Brassói Lapok, 1936. március (42. évfolyam, 50-75. szám)
1936-03-01 / 50. szám
„QUICK" Tere Sublimat az érzékeny bőr pengéje. Lei 13 Superba: az érdes szakáll pengéje. 11 'uorantsd' univerzális penge , „ »9 . A határidő eltelte után sem indított csapatokat a kormány a zendülők ellen, ami annak bizonysága, hogy ismét a lázadó katonák maradtak felül, akik ujjat húztak az újabb paranccsal is és ezzel igazolták, hogy a kormány, sőt maga a mikádó mögött álló hadvezetőség sem ura többé az országnak. Azt, hogy a két jelentés közül melyik felel meg a pillanatnyi tényleges helyzetnek, ma még nem lehet megállapítani. A valószínűség azonban amellett szól, hogy a zendülők nem feszítik a végletekig a hurt és így valószínű, hogy az aláírt megállapodást valóban be is tartották, a középületeket elhagyták és a vezető tisztek legközelebb hadbíróság elé állanak. Ezt a „hadbírósági eljárást‘ azonban nem szabad komolyan venni, mint ahogyan azt a zendülők sem veszik komolyan. A legfelsőbb hadbíróságok tagjai ugyanis legnagyobbrészt szintén a katonai párt és felfogás hívei és így a fellázadt tisztek „engedetlenségét“ nem fogják súlyosan minősíteni. ELLENTÉTES JELENTÉSEK TOKIÓ HELYZETÉRŐL■ Akárcsak a katonai és polgári párt közötti harc politikai eredményei tekintetében, Ugyanúgy ellentétes jelentések vannak Tokió nyugalmát és rendjét illetőleg is. A péntek délelőtt befutott jelentések szerint I. Tokió utcái ismét csendesek és Kashi tábornok, városparancsnok, ismét ura a helyzetnek. E jelentések azt mondják, hogy már a középületek elől is bevonták a katonai őröket és hogy megnyitották mindazokat az utcákat és tereket, amelyek eddig a forgalom elől el voltak zárva. Ezzel szemben a délutáni jelentések a japán helyzetről ismét sötét képet festenek. E hírek szerint a császári palotában még mindig sűrű és fontos tanácskozások vannak. A magasrangú politikusokat a mikádó palotájában szállásolták el, hogy azok mindig kéznél legyenek. Ugyanezek a jelentések azt állítják, hogy a tisztek, akik a megállapodást aláírták, váratlanul ismét megtagadták az engedelmességet és nem hajlandók a középületeket kiüríteni. A kormány tagjai éppen ezért ismét rendkívüli minisztertanácsra ültek össze és azon úgy határoztak, hogy a legdrasztikusabb eszközikkel fordulnak most már a lázadók ellen. A halott határozat ellenére is azonban nem mer a kormány a zendülő katonaság ellen fellépni, mert vátja, hogy egy ilyen erélyesebb közbelépésnek helyrehozhatatlan következményei lehetnének. Ezekkel a sötétebb hírekkel egyidőben érkezik az a jelentés is amely szerint az első hajóraj tengerészei parancsot , kaptak, hogy azonnali »«álljanak partra. Ezeknek a matrózoknak az a feladatuk, hogy zárják körül azt a városnegyedet, amelyben a zendülő szárazföldi hadsereg befészkelte magát és tisztítsák meg a középületeket az engedetlen katonaságtól. . E pillanatban nem lehet rég megállapítani, hogy a tengerészeknek adott ez a parancs mikor költ: előbb adték-e ki, mint mielőtt a „megállapodást " a zendü lőkkel megkötötték volna avagy későbben, azaz már akkor, amikor a megállapodás szerint is a zendülő katonaságnak el kellett volna hagynia a középületeket, de azok indokolatlanul és váratlanul az engedelmességet ismét megtagadták. Amennyiben a megállapodás megkötése után kapott volna parancsot a beavatkozásra a tengerészet, abban az esetben még nagyon messze vagyunk attól, hogy a japán katonai forradalmat likvidált és befejezett forradalomnak tekinthessük. 2. oldal . 1. 