Brassói Lapok, 1936. április (42. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-01 / 76. szám

1936. április 1 0. I. „Zsitó Vajda!“ A kisebbségi jogokról, a Népszövetségről, Hitlerről, a szójababról, Constantinescu- Iasiról és a káros ajakpirosítóról beszélt a Bánság fővárosában a Román Front elnöke Kik­elten faarcot Vajda? — „É­lenek a kisebbségiek, de nem ellenünk, fianem­­ vésünk** — Lfjabb támadás a francia baloldali politikusok ellen Timisoar«, március 31. A Román Front atyja és vezére szom­bton érkezett meg, hogy vasárnap dél­előtt bánsági hívei előtt mesélje el a Ro­mán Front célkitűzéseit. A beszámolóra a párt nagy előkészületeket tett, így az­után körülbelül 3000 ember előtt, Ciga­­reanu Livius dr., a helybeli­ tagozat elnö­ke megnyitó beszéde után emelkedhetett szólásra Vajda Sándor. — Örömmel jöttem a Bánságba — mon­dotta —, mert körülbelül egy éve járom már az országot, de úgy látom, hogy a románság szine-java itt él. Egy hang a tömegben: Zsiv­ó Vajda! Ezután Vajda dicsérte a bánsági népet, amely testvéri együttérzésben él a néme­tekkel, szerbekkel, magyarokkal, sőt még­­ a zsidókkal is. A dicsérő szólamok befejezése után Vajda elmagyarázta híveinek, hogy mi­ért is volt szükség a Román Frontra és hogyan született meg a numerusz valabi­­kus, majd így folytatta: — A Román Front nem párt, hanem egy elv, amely minden párt felett áll, magában egyesíti az összes pártok haza­fias elemeit, nem kíván résztvenni a pár­tok játékában, nem lép fel azok ellen, a­kik eszközök mások kezében, hanem a kulisszák titkos mozgatói ellen, akik ki­szipolyozzák a román népet. — Nem elég, hogy megcsináltuk Nagy­­romániát, most meg kell csinálnunk az erős Romániát is. Fel kell szabadítani a románokat a rabság alól. És kinek a rab­sága alól? A tömeg: Az idegenek rabsága alól! A kisebbségi kérdésről Vajda ezeket mondotta: — Nem tagadjuk le, hogy 19 millió la­kos közül 5 millió kisebbségi. Ezeket nem lehet eltüntetni, ezekkel számolni kell. Mi román állampolgároknak tart­juk őket — ők magukat nem! Nem kö­veteljük életüket, sem a vagyonukat, csak azt, hogy ugyanolyan románok le­gyenek, mint mi vagyunk. Éljenek a ki­sebbségiek, de ne ellenünk, hanem­­ ve­lünk. Meg kell adni kulturális szabadsá­gukat, beszéljenek. Írjanak a saját nyel­vükön, mert nekünk nem olyan román kell, akinél a románságot, csak a ráadott szin és bocskot bizonyítja. A Román Tront tehát nem kisebbségellenes és nem harcol olyanok e­llen, akik tisztességgel és becsülettel harcolnak Románia bol­dogulásáért. KÜLPOLITIKAI FÉLÓRA Vajda Sándor ezután külpolitikai fél­órát tartott az összegyűlt parasztoknak. — Azt mondják a külpolitikáról — mondotta —, hogy az az urak dolga, nem tartozik rátok parasztokra. S­el a­karnak tehát benneteket világosítani arról, hogy mi is az a külpolitika Beszéljünk példá­ul nagy támogatónkról. Franci­ao.te/ig­­r51 Én nem akarok a francia belü­gyek­­be beleavatkozni, de elvárom, hogy ők se avatkozzanak a mi belügyeinkbe. itt van Constantinescu-Jasi pere. Ez a Cons­­tantinescu-Jasi bolsevista tanokat hirde­tett, megalapította az antifasiszta ligát, mely a kommunizmust szolgálja. Itt van Lamour, aki eljött Romániába, hogy megvédje Constantinescu-Jasit. Ez­­a La­­m­our a Curentulban azt nyilatkozta, hogy­ a latin faj tiszteli a testi, lelki és a szólásszabadságot. A francia ilyen és mi­után a román is latin faj, ennek is ilyen­nek kell lennie. Lamour tehát azt kér­dezte: miért nem szabad Constantinescu- Jasinak véleményét nyilvánítani? Maga Lamour mondotta, hogy a­z antifasiszta és a kommunista mozgalmat könnyű ösz­­szetéveszteni. Itt nem összetévesztésről van szó, hanem azonosításról. Lamour éppen olyan kommunista, mint Constan­­tinescu-Jasil „HUNCUT A NÉMET4' — A mi kormányunk Németország ellen dol­gozik. Nálunk