Brassói Lapok, 1936. április (42. évfolyam, 76-99. szám)
1936-04-01 / 76. szám
4. oldal Vádol a Burtkáék tragédiába fűlt élete AZ ASSZONY KISEBBSÉGI FÉRFIT, A FÉRJ KISEBBSÉGI NŐT SZERETETT Kéthónapos házasság, mely négy ember életét tett tönkre Cluj, március 31. Az asszonynak ötezerhétszáz lej havi fizetése volt. A férjnek ennél is kevesebb: ötezerkettőszáz. Ennyit kapott a banktól, melynek eleinte szorgalmas tisztviselője volt. Később — igazgatója véleménye szerint — sok olyan dolog történt vele kapcsolatban, ami az igazgatónak „nem tetszett“. A fiatal tisztviselő megismerkedik júniusban az ugyancsak fiatal egyetemi tanársegédnővel. Harmadrangú vendéglőben történik a megismerkedés, ahol a lány, a rendőrfőnök jóvoltából, ingyen ebédeket eszik, aminka szegény. Két hét sem teák bele és a fiatalember házassági ajánlattal áll elő. A lány eleinte óvatosan elhárítja magától a megtiszteltetést, mert úgy hallja, közös ismerősüktől, hogy a fiú életében a menyasszonyok sorában ő lenne a negyedik vagy ötödik. A fiatalember a megkérés időpontjában is vőlegénye egy másik fiatal lánynak. De az „nem számít“. Augusztusban megtörténik a házasság. A fiatal férj az tízezerkettőszázlejes havi fixéből, melyhez még délutáni könyvelésért kettőezerötszázat keres egyik magánvállalatnál, fényűző lakberendezést, gépkocsit, majd házat vásárol. Tízezer lejjel hozzásegíti feleségét a tanári képesítő vizsgához, sógornőjét beíratja az egyetemre, sógorát a politechnikumba. Ezenkívül százezrei vannak egy ékszerésznél, aki ezeket a pénzeket „közös üzletekbe" fekteti. Az egybekelés után rövidesen kiderül, hogy az asszony súlyos beteg Szanatóriumi gyógykezelésre szorul, majd állandó ápolónőt kell mellette tartani. Erre is futja az ifjú férj és az asszony fizetéséből, ami összesen, a leggondosabb összeadás mellett sem tesz ki többet tizenháromezernégyszáz lejnél. Amiről még élni is kell, még kosztot, lakbért, cselédet, adót és egy csomó elkerülhetetlenül szükséges kiadást kell fedezni. S mikor gépkocsi, ház és lakberendezés, tehát a közös szerzemény minden ingó és ingatlan vagyontárgya az asszony nevére van iratva, egyszercsak eldördül egy revolverlövés. A golyó az ifjú férj balszemén keresztül hatol az agyba, eszméletre sem tér többé, néhány órai haláltusa után kiszenved a klinikai ágyon. Tessék jól figyelni az időpontokra. Házasságkötés napja: 1935 augusztus 5. A halálos baleset napja- 1935. október 9. Az egész házasélet, ....., t az mennyel, ennyi vagyongyarapodással mindössze hatvannégy nap alatt zajlott le. KÉT KIVÁLÓ EMBERPÉLDáNY Az asszony 1936 március 27-én került a vádlottak padjára. Barátnői, pályatársnői, tanárai, igazgatónője csak a legjobbat tudják mondani erről a sovány, középmagas, gyászruhás asszonyról. Már a diáklányok otthonában, mintegy kétszáz lány őt tartja maga közt a legkülömbnek. Elnökükké választják. Pályadíjat nyer az egyetemen. Cselédlányoknak, monostori földműveseknek ismeretterjesztő előadásokat rendez. Az iskolában példás fegyelmet tart, kitűnő tanárnő. Lakásadói szerint feddhetetlen magánéletet élt A férj is kitűnő ember, a bankszakmában elsőrendű munkás. Maga a Nemzeti Bank fiókigazgatója, aki különben a kereskedelmi akadémián tanára is volt, pártfogolja, rajta tartja a szemét. Igazgatója szerint is csak a legutolsó időkben vett észre olyan dolgokat, amelyek „nem tetszettek“. Két ilyen kiváló emberpéldányból, két hónapi együttélés leforgása alatt, nem tud semmi jó kitelni, csak egy tragédia s egy botrányos részletekkel tarkított bűnpör. Mi lehet ennek az oka? KÉT RÉGI SZERELEM, SŐT TÖBB Az eseményeknek a házasság előtti időben kell gyökerezniük. Jól sejti ezt a vizsgálat