363 szavazattal 154 ellenében A francia kamara megszavazta a francia szovjet egyezményt A vita lezárása előtt botrányos jelenetek játszódtak le a jobb- és a baloldal között Páris február 29. Bár sok szépséghibával, de a francia kamara mégis imponáló többséggel megszavazta a francia—orosz egyezmény ratifikáltatásának engedénét. A hetek óta tartó vita után tegnap késő este került a záró beszédekre a sor, amelyeket a kamara már nem tudott türelemmel és bizalommal végig hallgatni. A botrány Henriett képviselő beszéde alkalmával tört ki, aki elmondotta, hogy Franciaország nem köthet szövetséget egy olyan állammal, amely kémekkel árasztja el az országot és amely ügynökeivel az ország rendjének felforgatására törekszik. Henriett képviselő e kijelentései után kitört a botrány. A baloldal a padokat verte és szidalmazta a jobboldalt. Közben az egyik szocialista képviselő átment a jobboldali padsorokba, hogy a rajongókat csendre intse, de onnan a jobboldaliak formálisan kikergették. Az általános felfordulásban Peté kamarai alelnök a teremőröket berendelte, aki a jobboldali padsorok előtt sorakoztak fel. Az utolsó felszólaló Pierre Cot légügyi miniszter volt, aki a javaslat mellett nyilatkozott és kimutatta azt hogy a szovjet repülőflottája ma a világ legerősebb hadserege. Rámutatott arra is, hogy a mai katonai biztonsági rendszer teljessége megköveteli, hogy Franciaország a Szovjettel szövetséget kössön és ezért kéri a kamarát, hogy az fogadja el az egyezményt. Cot szavai után Sárréti miniszterelnök kért szót, de Paté alelnök a nagy zavarban állítólag nem vette észre, hogy a miniszterelnök beszélni akar és elrendelte a szavazást. E hírforrás szerint Sarraut miniszterelnök a bizalmi kérdést akarta felvetni. Ez a jelentés nem látszik egészen valószínűnek, mert hiszen ismeretes, hogy a Szovjet tiltakozott az ellen, hogy a francia kormány az egyezményt csak a kormánynak adott bizalmi votum árán szavaztathassa meg. Éppen ezért valószínűbbnek látszik az a másik hírforrás, mely szerint Sarraut a szavazás előtt nem is kért szót, csak miután a kézfelemeléssel való szavazás megtörtént és megállapítást nyert, hogy 380-an szavaztak a ratifikálás mellett, emelkedett szólásra és azt kérte, hogy ne csak kézfelemeléssel, hanem névszerinti szavazással is szavazzák meg a szovjet egyezményt mert a francia kormány nem akarna egyezménnyel kapcsolatban bizalmi kérdést felvetni. Így került a névszerinti szavazásra sor, amelynek eredményeként 363 szavazattal 154 ellenében a francia kamara az orosz—francia egyezményt megszavazta. Ez a szavazati arány megfelel a szovjet hangoztatott kívánságának is. A hírek szerint ugyanis a Szovjet azt a kívánságát fejezte ki, hogy szeretné, ha a Franciaországgal kötött egyezményt a francia kamara abszolút többséggel szavazná meg. Ungár Adolf dr. letartóztatásban marad 1 emervár. február 29 Zsúfolásig telt terem előtt pénteken délelőtt féltizenegykor kezdte tárgyalni a Radulescu—Deleanu—file dr. vádtanács Ungár Adolf dr. fogvatartása ellen benyújtott fellebbezést. Nicolau Constantin és Ligeti Sámuel dr. védőbeszédei után Buzoianu ügyész tartotta meg vádbeszédét. A bíróság megerősítette a vizsgálóbíró letartóztatási határozatát és 30 napos vizsgálati fogságot rendelt el Ungár Adolf dr. ellen. Ungár Adolf dr. meghajlással tudomásul vette a döntést, amely ellen a táblához fellebbezett. A táblai vádtanács csak a jövő hét csütörtökén ült össze, úgyhogy Ungár Adolf dr. addig fogva marad. ' ' ____ a tábla felmentette a sinfalvi kilengésekről írott cikkek miatt vád alá helyezett és első fokon elítélt újságírókat Az ítélet jogerős Kolozsvár, február 29. Ismeretes, hogy a kolozsvári ügyészség a Marzescu-rendtörvény alapján vádat emelt Szentimrei Jenő, Szász Endre, Végh József, Olajos Domokos, Rákos Aladár, Zágoni István, Zomora János, Walter Gyula és Kovrik Károly kolozsvári újságírók ellen. A vád alapját azok a cikkek képezték, amelyeket a felsorolt újságírók a két év előtti sinfalvai rombolásokról írtak. A törvényszék súlyosan elítélte a vádlottakat, akiknek fellebbezésére pénteken tárgyalta az ügyet a kolozsvári Ítélőtábla, ahol a vádat Ilea Livius táblai főügyész, a védelmet pedig Szegő Imre dr. képviselte. A védő kifejtette, hogy a rendtörvény 5-ik szakasza szerint sajtóperi vádemeléshez a minisztérium előzetes engedélye szükséges, a