Brassói Lapok, 1937. február (43. évfolyam, 5-28. szám)

1937-02-01 / 5. szám

4 oldal Az elsőfokú ítélet után... Amikor két maramu karrier a bíró és vádlott szerepében találkozott Budapesten Szemák Jenő dr., aki Sigheten volt vádlott, és Kenyeres-Kaufmann, aki Pesten lett azzá Mégegyszer nyilatkozik a sigheti nagybácsi SighHull Marmafki, január 30-Valamikor régen két ember elindult Maramuresből. Két ember, különböző úton, különböző céllal. Két különböző helyre érkeztek i® meg. Mégis összetalálkoztak. Olyan ez, mint egy találós kérdés. Az egyiket úgy hívják: dr Szemák Jenő, táblai tanácselnök, a budapesti büntetőtörvényszék elnöke. A másik azt mondta: Kenyeres, de a vádirat és ítélet szerint csak Kaufmann Azt mondta: Miklós, de az ügyész szerint Mózes Jákob. Foglalkozására nézve Mindenekelőtt sietünk kijelenteni, hogy dr. Szemák Jenő, aki bírói pálya után aránylag rövid idő alakú, meglepő karriert futott be, apai részről, rutén, anyai ágról pedig román. Az egyik maramuresi faluban született és anyja kívánságára iskoláit a blajii román gimnáziumban végezte. Tulajdonképpen ennek köszönheti későbbi pályafutását Az egyetemi évek elvégzése után Sighetul- Marmatiei-n telepedett lesti ügyvédi irodát is nyitott. A világháború idején, amikor Ibrányi György, Sighet város rendőrkapitánya ellen bűnvádi eljárás volt folyamatban és állását álól felfüggesztették, dr. Szemák Jenőt nevezték ki ideiglenesen a rendőrkapitányi állásba. A világháború után, 1920-ban és térben, amikor valamennyi középiskoláján kötelezővé tették a román nyelv és irodalom tanítását, dr. Szemák az azóta megszűnt sigheti református gimnázumnak lett az első román tanírja A gimnáziumot még 1921 év folyamán bezárták, mert a hatóságok a tanátó kar nagy részét nemzetellenes magatartással vádolták é® a vádlottak között ott szerepelt dr. Szemák Jenő is. Csai: a hadbírósági eljárás megszüntetése után, amikor az összes vádlottakkal együtt dr. Szemákot i® rehabilitálták, hagyta el Románia területét és költözött Budapestre. Ott egy darabig hasztalan próbált elhelyezkedni, de később, éppen román nyelvtudására tekintettel, báró Perényi Zsigmond, Maramures vármegye volt főispánja, beajánlotta gróf Bethlen Istvánhoz, aki mellett az optáns pörre vonatkozó akták nagy részét fordította le. Később munkája jutalmául Bethlen gróf kinevezte bírónak a budapesti törvényszékhez, ahol rövidesen tanácsosnök lett, majd táblabiró és végül táblai tanácselnök, azonban ennek ellenére megtalálta régi beosztását a budapesti tövényszéknél, amelynél az egyik büntetőtanács elnöke. Sok nagy szenzációt keltő püntet letárgyalása után így került elébe Kaufmann Mózes Jakab, alias Kenyeres Miklós az állítólagosan elcserélt ember. Ez utóbbi jóval régebben, még 4-5 éves korában elkerült innen, de a budapesti kirélyi ügyészség vádiratába láthatóan bizonyos „maramuresi allnecket“ mindvégig megőrzött Most, bűnügyének főtárgyalásán kétségbeesetten kapálózott a múltja ellen, amely kísérti és amely bizonyára tönkreteszi oly bizBritannia-i különítményes, viharparkos reformifjú, széndiktátor és képviselőjelölt. Jelenleg vádlott, illetőleg már elitélt két különböző karrier, mert karrier mind a kettő. A maga nemében Az is, aki ott ül fenn, az igazság, a jogrend által emelt piedesztálon, az elnöki emelvényen és kérdezett, de az is, aki fent szorongott, verejtékezett, vergődött és a kérdésekre alázatos tisztelettel csűrt-csavart. Presztízs dolgában ebben a perben Maramures ugyancsak érdekelve vantatóan kecsegtető jövőjét. Ámbátor, a két hónap még nem jogerős. AKIK MÉG EMLÉKEZNEK A KAUFMANN GYEREKRE Itt hiába is próbálna tagadni. Alig néhány kilométerre Lighet határától fékezik Berkesti község. Csak odáig kell kimenni, hogy az ember Kenyeres „képviselő úr“ családi kapcsódaira vonatkozólag egész pontos értesüléseket kapjon. Ebben a községben gyökerezik a családfa, amelynek finom kis gyümölcse a későbbi, magyarországi szénpotentát, akinek még Kapp tábornok bizalmába is sikerült beférkőznie. Itt