s a tárgyalást vezető elnök is, aki már nagyon szeretne túllenni az egész szenzáción. Olyan tempót diktál a tárgyalásnak, mintha kergetnék. Tatai tanút követ, helyszíni szemle helyszíni szendét, kérdések pergőtüze hall egyegy gyámoltalan tanúra. Mire ráocsúdnék a kérdések értelmére, már meg is eskették, vagy eskü nélkül elbocsátják. A fiatalember harminc év körül jár és a negyedik menyasszonyánál tart. Miért ez a szenvedélyes igyekezet a fősülésre? Közben öt évig egyhuzaibua a vőlegénye egy igen egyszerű külsejű tisztviselőlénynak. A lányt, illetve kéthónapos menyecskét, pletykák egész legendaköre veszi körül. Két egyetemi tanár nevét érintik a tanuk felé kapcsolatban akik mellett tanársegédi minőségben dolgozott. Azonfelül egy fiatal karmesterről be is bizonyosodik, hogy éveken át udvarolt neki, de „házasságra nem gondoltak“. A kéthónapos házasság alatt a férj találkozik az öt éven át tartó ideállal, sőt egy hirtelen ötlettel egész vagyonát rá akarja íratni ugyanakkor, mikor felesége súlyos betegen fekszik a szanatóriumban. Az asszony is bemutatja férjének a lánykori udvarlót, aki a férj távollétében is megfordult az asszony lakásán, de hangsúlyozottan csak „udvariassági látogatásra“. Mindig volt valaki jelen ilyenkor a rokonok, barátok közül, tehát semmi rosszra ne tessék gondolni. Az asszony különben is beteg volt. Olyan betegséggel, amiről az orvos csak zárt tárgyaláson hajlandó nyilatkozni és itt is csak úgy, ha páciense feloldja az orvosi titoktartás alól. Burtkáné bírái előtt Két tevél és két kérdés Felolvasásra kerül két levél. Egyiket az asszony lányhuga, Dorina írja nővérének. (Emlékeznek Moliére vígjátékából a Dorina névre? Ő az a pajkos szobacica, aki a háznál minden dolgot öszszezavar, hogy végül is a szerelmes szíveket a házasság révébe segítse.) Ez a Dorina szép, feltűnően szép fiatal ,any és levelében tréfásan arról panaszkodik, hogy nem akad marha (dobitoc), aki feleségül venné őt De felolvasnak egy másik levelet is Ezt a halott férj írja, kevéssel a tragédia előtt, sógorasszonyának, a szép Donnának. Hogy csalódott a házasságában, hogy voltaképpen nem is élt házaséletet még, felesége betegsége miatt, aki ki’ca-Az aaczony intelligens. Nagyon 'intelligens. Három férfi intelligenciája szorult belé, mondják a házasság előtti udvarló, a fiatal karmester barátai. A férfi intelligens, nagy jövőt ígérő fiatalember, állapítják meg főnökei és barátai. Pénzük van. Házuk, gépkocsijuk, szép lakásuk. Fiatalok. És mégse boldogok. Az asszony erősíti ugyan, hogy jól éltek, nem voltak nézeteltérések köztük, de a férj panaszai, öngyilkossági tervei, türelmetlensége az asszony állandó betegeskedésével szemben, mindamellett szólnak, hogy ez a házasság már csírájában elrontott dolog volt, hiszen a legelső két hónapban sem hozta meg számukra a boldogságot. Nincs abszolút boldogság, jelentette ki a párhetes férj igazgatójának, mikor ez figyelmesen kérdezősködött tőle új élete felől. Ilyeneket nem beszél a mézeshetekben, aki úgy érzi, hogy megtalálta a számára leginkább megfelelő élettársat. — Dehát miért nem vette el önt? — kérdi az elnök a nagyon sovány, nagyon gyengén öltözött, nagyon megviseltnek látszó barna asszonytól, aki öt éven át volt a Burtica menyasszonya, majd hirtelen férjhez ment egy másik igénytelenben is azt hazudta neki, hogy egy operáció következtében veszítette el érintetlenségét Két kérdés azonban feleletet kíván a két levél alapján. 1. Várjon Viorica is csak egy dobitocot akart fogni Buruieában, hogy mindössze kéthetes ismeretség után és tudva a férjjelölt eljegyzési szenvedélyéről, igent mond s négy hétre a megemerkedéstől házasságra is lépvele. 