Brassói Lapok, 1937. február (43. évfolyam, 5-28. szám)

1937-02-01 / 5. szám

1937. február 1 ­ Külön j­s Mondok (PARLAMENTI KEZDEMÉNY­EZÉSBŐL törvényjavaslat készült az ÁLLAM­POLGÁRSÁG ELNYERÉSÉNEK MEGNEHEZÍTÉSÉRE) E­z már a második törvényjavs­lat, amely az állampolgársági törvény módosítását céloz­­za. Sőt többet tesz annál: nemcsak a csalárd után megszerzett állampolgárság­ukat akarja érvényteleníteni, hanem visszaható erővel le­hetővé teszi azoknak a látszatházasságoknak a felbontását is, amelyeket csak egyik, vagy másik házasfél állampolgárságának megszer­zése véget kötöttek. Az eljárást hivatalból, de magánfeljelentésre is meg lehet majd indítani s a bíróság föltételezés alapján is dönthet. Ilyen intézkedéseket tartalmaz ez a törvény­javaslat s hatását már most el lehet képzelni, ha netán törvényerőre emelkednék, hiszen rendben van, a­ parlament csak magas hivatá­sát teljesíti, ha küzd a törvények kijátszási lehetősége ellen, de a törvényjavaslat vájjon csupán ezt célozza? Kizárólag ezt az eszmét szolgálja, amidőn lehetőséget nyújt arra, hogy megnyíljanak az egyéni bosszú zs­i­pjei, tör­vényes alapot teremtve a sok bűnös között any­­agi ártatlan meghurcolására. Hol vannak az intézkedések, amik a hamisan vádaskodókat büntetik és hol vannak a bűnösség megálla­pításának félre nem magyarázható kritériu­mai? Aztán: a törvény lesújt a görbe utakon járókra és ez rendjén is volna, de a törvény azért törvény, hogy igazságot is szolgáltasson. Már­pedig az állampolgárság kérdésének két arca van. Ezrekről és tízezrekről tudunk, a­kik még ma is hontalan mivoltuk keserű ke­nyerét eszik, noha minden jogcímük megvolna az állampolgárság elnyerésére. S ha már ál­lampolgárságukból ki akarják akolbólítani az arra jogtalanokat, miért nem gondolnak egy­ben arra is, hogy jogaikba helyezzék mind­azokat, akik a túloldalon állanak? Ha felül­vizsgálást akarnak, hát legyen felülvizsgálás, de terjedjen ki azokra a területekre is, ame­lyeken az elfogult sovinizmus nem szívesen időz. Mert a sovinizmusnak gyenge a szive, mint az egykori gazdagé, ki szolgáival dobatta ki a méregetőket, mondván, hogy megszakad a szive a nyomor láttán. IHARC A MOCSÁRLAZ ELLEN­ D­e vájjon tényleg olyan égető teendő lenne­­ az állampolgársági lajstromok felülvizsgálása? Szélső nacionalistáink azt mondják: igen. Az idegenek eleszik a kenyeret a benszü­lött ro­mánság elöl. Soraikat tehát meg kell ritkítani, több életlehetőséget teremtve ezáltal az állam­alkotó fajnak. Mi több: maga Dobrescu De­meter, ez a kipróbált demokrata is hajlik né­mileg e felé az elmélet felé, mondván, hogy az ország több vendéget nem fogadhat be. „A­mikor a vendéglátó éhen hal, nem láthat ven­dégül másokat." Mi több, az előbb emitert törvényjavaslat aláírói között ltudi­n­iasi egyetemi tanár nevével is találkozunk. Hudi­­­áról tudni kell, hogy Lupu egyik bizalmasa s mindig az első sorban állott, amikor parla­mentben, vagy azon kívül harcolni kellett, vagy lehetett a demokratikus eszmékért. Most egy helyen szerepel a neve a szélső­jobboldali képviselőkével. Lám, az ,,idegen­ veszély“ már misztikum­má, dogmává vált, aminek hatása alól a ki­próbált humanisták