mesélte még amikor a Kenyeres-Kaufmann-ügy első ízben került a felszínre, a Kaufmanncsalád egyik távoli rokona, az időközben elhalt Davidovits Sztrul, hogy a hangos budapesti antiszemitának apai nagyapját Kaufmann Ávram Eiziknak hívták és marhakereskedő volt. Ezelőtt öt évvel, nyolcvanhétéves korában halt meg egyik bihar megyei faluban. Apja, Kaufmann Niszen, Berbesti-ben kötött házasságot Kábán Reginával- Talmudista volt, aki a házasságkötés után próbálkozott csak kereskedelmi pályán érvényesülni, ami utódjának jobban átkerült, mint néni. Sugatagon nyitott szatócsüzletet és itt látott napvilágot a kis Mózes Jakab, aki most olyan hevesen tiltakozik a név ellen, amelyet a berkestiek tudós rakona anyakönyvelt el hitelesen. Kaufmann Niszen és Káhán Regina házasságából ugyan még több utód származott, azonban az itteni rokonság a leghatározottabban állítja, hogy Kaufmannék soha senkit örökbe nem fogadtak, a környéken pedig nem ismertek soha egy Kenyeres Miklós nevű munkást, akiire a budapesti főtárgyalás vádlottja, mint apjára hivatkozott. A LIGHETI NAGYBÁCSI IS MEGMONDJA AZ IGAZAT De van Kenyeres-Kaufmann Miklós Mózes Jákob berkesti ismeretségén kívül sokkal közelebb álló -,okon is, aki tisztázza azokat a ténykörülményeket, amelyekre a budapesti törvényszék kiváncsi volt. Itt van a sigheti nagybácsi. Mindenki ismeri. Éppen olyan jól, mint a magyar szénelosztó központjában na unokapecsét. Káhán Salamonnak hivják, talmudtudós és foglalkozására nézve az itteni ortodox zsidó hitközség metszője. Vele beszélgettünk a „nagy fiúvá" lett Mózesről, aki a pesti szeneitatás körül olyan erélyesen akarta megszüntetni „zsidó virzsaftot“. —■ Mintha most is magam előtt látnám a testvéremnek, Káhán Reginának e bacskájét. — mondja elgondolkozva. — Élénkszemű kis pejeszes zsidógyerek volt, aki szokatlanul nagy érdeklődén tanúsított minden iránt, ami körülötte történt. Sokat foglalkoztam a gyerekkel, mert a sógoromat gyakran meglátogattam Sugatagon a szatócsüzletben Én végeztem el rajta a rituális körülnetelést is, de az nem igaz, hogy nem a rendes időben, ahogy azt most ő a tárgyaláson állította. A zsidó hittudománnyal is korán kezdett foglalkozni Dehogy is gondoltam volna akkor, hogy később olyan veszedelmes ellensége lesz a saját fajának. — Később — folytatta — a szut ácsbolt Sugatagon egyre rosszabbul ment, úgyhogy végül is a sógorom elkörtészkedott a faluból, Nagyváradra ment, ahol kitanulta ő is a metszői mesterséget és azután elkerült Bél községbe sakternek. Annyit még tudok, hogy a fia, Mózes Jakab, Aradon gimnáziumba iratkozott. Később 15—16 éves korában azután véglegesen elszakította azokat a szálakat, amelyek őt még a családjához fűzták. Ekkor a mi számunkra már meghajt. Ezeket mondja a maramuresi nagybácsi, amihez még hozzáfűzi, hogy sógora idegen permeket soha örökbe nem fogadott. Hogy miért erősítette meg a fiúnak ezt a vallomását a déli rabbi, ő nem tudja. Azt sem hiszi, hogy mondta, armikor diplomáciai után kihallgatták, de ha mondta, akkor talán csak az man szív szólalt meg benne, amely mindig meg tud bocsátani és még próbál segíteni a rossz fiún.* Maramuresből elindult két ember különböző utón, különböző céllal. Két külön helyre is érkeztek meg. Mégis adalkoztak. Olyan ez, mint a találós kérdés: ha feldobják csörög, ha leesik csörög. Ami, nemdebár, rabláncot jelent, kedves Kenyeres úr?! k. gy. Bemutatjuk a hét per főszereplőjét Száraz tűzifa, épületfa és fdeszka legjutányosabb IRBARUS“ Svíjft Telefon 441. 