2. Várjon a férj lóridén meggazdagodási (gépkocsi, berendezkedés, házvásárlás) mennyiben áll összefüggésben a házasságával és mennyiben az ékszerésszel közös üzleteivel? tisztviselőhöz. Semmi szép nincs ezen a fiatal asszonyon. De nagy, tág, meleg tekintetű dióbarna szemei vannak. És azt a finom, biztató mosolyt sem lehet elfelejteni, mellyel odaköszönt a vádlottak padján ülő nőnek, aki utóda volt, szerencsésebb utód a szeretett férfi kegyeiben neki és úgy lehet a férfi — gyilkosa. — Lehetetlennek tartotta, hogy elvegyen engem — mondja egészen természetes hangon, bár a szemeiben könnyek fénylenek —, mert én kisebbségi vagyok. Mintha azt mondta volna, nekem testi hibám van. Púpos vagyok, vérbajos, vagy leprás. Az ilyeneket nem szokás feleségül venni. Fiatal tanárnő tesz tanúvallomást, a vádlott egyik legjobb barátnője, aki ama bizonyos szörnyűemlékű éjszakát is nála töltötte. Nem is tanúskodik, szabályszerű védőbeszédet mond barátnője mellett. Hogy a néhai férj fűnek-fának panaszkodott boldogtalanságáról, ehe,/. csak annyi megjegyzése van, hogy „tisztára patologikus jelenség volt ez nála". A vádlott magánéletét pletykák mérgezték meg. Bizonyság erre a fiatal karmester, aki nagyon hosszasan udvarolt neki, nagyon szerette és végére járt minden mendemondának. Egyik sem bizonyult igaznak. — Miért nem ment akkor a vádlott ehez a karmesterhez, ha annyira szerette? — kellemetlenkedik új kérdéssel az elnök. — A házasságot ezzel az emberrel önként értetődően kizártnak tartotta. Ez kisebbségi volt, 6 pedig nagy román (románca). KIK A BŰNÖSÖK? Mindketten szegénysorból indultak el Meg kell nézni a hozzátartozóikat: tisztes, egyszerű falusi emberek valamenynyien. A szép Dorinát és a politechnikumos öccsét kivéve. Mindkettőről kiderült, hogy értelmesek, tehetségesek, nagy jövő előtt állók. És e nagy jövő útjában akadálynak látták az önként fakadt és olthatatlannak látszó érzést, mely kisebbségi nő felé vonzotta a férjet s kisebbségi férfi felé az asszonyt. Ki akarták metszeni tragukból, mint nem hozzájuk méltót, ezeket a vonzalmakat, mint falusi emberek szokták bicskával kivágni a kelevényi saját testükből, ha már tűrhetetlenné válik a sajtósa. És most az egyik halott, a másik gyilkossági bűnpör vádlottja. Ha felmentik is, micsoda élet, micsoda jövő várhat rá a történtek után, mikor minden hímszennyesét meglobogtatták a nagy nyilvánosság előtt. Pedig lehet, hogy felmentik. A szombati tanúvallomások nagyot sokat lendítettek a helyzetén. De ezt a négy félretaposott életet már semmiféle földi hatalom nem teheti jóvá. Az eset maga nagyon bonyolult, nem lehet egyetlen indutóokra visszavezetni a tragédiát. De ami az érzelmi vonatkozásokat illeti, egészen bátran az utolsó évek nemzetiségi izgatásaira, túlfűtötten szélsőséges, elfogult hangulatában kell az okok kútfejét keresnünk. íme hová vezetnek szegény, kicsiny, de nagyrahivatott emberek esetében ezek az erdélyi levegőhöz, minden izében méltatla ví acsarkodások. Ilyen tragédiák ez sgetnek belőlük. fognak születni egészen bizonyosan ennél különbek is még. Burtica Vasile erőszakos haláláért, Burticáné Pintiliescu Viorica végzetesen elrontott életéért, Erdős Júlia és Rónai Annal gyógyíthatatlan lelki sebeiért innen, a bírósági teremből vádolja egy hangos magánvád mindazokat, akik megmérgezték életüket. Akik mindnyájunk életét megmérgezték. Tessék odaültetni őket is, Burticáné mellé, a vádlottak padjára. És tessék végre igazságos ítéletet mondani felettük. Szentimrei Jenő Mézeshetekben sincs tökéletes boldogság A tárgyalás közönsége: elsősorban balról jobbra: dr. Spernic és Pabius védők, mellettük Burtkáné. Róth Mária felvételei 1936. áprils )