésévé alakult á­t az a gyűlés, ame­­yet Dobrescu Demeter volt bukaresti főpolgármester hívei hívtak össze, hogy ezúton fejezzék ki tiltakozásukat a nem­zeti parasztpárt fővárosi vezetőségének ismert kizárási határozata ellen. A gyű­­lést a Tomis-teremben tartották meg, mely szűknek bizonyult a hatalmas, m­integy 7 ezer főnyi tömeg befogadá­sára. Az épület udvara is zsúfolásig meg­ítélt, igen sokan az utcára szorultak, a­hova megafonok közvetítették a szónok­latokat. Főleg munkások és külvárosi kisemberek vettek részt a gyűlésen, a pweüynek elnökévé Papagoga orvost vá­lasztották. , Papagoga rövid megnyitó beszéde után Silviu Gheorghe író emelkedik szólásra­­­s a­zt a tanácsot adja a főváros polgár­ságának, hogy tartson ki Dobrescu De­meter mellett s hozza tudomására a n­emzeti parasztpárt vezetőségének, hogy közvéleményt nem lehet figyelmen ki­­ívül hagyni. Manole Constantinescu a kisiparosok és munkások köre nevében biztosítja a volt főpolgármestert együtt­érzéséről­ és szolidaritásáról. A MUNKÁSSÁG KÉPVISELŐI A DEMOKRATIKUS NÉPFRONTÉRT A következő szónok Bagu Vasile, a grivicai központi vasúti műhelyek szak­szervezeteinek elnöke, aki többek kö­zött a következőket mondotta: — A vasúti munkásság tiltakozik az­­ellen a fasiszta eljárás ellen, amellyel par a munkás, demokrata egyéniséget el akarták távolítani helyéről. Bruteanu Petre munkás követeli, hogy plákul­jon meg a demokratikus front, hogy általa megvédelmezze mindenki tonikáját és személyét. (Közbekiáltások: Le a fasizmussal! Éljen a demokratikus n népfront!) Egy ilyen demokratikus ak­ia felelősségét csakis Dobrescu Deme­­erhez hasonló személyiség viselheti. „KÉT ORSZÁG VAN: AZ EGYIK SÍR, A MÁSIK NEVET" Általános taps és éljenzés közepette végül maga Demeter I. Dobrescu szólalt fel. Beszéde elején kifejtette, hogy szé­piára a legnagyobb elégtétel az, ha hi­bájára 7000 fővárosi polgár megjelent a gyűlésen. A jövő héten vasárnap a Vox teremben 10—15 ezer résztvevővel fog f­ele­lni azoknak, akik el akarták távolí­­ani a főváros éléről. A főváros három, kerülete szilárd falként veszi körül ak­cióját. _ , h~, i — Én — föl­­tetta Dobrescu — itt ta­gozni akarok az ellen az antidemokra­tikus módszer ellen, amellyel kitettek, kivételes törvényszék elé állítottak és kizártak. Mit tettem hát, hogy kitettek? Azér zártak ki, mert ezekben a rend­kívüli időkben, midőn a polgárt a po­litikai pártok elhagyták, amikor nyo­morában senki sem segíti, mikor el­zárják, zsarolják, nyomorog, köteles­ségemnek tartottam, hogy segítségére siessek. Hirdettem a demokratikus front szüksé­gességét. Tudtam, hogy közeledik a re­akciós hullám, amely a dolgozó népre nehezedik, ezért egy pillanattal­­ meg akartam szervezni a főváros mun­kásságát és kispolgárságát, hogy min­denkorra lehetetlenné tegyen minden reakciós törekvést Bukarestben. Ez az én bűnöm, ez a demokratikus előrelátás, ez a lelki kapcsolat a tömegekkel. A de­mokratikus frontot pedig létre fogom hozni. . — Két ország léte­zik ebben az ország­ban — folytatta a szónok — az egyiknek joga van a törvények védelmére, a másik az már csak agyutölteléknek, adóalanynak, verési alanynak jó, ezeknek ebben az időben más sem ma­radt, csak a könnyek és a gyanakvás. Ebben az országban két ország van: egy síró ország és egy nevető ország. Én mindig a sírokkal tartok. Dobrescu beszéde után Papagoga dr. határozati javaslatot olvasott fel, amely két pontból állt. Az első pont kimondja, hogy a párt illetékes méltóságai térje­nek vissza Dobrescu kizárására a máso­dik pont pedig felszólítja a nemzeti