Brassói Lapok, 1936. február (42. évfolyam, 25-49. szám)
1936-02-01 / 25. szám
936. február ) KORSZERŰ JEGYZETEK Egyke-divat Barátom — leépített tisztviselő — meséli a kávéházi asztalnál: — Ha nem járt volna erre véletlenül egy ismerős, aki a ma is jómódban élők maroknyi gárdájához tartozik, rá se eszméltem volna eme kóros lelki elváltozásomra... — Úgy kezdődött a dolog, hogy az ismerős fel akart keresni valakit. Valakit, akit nem ismert. Útbaigazítottam, hogy a kávéházban megtalálhatja bizonyos időpontban, ott üldögél az ablak mellett, magas ember, barna ruhában, ilyen és ilyen cipővel, emüyen és emilyen nyakkendővel, stb.... Barátom rámnézett, mint egy bolondra. Honnan tudod, hogy ma éppen azt az öltözetet hordja? Vagy úgy. Tényleg. Az embernek több ruhája is lehet Vagy lehetne. Magamnak se tűnt fel, hogy az utóbbi időben — és iemcsak én — kezdtem ismertetőjelnek tekinteni a ruhát. Azt a bizonyos őszi-tavaszi-ünnepi-hétköznapi gúnyát, lehetőleg szolid, sötétes színben, hogy minden alkalomra megfeleljen. Kovács Pistára gondolok és megjelenik előttem kékcsíkos zakójában, hajtókáján a válltól öt centire valami gyengén kivehető, de makacsul eltávolíthatatlan pecséttel. Molnár Béla viszont a vasszürke, angolosan szabott és hanyagul kopott sportkabátot asszociálja agyamban évek óta. Tíz évvel ezelőtt mindenesetre más volt a helyzet. Egyik barátom arról volt ismeretes, hogy a barna szint kultiválja. Ruháinak nagyobb része barna volt. A másikat alig lehetett rábeszélni, hogy a változatosság kedvéért a kékek közepette szabasson magának egy-egy világosabb színűt is, egy drappot, világosszürkét... » Mindenesetre a ruha nem tart örökké. Időközönként muszáj újat összebűvészkedni. Ez esemény, amit az ismerősök elkönyvelnek. Esetleg összeüt magának az ember egy könynyebb ruhára nyári és tavaszi s egy nehezebb őszi-téli érvénnyel. Ez már magasabb teljesítmény. „ — Így rongyolódott le a középosztály általában és a kisebbségi középosztály különösen — fejezte be elmélkedését barátom lehajtott fejjel , úgy látszik, ezek a társadalomtudományi bölcselkedések a gazdasági viszonyok és eszmekör egyenes összefüggéséről igazak, mert íme, csak így eszméltem rá, véletlenül, hogy fogalmaim elváltoztak. Elfajultak. Észrevétlenül elsorvadt tudatomban a „ruhák“ vagy „ruhatárs“ fogalmas helyébe lopakodott a „ruha‘‘, így, egyesszámban, névelővel. A ruha, az a bizonyos, amiből legalább is használható és Szalonképes állapotban, többnyire csak egy van, egyetlenegy, amelyet őrzünk, kefélünk is vasalunk, mert meg kell őrizni a külszínt utolsó leheletünkig, amíg csak el nem visz bennünket az ördög... Szólt és elindult, mert aznap délután álláskeresőbe ment egy vállalathoz, ahol ügynöki állás volt üresedésben, százalékos alapon, minden fix nélkül. A háború és a filmoperatőr Roland I. Falk, a nagyhírű mozioperatőr nagy filmvállalatok megbízásából röviddel az abesszin háború megkezdése után az afrikai csatatérre indult, kellő számú filmfel vevő géppel felszerelve. Lazasan keresgélni kezelte a „grandiózus csatajeleneteiket,“ amelyek majd a vér és puskapor özönével, tízezer fil ínszalagul éter hosszúságban, elkápráztassák a moziközönséget. Valódi helyszíni felvétel! Tizezer halotti A napokban azonban kiábrándultan tért haza Párisba. — Fimtechnika szempontból nem elég érdekes az ügy — jelentette ki. Guerilla- és járőrharcok folynak, sokat esik az eső, nincsenek igazi nagyszabású csaták. . . Egyszóval unalmas csetepaté ez az afrikai háború. Egyetlen vigasztalása maradt szegény filmoperatőrnek: a készülő új világháborúban inkább akad