Brassói Lapok, 1937. november (43. évfolyam, 232-255. szám)

1937-11-01 / 232. szám

2 oldal Vásárhelyi püspök meglátogatta a brassói református iskolákat A h­itterjesztés és biárenfotidis kérdései a reformát­us Lár­­missziói koo­erenciákon Bragoo— Brassó, október 30. Vásárhelyi János református püspök szom­baton délelőtt a református iskolákat látogat­­ta meg Illés Gyula dr. igazgató-tanácsos, Sze­le Béla dr. egyházközségi főgondnok, Kiss Albert esperes és Csia Pál brassói lelkész tár­saságában. Az egyházfő előbb a belvárosi ele­mi iskolában tett látogatást, majd a közép­iskolákban, végül a Gyár-uti és Derestyei-úti elemi iskolákban. Délután 6 órakor a püspök a brassói egy­házközség tanárainak és tanítóinak értekez­letén vett részt. Ezután a Szentpéteri­ úti ima­házban tett látogatást. Ese társasvacsora volt a Székely Társaságban. A kereskedelmi iskolában szombaton dél­előtt újabb külmissziói előadások és megbe­szélések voltak. Schoppe Károly németországi misszionárius közbejött akadályok miatt nem jöhetett Brassóba, ezért az ő előadását Hor­váth Jenő dr. tartotta meg a külmisszió mai világhelyzetéről. Előadásában a keresztyénség általános világhelyzetét ismertette, majd rá­tért annak a nagy munkának a vázolására, amelyet a világ különböző keresztyén népei a pogányok térítése terén fejtenek ki. Elmon­dotta, hogy ma 380 missziós társaság végez ilyen munkát és évi 15 milliárd lejt fordíta­nak erre a célra. Ennek a munkának eredmé­nyeképpen Indiában és Kínában ma már ön­álló keresztyén egyház van. Kínában működik Babos Sándor erdélyi misszionárius és fele­sége is. Afrikában az izlám terjeszkedése je­lent nehézséget a külmissziónak, Amerikában viszont a fehér és fekete népek közötti ellen­tétek. Óceániában a legfejlettebb a külmisszió, ahol egymillió emberre 436 misszionárius jut. Kínában ezzel szemben egymillió emberre alig három missziós munkás esik. A következő előadást Szigethy Béla bucu­­resti lelkész tartotta „Egyházunk szolgálata a szétszórtságban“ címmel. Részletesen ismer­tette azt a munkát, amelyet az erdélyi refor­­mátusság a szórványokban élő magyarság ér­dekében végez. Az erdélyi református egyház­­kerület híveinek a száma 500 ezret tesz ki s ebből mintegy hetvenezren szórványokban él­nek, teljesen magukra hagyatva. A hetvenezer szórványban élő református közül ötvenezer az ókirályságban él. A nyilvántartott szórvá­nyok száma 98?. A szórványokban élő refor­­­mnátusokat a lelkészek csak nagy áldozatok során tudják meglátogatni s igy vezető hiá­nyában a más népekbe való beolvadásra van­nak ítélve. A nyári szünidőkben a reformá­tus teológusok igen értékes munkát végeztek­­az Ókirályság szórványaiban s ennek eredmé­nyeképpen négy helyen is megalakult az egy­házközség. Véleménye szerint az ókirálysági­­és erdélyi szórványoknak a kérdését három év alatt rendezni lehetne, erre azonban mint­egy 110 millió lejre volna szükség, úgy véli, hogy nagyban előre lehetne segíteni a szórvá­nyokra szakadt reformátusság megmentését a következő elgondolások megvalósításával: Régi egyházi lapok és folyóiratok terjesz­tése a szórványokban. Az erdélyi magyarság­nak a szórványokból kellene szerződtetnie cselédleányokat és legényeket. Az erdélyi if­júságnak gyakran kellene felkeresnie a