500, 601. A Lunta szerint Nem lehetetlen a községi választások újabb elhalasztása A lap kizártnak tartja a jobboldaliak kormányra jutását Bucuresti, január 30 A Lupta igen érdekes cikkben foglalkozik a belpolitikai helyzettel és ennek keretében a községi és megyei választások kérdésével. A lap nem tartja kizártnak, hogy ezeket a választásokat noha időpontjukat már megállapították március 25-ben, ismét elhalasztják. Utal arra, hogy a kormánypárt elnöki tanácsát még mindig nem hívták össze s a párt propagandabizottsága sem tartolt ülést a parlament megnyitása óta. Nincs kizárva, — írja a lap — hogy azokat a választásokat, ahol csak a tanácsosok egyharmadát kell megválasztani, mégi® megtartják, tekintve, hogy három év előtt választott és kormánypárti többségű tanácsokról van szó s így az eredmény csekély mértékben b Befolyásolhatja a jelenlegi politikai helyzeteit, még akkor is, ha az ellenzéki pártok győződnek. Ott azonban, ahol időközi bizott B. L Az őszre kibővítik Brasov város vízhálózatát Ötvenmillió lettannak a vízhiány leküzdésére Brasov, január X. A városi vízszolgálat már évek óta nem tudja kielégíteni a lakosság teljes vízigényét. Különösen a nyári hónapokban szenvedett sokat a lakosság, amikor a város különböző részeiben naponta több órára teljesen kikapcsolták a vizet. A városi időközi bizottság most elérkezettnek találta az időt a vízkérdés megoldására. A tanács utasította a műszaki hivatalt, hogy dolgozzon ki tervezetet. A tervek elkészültek s azokat jóváhagyás végett a fővárosi illetékes hatóságoknak a napokban be is mutatták. Socol városi főmérnök munkatársunk előtt az alábbiakban ismertette a vizműépitési terveket. Mintegy 50—60 millió tejes költségiveténéi a Csukás-hegy közelében a Dobrén-patak mellett összekapcsolják az ott talált forrásokat s ezeknek vizét 50 kilométeres vezetéken Bragovba irányítják. A Kocsis-gyár közelében vízgyűjtő tartályt állítanak fel s a város lakossága, Dorste és Noa községek, valamint az uj gyártelepek ebből a tartályból fogja kapni a vizet. A patak völgyében olyan bő forrásokra találtak, amelyek napi 12 ezer köbméter vizet tudnak adni s ezzel a hatalmas vízmennyiséggel közel 150 ezer lakos részére hosszú évtizedekre lehet biztosítani a vízszolgáltatást. Az előirányzott 50—60 millió lej előteremtésére már tárgyalásokat kezdtek s márciusban a munkálatokra az árlejtést is ki lehet tűzni és ha valami közbe nem jön, őszre már üzembe is helyezhető az új tartály. Addig is azonban, hogy ne állhasson elő a mai évi helyzet, a műszaki hivatal a napokban elkészíti a vágóhíd melletti kutat, amely ideiglenesen pótolni fogja a városi vízszükségletet. jogok működnek, a kormány nem kockáztathatja meg a választást. Olyan megyék és községek ezek, ahol a liberális párt szervezeteiben viszályok dilinek Miután az ellentéteket a pártközpontnak még mindig nem sikerült elsimítani, valószínűnek látszik a választások elhalasztása, mivel megtartásuk a kormánypárt biztos vereségét jelentené. A városokban meg az a helyzet — szól a cikk —, hogy a politikai pártok szerint megoszlott románsággal a kisebbségi pártok egységes listával vennék fel a tűzdelmet. Ami a kormányutódlást illeti, a Lupta többek között a következőket írja: — Nem jöhetnek kormányra azok a jobboldali pártok, amelyek úgy vélték, hogy a Blum-kormány még az elmúlt év novemberében megbukik s hogy Európa tengelye a Berlin—Róma vonal lesz. Nem kerülhetnek hatalomra azok sem, akik De la Rocque ezredes mozgalmában reménykednek. Addig semmiesere, amíg Románia érdekei szoros együttműködési politikát diktálnak Franciaországgaal és a kisantant államaival. Nemsokára ütni fog egy igazságtalanul sújtott ember órája és a mi pársunk lesz az első, — mondják liberális oldalon — amely sajnálni fogja a barátságtalan szakítást Titulescuval, a legtisztábban látó román külpolitikai férfiúval. A lap megállapításaihoz érdekesen kapcsolódik az a jelentés, amely szerint Saver Radulescu volt külügyi alminiszter Titulesen bizalmasa a jövő héten az országba érkezik. Radulescu megérkezése után azonnal érintkezésbe lép több pártvezérrel, akikhez különböző közléseket továbbít nyilván a volt külügyminiszter részéről. 1937. február 1 Koleszár szanatórium, Cluj Piata Cuza Voda 8 sz. — Telefon 1028. Sebészeti-, fül-, orr- és gégebetegeknek. Igazgató-főorvos dr. Koleszár László Operateur — Az összes fizikális gyógyeszközökkel fölszerelt speciális intézet. (Rövidhullám). Asztmakezelés. — Közös és külön szobák 150—250 lej naponta.