majd számára megfelelő „szenzációs anyag“... Egy egész nép megsemmisítése... Ludendorff, a nagy német hatezer könyvet irt. Címe: A totális háború. Végsőkövetkeztetése: „Nem szabad elfelejtenünk, hogy a jövő háborújában nem anynyira arról lesz szó, hogy legyőzzük egy ellenséges nemzet haderejét, hanem hogy előidézzük egy egész nép megsemmisítését. Egyszóval: a jövő háborújában tiszta és tökéletes munka kell. Megsemmisíteni az egész ellenséges országot, szőröstőlbőröstöl, csecsemőket sem véve ki. Hatvan, száz, kétszázmillió embert, amennyi csak él az ellenséges országban. Ludendorffnak igaza van: ez a jövő háború képe. Ezek után elő is kell készülni rá, nem a háborúra, hanem annak meggátlására. Kőműves Géza: Japán nem avadszék: lilább véres összetűzés a mongol-mandzsu határon Moszkvai jelentések szerint a mandzsu katonaság lázong a japán tisztek ellen Peking, január 11. A nankingi központi kínai kormány uralma alól kiszakadt tiopej tartománynak, a „függetlenné"' vált északkínai tartományok egyikének politikai tanácsa most szerződést kötött Mandzsukuó kormányával. A szerződés értelmében a két japán gyámság alatt déli független állam szorosan együttműködik gazdasági és katonai tekintetben. A mandzsu-mongol határról újabb súlyos összeütközést jelentenek. Ismét mandzsu-japán fegyveres csapat tört be mongol területre Ulmn-Derzsunnál, ahol ez már a harmadik ilyen határsértés. A mandzsu-japán csapat megtámadta a mongol határőrséget, amely visszatüzelt. A támadók egy halott hátrahagyásával visszavonultak. Tokiói jelentés szerint a mongolok Mandzsukuó határán 51 hadászatilag fontos ponton egész hadideretet összpontosítottak, amelynek száma 15 ezerre rúg. A japán fővárosban úgy tudják, hogy a Mongol Népköztársaság hadereje már 850 ezerre emelkedett s a legmodernebb fegyverekkel van felszerelve. A mingott hadseregnek mintegy 100 repülőgépe, 20 tankja és 4 ezer páncélos tehergépkocsija van. A Moszkvában kötött mongol-szovjet szövetségi szerződés szerint a Mongol Népköztársaság hadseregének vezetését szovjet tisztek vették át s igy a vörös és mongol hadsereg szoros együttműködése biztosítva van. Moszkvába érkezett jelentések arról számolnak be, hogy Mandzsukuóban napirenden vannak a zendülések. Egy szovjet területre átszökött mandzsu katona elmondta, hogy több laktanyában lázadás tört ki és súlyos összetűzések keletkeztek a mandzsu katonaság és a japán tisztek között. Az egyik ilyen forradalmi jellegű katona felkelés során négy japán tisztet agyonvertek A Porunca Vremii adófizetői Milliókat szerzett már Radulescu *** a hazafiaskodásból Bukarest, január 11. A Lupta a múltkor leleplezte a Porunca Vremii manőverét, amellyel Grósz Jenőből évi 300 ezer lej támogatást vasalt ki. Radulescu Ilié dr. főszerkesztő és a keresztény nemzeti párt egyik fővárosi kerületének elnöke azonban nem állt meg a Cageronál. Egyéb zsidó vállalatok is sorra kerültek. A Lupta, amely egy ideig hallgatott, most folytatja a leleplező cikksorozatát. Újabb kliséket közöl. Ezúttal az Agricola Fonatéra biztosító társaságot „vágta meg“ a maradéktalan hazafiasság törhetetlen bajnoka, mindössze kétszer 24 ezer lej erejéig, amelyet „évi támogatás“ címén vett fel. A nyugtákat közli a Lupta, amely szerint Radulescunak, akit tej és autógumilopás miatt kitettek az egyik fővárosi kerületi városházáról, két éven belül — ennyi ideje hazafiaskodik ugyanis — többmillió lejes vagyona lett és határozottan nagy jövedelmű embernek mondható. A Porunca Vremii állandóan vérvádról szóló súlyosan faj- és felekezeti gyűlöletre izgató rajzokat közölt. Ezeknek