szór­ványokat és lehetőleg levelezést kellene fenn­tartania az ott élő reformátusokkal. Társa­­­dalmi gyűjtés, perselyek útján, a szórványok részére a cseregyerek-akció. A külmissziói megbeszéléseket délután is folytatták. Horváth Jenő dr. felolvasta Babos Sándor misszionárius és feleségének a konfe­renciára küldött levelét, majd a külmissziói gnunka kötelezéséről tartott előadást. Előadó­­sa során ismertette az egyre jobban kibonta­kozó erdélyi külmissziós tevékenységet, a­­melynek ma már több, mint 2000 nyilvántar­tott munkása van. Ostromállapot Jeruzsálemben Jeruzsálem, október . A Daily Herald szerint 2000 jerzsále­­mi angol katona indult a Nablus és jeni­­síi hegyekbe páncélautókkal, repülőgé­pekkel és gépfegyverekkel felszerelve s­zallítólag már meg is ütköztek az ottani­­arab bandákkal, amelyeknek nagy vesz­teségeket okoztak. Más jelentések szerint Jeruzsálemben egy ősidőt fegyverlövésekkel megöltek s hármat súlyosan megsebesítettek A vá­­grosban kihirdették az ostromállapotot. Schacht lemondását Diner nem fogadta el? ajból kiviláglott, hogy Schiacht és Göring kössön nagy né­psgi eltérések vannak Berlin, október 30. A Havas sajtóiroda berlini értesülése szerint Schacht Hjalmar dr. lemondása a gazdasági miniszteri tárcáról a leg­élénkebben foglalkoztatja úgy Németor­szág, mint a világ közvéleményét. Schacht dr. jelenleg nemcsak a birodal­­mi jegybankot kormányozza tovább, ha­nem átmenetileg a gazdasági miniszté­rium ügyeit is intézi, miután hír szerint Hitler vezérkancellár nem fogadta el le­mondását. Göring porosz miniszterelnök­nek, a négyéves nemzeti szocialista terv végrehajtójának legutóbbi cikkéből vi­lágosan kitűnik, hogy a követendő gaz­dasági politika tekintetében Schacht és Göring között lényeges nézeteltérések vannak. Ha Schacht dr. végül mégis meg­marad helyén, úgy az csak Hitler köz­belépésének lesz tulajdonítható. Hivatalos n°met körök eddig nem hajlandók magyarázatokat adni a Schacht-ügyben. A Darányi-beszéd visszhangja Az Universul elfogadhatatlanoknak tartja Magyarország kisebbség­­politikai feltételeit A Devissiaelenes Liga megindokolja: miért szalassztotta el a november 7 re­g el­veszett marosvásár­­hegyi nagygyűlését? Bucuresti, október 30 Az Universul vezető helyen foglalkozik Darányi Kálmán magyar miniszterelnök legutóbbi beszédével. A lap idézi a be­szédnek azokat a kitételeit, amelyekben a kisantant államok és Magyarország kö­zötti tárgyalásokról és ezzel kapcsolatban az utódállamokban élő magyar népki­sebbségekről is szó esett. A magyar mi­niszterelnök véleményéhez az Universal a következő megjegyzést fűzi: — Mi tűnik ki ezekből a kijelentések­ből? Egyfelől Magyarország feltételeket szab a kisantantnak és úgy formailag, mint tartalmilag teljességgel megenged­hetetlen kívánalmakkal áll elő, másrészt szoros kapcsolatot létesít a kisantant álla­mokban élő magyar kisebbségek „megja­vított“ helyzetének esetlegessége és az il­lető országokkal való „normális kapcso­latok“ kiépítése között. Hogyan lehet tár­gyalásokat kezdeni és folytatni ilyen fel­tételek mellett? Darányi magyar minisz­terelnök megállapította, hogy „a Magyar­országtól elcsatolt területeken“ élő ma­gyar kisebbségek helyzetét orvosolni kell. Mi mást jelent ez, ha nem Románia, Cseh­szlovákia és Jugoszlávia magyar kisebb­ségi politikájának közvetett elítélését? A lap végül hivatkozik Hodza Milán csehszlovák miniszterelnökre, aki minap­­ tartott beszédében tiltakozott a „külső beavatkozások“ ellen.