sem vonhatják ki magu­kat. Távol áll tőlünk a szándék hogy újabb beözönlések ártalmatlanságát bizonygassuk, örülünk, hogy élünk, nemhogy megenged­hetnék magunknak affajta prókátoroskodások csintalanságát. De emlékszünk egy neves nem­­zetgazdász megállapítására, aki szerint Ro­mánia gazdag földje különösebb megerőltetés nélkül kenyeret adhat 30 35 millió léleknek. És eszünkbe jut Mussolini válasza, amit az őt vallató Emil Ludmignak adott, hogy a 40 mil­liós Olaszország boldogabban, emberibb vi­szonyok között él, mint a középkor 20 milliós Itáliája. Viszont Mussolini lecsapolta a Róma körüli mocsarakat, ezer és ezer telepeny föld­del ajándékozva meg az olasz mezőgazdasá­got. Nekünk is vannak mocsaraink és vájjon miért jelentenek nagyobb veszélyt az idege­nek, mint ezek a halált árasztó, millió és mil- ii­lió hektárt beborító posványok?! Avagy az “ idegen, aki a maga becsületes munkájával ” rap, mint nap gyarapítja, a nemzeti vagyont, károsabb jelenség-e, mint a mocsárláz, amely miazmáival messze területeket fertőz meg és évről-évre ritkítja a lakosság sorait? Az uralkodói bölcseség ragyogó példáját látjuk abban a minapi tanácskozásban, ami­nek legfőbb tárgya a mocsárláz elleni küz­delem megszervezése volt. Őfelsége magához kérette az illetékes minisztereket és jelentést, javaslatot kért tőlük. Igen, mert e harc meg­indítása ma mindennél sürgősebb. Ma föltétle­nül sürgősebb az „emberekért", mint az em­berek ellen". O, buzgó parlamenti kezdemé­nyezés, van-e fogalmad arról, hol marad az állampolgárság „veszélye" a mocsárláz, a gyermekhalandóság, a kiütéses tífusz, a tuber­kulózis mellett?... (A KORMÁNY MEZŐGAZDASÁGI HITELINTÉZETET ÁLLÍT FEL) Éppen ideje volt e régóta vajúdó terv meg­valósításának. Már az agrárreform idején ese­dékes lett volna. De jobb későn, mint soha. Az ország lakosságának 85 százalékát kitévő föld­­művestársadalom tehát nem lesz ezután csu­pán a magánpénzintézetek hiteltámogatására utalva. Viszont aggodalmaink vannak az ál­lami segítségnyújtás hatásosságát illetőleg. Itt van például az az intézkedés, amely szerint a hitelintézet az 5 évre szóló beruházási köl­csönök után 26 százalék kamatot szed. Már most, ha tekintetbe vesszük, hogy a mezőgaz­daság bő termés esetén is legfeljebb csak 5 százalék jövedelmet hajthat, kissé túlzottnak tűnik fel az állam kamatigénye. (A csehszlo­vákiai mezőgazdasági hitelintézet 1 százalékos kamat mellett ad ki kölcsönöket.) Itt tehát hiba van, amit a parlamentnek a kérdéses törvényjavaslat megvitatása során föltétlenül orvosolni kell. Más kérdés, hogy a kisebbségi mezőgazdák mennyiben számíthatnak a hitelintézet támo­gatására. Ez viszont csak a törvény alkalma­zása során fog kiderülni. Addig is (Van ir­tana a földművelésügyi miniszter blokkra juttatni a szükséges felvilágosító adatukat. Cluji gazdasági egyletünkre e téren nagy fel­adat vár. S. 3 oldal i speciális fog-és száj­szappan enyhe habja alaposan megtisz­títja a fogakat, ott is ahová fogkefe nem juthat el; a különlegesen finom tisztító­­anyag kifényesíti a fogzománcot, ■" anélkül hogy azt megtámadná, a Dr. Bräunlich által össze­állított Sulferszín-Oleat fokozatosan tá­volítja el 