szójababot termeltek, amit Né­metországba szántottak, mert rájöttek, hogy a németek a dinamit elállításához szükséges nitroglicerint készítenek belőle. De hiába te­szik ezt, mert, mint tudjuk, „huncut & né­met" (ezt magyarul mondotta a Román Front elnöke) és majd máshol vásárolja ezt és nem tű­lünk Ma azzal az Oroszországgal barátko­zunk, amely 1917-ben faképnél hagyott ben­nünket és azt a Németországot támadjuk, a­mely akkor is támogatott és azóta is jóviszony­­tan van velünk. Ha nem lenne Hitler és nem­ lett volna Mussolini, Franciaország régen bol­sevista álám volna és Románia annak kommu­nista gyarmata. A NÉPSZÖVETSÉG, BLUM ÉS MANDEL... A Népszövetség csak addig volt megfelelő, a­m­íg semmi dolga sem volt A Népszövetségnr** Vajda a kisebbségi kérdésről siker­ült 17 éven keresztül elhiteteni a világ­gal, ami még egy román kormánynak sem si­került, hogy tényleg csinál is valamit. Ezután azt fejtegeti Vajda, hogy ő a fajszerető franciákat tiszteli, de nem Blumokat és Mande­­leket... A tömeg: Le a zsidókká'! Vajda: A Mandelek és Blumok kommunis­ták! Amikor én miniszterelnök voltam, a Iasi egyetemen egy román és egy zsidó diák össze­verekedtek, mint az már ugyebár a diákoknál szokásos. Ekkor Párisból levelet kaptam az antiszemitizmus ellen küzdő ligától, amelyben egyenesen ki akartak tanítani arra, hogy mi­képpen kellett volna viselkednem. Hogy jönnek ezek hozzá, hogy engem kitanítsanak?! Hát gyarmata vagyunk mi Franciaországnak? Miután a baloldali vezető francia politikuso­kat ilyenképpen elintézte Vajda Sándor, a bol­­sevizmusra tért át. — Ezen a ponton — jelentette ki — a bol­­sevizmus elleni kü­zdelem pontján találkozunk a kisebbségekkel. Ezen a ponton nincs román, magyar, vagy német paraszt. Minden paraszt- A pénzügyminiszter kijelentene a képviselőházban: Nem lehet megtagadni a nyug­díjat a nyelvvizsgán elmulatott kisebbségi tisztviselőktől Laár Ferenc és Hans Otto Roth felszólalása a közoktatásügyi költségvetés vitájában Bucuresti, március 31. A képviselőház vasárnap is ülést tartott, a­melynek fo­ram­án a minisztériumi részköltség­vetések vitájára került a sor. A munka- és egészségügyi min­isztériu­m költségvetésének el­fogadása után Nistor miniszter beterjesztette a legfőbb gazdasági tanács felállításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet a szenátus már megszavazott. A pénzügyminisztérium költségvetésének vi­tája során elsőnek Serdics nemzeti parasztpárti szólalt fel, aki éles bírálatot mondott a Barma Nationala pénzpolitikája fölött. Kreuter Ferenc a Német Párt nevében tiltakozott az ellen, hogy a nyelvvizsgán elbuktatott kisebbségi tisztviselők nyugdíjazása elé a Nyugdíjköz­­pontban nehézségeket támasztanak. A nyugdíjközpont megkülönböztetést tesz többségi és kisebbségi nyugdíjjogooalt kö­zött. igazságtalanságnak minősíti, hogy meglettkorú emberek nyugdíjazását a nyelv tudásához kö­tik. A minisztertanács jogosnak tartotta a ki­sebbségi pártoknak ebben az ügyben benyúj­tott panaszát, a helyzet azonban ennek dacára sem változott meg. Elefterescu Christu felszólalása után a pénz­ügyminiszter válaszoll az elhangzott beszédek­re. Kijelentette többek között, hogy jogosnak tartja a kisebbségi tisztviselők nyugdíjazása ügyében felhozott panaszt, ő is azon a véleményen van, hogy nem lehet meg­tagadni a nyugdíjat a nyelvvizsgán elbukta­tott kisebbségi tisztviselőktől. A képviselőház a pénzügyminiszter felszóla­lása után megszavazta a pénzügyminisztérium költségvetését. A földművelésügyi minisztérium költségvetése vita né­lül ment át, majd a Ban­ca Nationala és az állam között létrejött kon­venciót szavazta meg a kamara, amelynek ér­telmében a pénzügyminiszter kincstári jegye­ket bocsáthat ki a Resicánál eszközölt hadfel­szerelési rendelés törlesztésére. A KISEBBSÉGI EGYHÁZAK PANASZA