pa­­rasztpártot, hogy térjen rá a szociális, nemzeti és törvényes demokrácia út­jára. Jövő vasárnap délelőtt 10 órakor a Vox teremben tartanak újra n­ép gyűlésit. Zsidó a piatraneamti cuzisták élén? Ismeretes, hogy a cuzista és gogista pártok egyesülésekor több vidéki tago­zat elégedetlenségét fejezte ki a tömö­rülés felett, így a piatraneamti cuzista szervezet is ellenzékbe ment át. Az elé­gedetlenség felette magasra csapott, mi­kor a bukaresti pártközpont Pralea Adolf ügyvédet tagozati elnökké nevez­te ki. A cuzista szárny röpiratot adott ki, amelyben közült, hogy Praleat tulaj­donképpen Kramer-Horowitz Adolfnak hívják és zsidó származású. Az ügyek elintézésére vasárnap népgyűlést hívtak egybe Piatra-Neamt­ba A gyűlésen megtörtént a kibékülés. Nem feszegették többé Pralea származását, ellenben a há­rom leghangosabb ellenzéki kortest ki­zárták a pártból. Ezzel azután helyreállt a béke a pártban. LEMOND A KÖZLEKEDÉSÜGYI MINISZTER Franasovics Rikárd közlekedésügyi miniszter, mint ismeretes, huzamosabb ideje betegeskedik. Egyes kormánypár­ti politikusok úgy tudják, hogy a mi­niszter most, orvosai tanácsára lemond tárcájáról. Hír szerint Franasovics­ egyik külföldi követségünk élére neve­zik ki. KÖZLEMÉNY „Atelierele Mecanice Peschi“ Csapágy, keresztcsukló, fogaskerék, stb. javító üzem tudatja, hogy dacára a háztulajdonos kellemetlenkedése­inek, aki jogtalanul az épület egy részét leromboltatta, irodáival és üzleteivel továbbra is Str. Glirbey Vodá 4 szám alatt marad. Továbbra is ott árusítja Fischer-F­­DG és Timken golyós és rolnis csapágy eredeti gyártmányait. A Bul. Basarab 56 sz. alatti épület már majdnem készen van, úgyhogy pár napom belül műhe­lyeink ismét üzemképesek lesznek. Pop Valér igazságügyminiszter nyilatkozik a bukaresti rendzavarásokról és a sajtótörvényről Pop Valér igazságügyminiszter Szilágy Somlyón járt, ahol fogadta az egyik vidé­ki lap tudósítóját, akinek nyilatkozatot adott. A miniszter sajtótörvénytervezetét demokratikusnak mondta és megvédte a cenzúrát is. — A mostani cenzúra nem veszedelmes — mondta a miniszter . Nézzék meg az összes lapokat, milyen szabadon támad­ják a kormány tevékenységét. A sajtócen­­zúra csak bizonyos alkalmakkor lép köz­be, ha a legfelsőbb alkotmányos tényező­ről, vagy a hadseregről van szó. (?) A szélsőjobboldali zavargásokkal kap­csolatosan arra az állításra, hogy a kor­mány Istrate Micescut támogatta volna, Pop kijelentette: — Ez nem igaz! Ez csak a politikai el­lenfeleink kitalálása. Ki hiszi el, hogy a kormány a mai nehéz helyzetben súlyos milliókat adna a Cuza-Goga pártnak. A jobboldal előretörését az ország egyik nagy ellenzéki pártja így akarja megma­gyarázni. Pedig a főhibát ott kell keres­nie, hogy magában a pártban nincsen meg az egység. Jobboldali áramlat magától erősbödik meg, mikor a demokrácia nem tud, vagy nem akar az idők követelt emé­­nyeinek megfelelni. A kisebbségi jogokat illetőleg csak azt válaszolhatom, hogy ná­lunk csak olyan kormányok voltak és lesznek, amelyek az itt élő polgárok joga­it biztosítják. A kisebbségi lakosság ré­széről feleslegesnek tartok minden aggo­dalmat. (?) Az a hír pedig, hogy én segí­tettem volna elő a jobboldali ügyvédek győzelmét az ügyvédkamarában, nem fe­lel meg a valóságnak. Az igazságügyi palotában nem voltak kilengések, az ut­cán voltak apróbb inedensek, de mikor a kormány tudomására jutottak, nyomban intézkedtünk és azok is megszűntek. Mind­ezekért a kormányt tették felelőssé. Hát hogyan képzeli el a mélyen tisztelt de­mokrata sajtó, hogy a kormány minden polgár mellé