9 fogkövet és megaka­dályozza az újraképződést. KALODONT 3 kamió qah&w&Jfya, H&y&L éptégít­és egyébségé&f Kegyelemkérés jogával Halálra ítélték a moszkvai per 13 vádlottját Radek és Szokolnyikov 2k 10 évi börtönbüntetést kapott Moszkva, január 30 A moszkvai nagy „hazaárulás­“ per el­érkezett a tragikus végkifejtéshez: a Szovjet legfőbb törvényszéke a szombat­ra virradó éjszaka kihirdette ítéletét. Eszerint: Pjatakov, Szerebrjakov, Mu­rálov, Livsitz, Boguszlavszky, Knyazev, Pratajcsuk, Norkin, Sesztov, Turok, Grase és Pusin vádlottakat halálra. Radeket, Szokolnyikovot és Arnoldot tíz-tíz évi, Sztrollovot pedig nyolc évi fogházra ítélték. AZ ÍTÉLET VISSZHANGJA AZ ANGOL ÉS FRANCIA SAJTÓBAN A londoni Daily Telegraph hevesen támadja a moszkvai ítéletet. Azt írja, hogy a döntés ellentmond a legelemibb igazságérzésnek is. Az egész per nem volt komoly és a legbetegesebb képzelő­dés sem állíthatja, hogy a vádlottak tényleg elkövették a terhü­kre rótt bűn­cselekményeket. A Daily Express szin­tén védelmébe veszi az elítélteket és szégyenletesnek tartja az­­eletet. A News Chronicle többek között azt a megállapítást teszi, hogy a sorozatos trockista perek és a szovjetvezérek kö­zötti súrlódások folytán szinte az egész „öreg gárda“ felmorzsolódott már. Lenin közvetlen munkatársai közül most már csak Sztálin és Trockij vannak életben­ A francia sajtóban is igen éles hangú bírálatok és támadások olvashatók az ítélettel kapcsolatban. AZ ÍTÉLET INDOKOLÁSA Az ítélet indokolása szerint az elítélt trockisták szét akarták rombolni Orosz­országban a szovjetrendszert és vissza­állítani a kapitalizmust. Ezt a célt szol­gálták a kártevő cselekmények, kémke­dések és a tervezett merényletek. Troc­kij megígérte Hess Rudolfnak, Hitler helyettesének, hogy ha Oroszországban Trockij-uralom lesz, úgy Németország gazdasági, politikai és területi engedmé­nyeket kap a Szovjet terhére, elsősorban Ukrajnában. Ugyanígy ígérte Japánnak az Amur-vidékét. Kötelezettséget vállalt továbbá Trockij, hogy feloszlatja a kol­lektív és szovjetgazdaságokat s .Megre­­formálja a tőkegazdálkodást és az ipari rendszert is. Az ítélet kihirdetése után az elnök kö­zölte a vádlottakkal, hogy jogukban áll kegyelmi kérvényt benyújtani a köz­ponti végrehajtóbizottsághoz s ha arra 24 órán belül nem érkezik válasz, úgy az ítéletet végrehajtják. Hozzátette az ügyész, hogy ha Trockij­t a Szovjet te­rületen kézrekerítenék, úgy szintén tör­vényszék elé állítják. Az ítélet a halálraítélteket minden po­litikai joguktól is megfosztja, m­íg azo­kat, akik csak fegyházbüntetést kaptak, csupán a büntetés kitöltésétől számított újabb 5 évre mondja ki politikailag jog­­fosztottaknak. Valamennyi elítélt ma­gánvagyonának elkobzását is elrendelte a­z ítélet. Értekezletet tartanak a nemzeti parasztpárt translvaniai vezetői Bucuresti, január 30 Popovics Mihály volt igazságügy-mi­niszter a nemzeti parasztpárt transil­­vániai főnöke Bucurestiből Bra­sovba utazott. A Curentul értesülése szerint a jövő hét folyamán a nemzeti parasztpárt transilvániai vezető politikusai Popo­vici elnökletével értekezletet tartatak Brasovban és azon valószínűleg Maniu is megjelenik.

Next