A közoktatásügyi miniszter leim vitájá­ban a kisebbségi pártok részéről Klans Ottó Roth és Laár Ferenc fejtették ki észrevételeiket. Az előbbi jogosnak tart­ja hogy a kormány olyan nagy gondot fordít a hadfelszerelésre, kifogásolja azonban, hogy ugyanakkor figyelmen kí­vül hagyja a kisebbségi iskolák segélye­zésének a kérdését. Rámutatott arra, hogy az új költségvetésben 74 százalék­kal csökkentették az evangélikus papi kar és a temesvári­ római katolikus püs­pökség segélyezésére szolgáló összeget. Ebben az évben a felekezeti iskolák nem kaptak egy báni segélyt, ugyanakkor a külföldi román iskolák segélyezésére 21 milliót irányoztak elő. Ez a bánásmód nem egyeztethető össze a kisebbségi szer­ződéssel. Laár Ferenc a magyar egyházak sérel­­­meit terjesztette elő. A református és unitárius egyházak államsegélyét az el­múlt évben 80 százalékkal leszállították. Kéri, hogy a kisebbségi egyh­ázakat olyan bánásmódban részesítsék, mint a­­többsé­gieket. Több felszólalás és Angelescu minisz­ter záróbeszéde után a képviselőház meg­szavazta a közoktatásügyi minisztérium költségvetését. A hétfő délelőtti ülésen megszavazták a tűzoltótörvényt, majd megkezdték az iparpártolási törvény vitáját. — Ha fáradt és izgatott, ha a hasban feszü­lés érzése kínozza és gyakori félelemérzetben szenved, akkor igyék reggelenként éhgyomorra egy pohár természetes „Ferenc József"4 keserű­­vizet, mert ez megszünteti az emésztési zava­rok okait, csökkenti a mérges bélgázfejlődést s elhárítja a vértódulásokat. Az emésztőszervek bántalmainak több orvostanára elismeri, hogy olyan tüneteknél, melyeket a bé­ben keletkező mérgek okoznak, a Ferenc József víz kitűnően beválik. « ! *; hűlés esetén a test alapos bedörzsölése a valódi DIANA sósborszesz­ ns?. oldal •rauwwu IPALMAOKMA tótló ITAL r PAt 0 •<* f i A PÁLMA OKMA talp vízhatlan, rugalmas és olcsó. Minden cipőre felszerelhető és annakc tartósságát jelentékenyen emeli• TARTÓSSÁG TAKAROSSÁGOT Jeleni nak küzdenie kell a bo­sevizmus ellen. Most újra a külpolitikára tért át. — A mi bölcs külpolitikusaink — mondotta szokott gúnyos hangján Vajda —, hogy Blair és Litvinov uraknak szívességet tegyenek, tá­madják Németországot. Miután azonban Német­ország messze van, a szászok pedig közel van­nak, tehát a szászokon ülnek. Pedig mi a szászság Romániában. 250.000 szász lélek II millió román között. Egy csepp só a nagy ro­mán mamaligában! INTELMEK A NŐKHÖZ A mai nő nem arra való, hogy manikűröz­zön, rúzsozza magát. Németországban nem is arra nevelik a lányokat, hanem arra, hogy szé­­lescsipőjű nők legyenek, akik könnyen és so­kat szüljenek. Beszéde végén az uralkodó londoni nyilat­kozatát idézte, aki kifejtette, hogy óhajtja a békét, de véleménye szerint erős hadseregre van szükség a béke megvédésére. Vajda Sándor előadása után a gyűlés többi szónokai következtek, akik jobban érthető és egyben erőszakosabb kifejezésekkel tűzdelték tele beszédeiket. (H. 1.) Gömbos Gyula vissza­­érkezett a római tárgyalásokról Budapest, március 31. Gömbös Gyula magyar miniszterelnök római tárgyalásairól visszaérkezett Budapestre. A min­i­szterelnök a pályaudvaron megjelent küldött­ség előtt kifejtette, hogy Rómában kiszélesítet­ték és megszilárdították azt a politikai orien­tációt, amelyet két évvel ezelőtt elfoglaltak. Kiemelte még, hogy Itália népe tudás­ára éb­redt annak, hogy a hármasszövetség országai­nak összefogása sziget lehet az európai komp­likációk tengerén. Beszéde végén rámutatott arra, hogy Rómában kimélyítették az olasz— magyar—osztrák viszonyt és hiszi, hogy más államok is követni fogják a római megállapodás példáját, mert más államoknak is tudni kell, hogy az igazi béke csak az igazság jegyében bontakozhatik ki. Elmondotta még, hogy a tárgyalások során a magyar búza jövőjét biztosította.

Next