negyedik szakasz pedig előírja, hogy ezt az engedélyt a vád alapját képező bűncselekmény elkövetésétől számított egy éven belül kell beszerezni. Tekintettel arra, hogy a vádemelés óta már két esztendő telt el, továbbá pedig a vádemelésre nem kért engedélyt az ügyészség, kéri a vádlottak felmentését. A tábla ezután jogerősen felmentette a vádlottakat. Az ítéletben az ügyész is megnyugodott. Huszonötezer fontba kerül vonern temetésé A Az angol alsóház letárgyalta a pótt Költségvetést London, február 29. Az angol akóházban tegnap egész éjszaka tárgyalták a pótköltségvetés javaslatát. Egyes képviselői csoportok vita során több alkalommal elnapolási indítványt nyújtottak be az elnöknek, aki azonban nem volt hajlandó a vitát megszakítani, mert a kormány ragaszkodott ahoz, hogy a pótköltségvetést teljes egészében letárgyalják. A pótköltségvetés egyik tétele 25 ezer fontról szólott, amely összeget a kormány V. György király temetésének költségeire kérte. Ezt a tételt az alsóház egyetlen szó vita nélkül elfogadta, mire a kormány tagjai megtapsolták a munkáspártot, amely megértő magatartásával lehetővé tette, hogy az elhunyt király temetési költségei körül vita ne keletkezzék. CIPITOL MOZGÓ Brassó. Nagy sikerrel fut Kitilt Haitistól legszebb regénye fütmen: „VECIQRIA“. • Egy natty szerepen: története Főszerepben* Lili$6 Uliricfl és Theodor LOOS. Vasárnap délelőtt 11 órakor naiv matiné. 1936 március 1 Az egészség mintsen „Évek óta szenvedek gyomor- és májbarban, a világon mindent megpróbáltam, de semmi eredménye nem volt. Már az egész reményem elvesztettem. Borzasztó kínok között vergődtem, semmit enni nem tudtam és ha ettem is valami könnyű ételt, azt kihánytam, sárga voltam, mint a citrom, már utóbbi időben aludni sem tudtam. Egy barátnőm figyelmessé tett a lapokban hirdetett „Gastro D“ gyógyszerre és az ő rábeszélésére megvettem egy üveggel. Mondhatom, velem csodát tett ez a gyógyszer, már az első üveg elhasználása után megszűntek a fájdalmaim és visszakaptam étvágyam és nem ismerek saját magamra, hogy a jó Isten megsegített és a „Gastro D“-től ismét teljesen egészséges vagyok. Ajánlom minden szenvedő betegnek ezt a kitűnő gyógyszert“. Kerekes Sándorné Str. Frumoasa No. 52, Bucure?ti. Kapható gyógyszertárakban. Postán megrendelhető: Császár E. gyógyszertárában, București, Calea Victoriei 124. A nagyváradi cipőgyárak munkásainak béremelési tárgyalásai nem vezetnek eredményre Nagyvárad, február 29 A nagyváradi Carmen és a nagyváradi Primus cipőgyár munkabér-konfliktusa még mindig nem nyert elintézést. A legutóbbi és a munkaügyi inspektorátus előtt tartott tárgyaláson abban állapodtak meg a felek, hogy a gyárak a munkások követeléseire 48 órán belül megadják válaszukat A megegyezésre azonban — így mondják a beavatottak — nincs remény. A helyzet ugyanis az, hogy ez a két gyár tele van úgynevezett „mesterekkel", „munkavezetőkkel“ és „munkavezető jelöltekkel". Ezek a munkások fix fizetést is kapnak és ők azok, akik a gépeket kiszolgálják és a fontosabb termelési ágakat ellátják. A 400—500 munkás közül körülbelül 50—60 ilyen élőmunkás van, akik semmi körülmények között sem csatlakoznak — sztrájk esetén — a sztrájkolókhoz. Ezek a gyár emberei, akikkel szemben ott állanak az akkord munkások és azok alacsonyabb bére. A gyárak tisztában vannak azzal, hogy amennyiben ezek a másod- és harmadrangú munkát végző akkordi munkások a bérkonfliktus elmélyülése esetén elhagyják munkahelyüket, a gyár helyettük bőségesen kap más munkásokat és ez a magyarázata annak, hogy a békés megegyezés kilátástalannak látszik. A gyárak egyébként mintegy hónappal ezelőtt öt százalékos béremelést kilátásba is helyeztek, de amikor ennek a fizetésemelésnek végrehajtására került a sor, odamódosították az ajánlatot, hogy csakis az úgynevezett „drágább munkáknál“, tehát a termelés tíz-tizenöt százalékánál hajlandók ezt az ötszázalékos fizetésemelést megadni.