eredményeként azután „támogató összegeket“, és „segélyeket“ szed be egy pár hülye pénzes zsidótól — fejezi be a Lapja a cikket. Yespasitamnak igaza vol A pénznek igazán nincsen szaga. Szerelemből tette Megtámadta és meg akarta fojtani Rökk Marika budapesti színésznőt egy fiatalember Budapest, január 31 Rökk Marika, a szépségéről híres budapesti színésznő különös kaland közép kontjába került. Rökk Marika édesapja,ökk Ede, szerdán megjelent a főkapitányságon és feljelentést tett Csetári János 39 éves fiatalember ellen, aki szerelmével nemcsak üldözi lányát, de az utóbbi időben egyenesen halállal fenyegette meg, ha nem hallgatja meg. Rökk Ede elmondotta, hogy körülbelül egy évvel ezelőtt levelet kaptak a postaládában. Szerelmes vers volt benne. Rökk Marika nem egy ilyen levelet kapott, ezért nem is keltett különös feltűnést. A levelek és versek azonban mindennapos me. Ne hagyja magát becsapni ! Ha Koprolt kér,nesze meg a csomagolást : minden csokoládé-passzillán minden doboson rajta áll a Koprol név. fűtőanyagnak van salakja !A szervezet fűtőanyaga az élelem. De ennek a fűtőanyagnak is van salakja, amelyet a gépezet jó működése érdekében okvetlenül el kell távolítani. Ha a rendes után bélrenyheség miatt a salakot a szervezet nem választja ki, úgy gondoskodni kell annak eltávolításáról, különben felgyülemlik és a legkülönbözőbb betegségeket és zavarokat okozza. Erre a célra hashajtót szedjünk. De a hashajtó megválogatásánál legyünk óvatosak. Csak az a hashajtó felel meg a célnak, amelynek hatása biztos, enyhe, nem okos görcsöket, íze pedig kellemes. E feltételeknek legjobban a KOPROL csokoládé pasztilla felel meg. KOPROL AZ IDEÁLIS HASHAJTÓ 4'L mnshéiás NAGY SIKFRRIL FUT Verebes Ernő, Szőke Szakáll Ottó Wallburn, Hunzái* Puffi ____________ K.sérök Halmay Tibor, Félix Bressart. — A tolongás elkerülésére legyek elővételben ' z®iseis«ira Vasárnap délelőtt Blits Blank, (Nagytakarítás' Anna Ondrával és Wolf Albach Retlyvel 3. oldal Aranyerek! Az ember kedvetlen, ingerlékeny és a* élet örömtelen! Borzasztó állapot! Az el* viselhetetlen fájdalmakat meg kell már egyszer szüntetnünk. Használja egyszer már tényleg az orvosok által oly gyakran rendelt „Goedecke“-féle :%.• -y Anuso! aranyérkupokaf. Ezt a szert az egész világon ismerik és örülni fog, hogy mily gyorsan és biztosan megszünteti panaszait és fájdalmait. Az Anusol aranyérkúpok kaphatók gyógyszertárakban. sak lettek. Sőt az ismeretlen lángoló szerelmes levelet és verseket írónaponként többet is kezdett küdeni. Néhány hét múlva az ismeretlen Johannes Rex névvel írta alá a leveleket. „Megkérem Marika kezét", írta egy napon és a helyzet kezdett kínos lenni. A levelek hangja egyre fenyegetőbb lett Meggyilkolással fenyegette meg Rökk Marikát, ha nem lesz a felesége. — Megfojtom, ha kosarat ad! — fenyegette az ismeretlen a színésznőt. A rejtélyes szerelmes most már naphosszat a villa körül ólálkodott és Rökkék nem mertek már az utcára kimenni mert válogatott szidalmakkal fogadta őket az ismeretlen férfi. A Bükkéktől távozó férfivendégeket is inzultálmi kezdte többször üldözőbe vették, de mindannyiszor sikerült megugrania. Végül is véletlen folytán megállapították személyazonosságát és lakását. Nyomban rendőr ment ki érte és előállította a főkapitányságon. A rendőrorvos már a felületes vizsgálatnál is megállapította, hogy János ön- és közveszélyes őrült kihallgatásakor azt vallotta hangosan kiabálva: — Szeretem Marikát és Marika is szeret engem! Nem tágítok szerelmemtől! Beszállították az angyalföldi tébolydába az „ibolyaszemű“ színésznő őrült szerelmesét.