egy rendőrt állítson? Lehet azért a kormányzatot felelőssé tenni, mert felelőtlen elemek egypár járókelőt inzul­­táltak? Az újságíró itt k­özbevetette, hogy Né­metországban is így kezdődött: — Itt nem így lesz, tévednek. Hát mondja meg nekem, hogy itt Szilágyság­ban hol lát maga jobboldali csapatokat, vagy más alakulatokat megszervezne. Más megyékben ugyanez a helyzet. Nálunk a nép megelégedett és nyugodt. . . . Uruguay külügyminisztere nem vette át a Szovjet indokoló jegyzékét Tartja magát a diplomáciai viszony megszakításához és azt véglegesnek tekinti Montevideo, december 31. Uruguay és Oroszország között most már véglegesen megszakadt a diplomáciai viszony. Jelentettük már, hogy az Uru­guay kormány visszaadta a szovjet követ útlevelét és megszakította Oroszországgal a diplomáciai kapcsolatot azon a címen, hogy Oroszország kommunista szervezke­déseket és mozgalmakat irányított és pén­zelt. Szovjetoroszország montevideói követe, ma ismételten megjelent az Uruguay kor­mány külügyminisztere előtt és tiltako­zott az ellen az állítás ellen, mintha a Szovjet a bolíviai csapatokat a háború során segítette volna. A szóbeli tiltakozás­sal kapcsolatban a szovjet-követ írásos jegyzéket is át akart adni a külügymi­niszternek, amelyben aktaszerűen igazol­ni kívánta, hogy a Szovjetnek Bolíviával semmiféle szorosabb kapcsolatai nem voltak. A külügyminiszter nem vette át a jegy­zéket, azt visszautasította azzal az indok­lással hogy az előtte megjelent követet nem tekinti már a Szovjet hivatalos kép­viselőjének, mert Uruguay és Oroszország huszonnégy órával azelőtt a diplomáciai viszonyt már megszakította. Egyébként Uruguay követe ma, hétfőn reggel, már el is utazott Moszkvából. A moszkvai Izvesztija a két állam diplomá­ciai viszonyának megszakításáról gúnyo­san ír és azt állítja, hogy az egyáltalán nem jelentős esemény és annak a Szovjet és a külállamok további kapcsolatait te­kintve semmiféle utóhatása nem lesz. oldal A pótválasztások körüli harc már megindult. Hunyad megyében, ahol a reakció és a baloldal próbaviadalára ke­rül a sor, Dobrescu Aurel volt miniszter irányítja a küzdelmet. A választási harc során maga Maniu Gyula is felszólal né­hány gyűlésen. Mehedinti megyében, a­hol a Marius Vorvoreanu képviselő örö­kéért folyik a versengés, eddig hét je­lölt jelentkezett. Első helyen a keresz­tény nem­zeti párt jelöltje áll, második­nak Dumitru Panescu nemzeti paraszt­párti jelölt futott be, harmadik listát az ifjúliberálisok nyújtották be, a negye­dik jelölt Iancu Pancescu szakadár cu­zista, az ötödik és hatodik hely Erneska Constantin és Ion Janculescu független jelölteké, míg a hetedik jelölt Cornelia Radulescu argetoianista. A kormány ed­dig még nem döntött, hogy részt vesz a választáson, vagy sem. aszoffiálisan nem volt az idén Larácsonyia Róma, december 31. A fasiszta kormány tilalma következté­ben idén nem állítottak karácsonyfákat Olaszországban. A fenyőfákat ugyanis külföldről hozatták eddig. Mussolini most megtiltotta a fenyőfa behozatalt és így az olasz földön karácsonykor nem gyúrtak ki a karácsonyfa gyertyák Olaszországon kí­vül Görögországiján is betiltották a kará­csonyfát. Itt azonban tisztára gazdasági szempontok vezérelték a kormányt. Gö­rögországban ugyanis nagy a fahiány és ha a meglevő fák közül még kivágták vol­na a karácsonyfákat, úgy ez meglehetős kárt jelentett volna. Párisién Grill Szilvesztere Urassó meglepetése! Teljesen új műsor! Malaceresztés!­­ Hangjai! Vidámság! Bufelejtás! Az új műsor világszenzáció! Asztalrendelés 9 — 15 telefonszám alatt

Next