­­ Egyetlen román kormánynak sem lehet más álláspontja, más magatartása a magyar kormány olyan törekvéseivel szemben, amelyek megengedhetetlen­eó- YNOS által cgjgssss» nklrflsiMjA Vegyen nagy to­burt. V Adja vissza megsárgult, színtelen fogainak UlliffiUS FUIRÍIiUT Az antiszeptikus fogkrém, amely azokat ismét vonzóvá teszi Ke­­ngttffe, hogy targán, színelen fogak káro­­sai befolyásolják társadalmi érintkezéseiben és üzleti si­kereit. Kövesse embertársai millióinak példáját* Hasz­náljon fogaihoz Kolynost az antizzeptikus fogkrémet amelyet fogorvosok kiválóan megbecsülnek — Világszerte híressé vált azáltal, hogy a fogaknak ragyogó fehérséget I Önnek is lehet az a csábít* I-­­I mosolya, amit ] Kolynos ad, lényt ad, valamint ad­ a kel­­lemet friss érzést, ami hass­­nálata után a szájban kelet­­kezik. Kolynos gazdaságos Pét, annyi szükséges, mint egy mái közönséges fogkrémből: egy ezer­­méternyi a száraz ke­­ftre kenve teljesen elégséget. Tegyen kísérletet Kolynos fogpasztával. Figyelje meg azután fogain a hatást ! ­ Sikerrel végződött a kolozs­vári Tricotex munkásainak sztrájkja Cluj—Kolozsvár, október 30. A kolozsvári­ Tricotex-üzemben a négy nap óta tartó sztrájk a munkások győ­zelmével ért véget. Az igazgatóság elfo­gadta a kollektív szerződést, a nyolc órai munkaidőt, a két heti felmondást, a két heti fizetéses nyári szabadságot s h­oz­zá­­árult a 15 százalékos fizetésemelés- 1937. november 1 tlen és elfogadhatatlan feltételek melletti beavatkozást jelentenék belügyeinkbe — fejezi be cikkét tíz Universum Ugyancsak az Universulban egy másik közlemény jelent meg, amely bejelenti, hogy a Revizióelenes Ligának november 7-ére összehívott kongresszusát későbbi időpontra halasztották el. A nagygyűlést a lap szerint, egyrészt azért kellett elha­lasztani, mivel erre a napra hívták össze az Orthodox Testvériség és a görög ka­tolikusok egyesületének kongresszusát is, másfelől a Revízióellenes Liga úgy vélte, hogy nem támaszthat nehézségeket az ország folyamatban levő diplomáciai tárgyalás­­ai elé, tekintve, hogy a nagygyűlés jel­legét a rossz hiszemű­ek tévesen értel­mezhették volna. A liga bizonyságot akar tenni afelől, hogy nem soviniszta szövetkezés, amely arra törekszik, hogy megakadályozza a Romá­nia és Magyarország közötti megegyezést, amennyiben ez az ország érdekeit fogja szolgálni , ha a másik fél biztosítékot nyújt a jövőre nézve. „Ezért a Revízióel­­lenes Liga, anélkül, hogy letenné a fegy­vert, úgy határozott, hogy a Marosvásár­helyre összehívott nagygyűlést ehalaszt­o 4t­­a. A Szellem győzelme Egy évvel ezelőtt a magyar olimpiai bajnokokat ünnepelte a világ, míg most Szent-Györgyi szegedi orvosta­nár előtt hajtja meg az elismerés zász­lóját. Nagy különbség van az ünnep­lésnek e két alkalma között. Tavaly a fizikai teljesítmények révén kerü­lt e kis nép a világ érdeklődésének közép­pontjába ma pedig a nemzeti géniusz kért és kapott helyet a szellemi telje­sítmények legelőkelőbb sorában. És a géniusz ünnepete az igazi ün­nep. S ha nagy, gazdag nemzetek a legmagasabb tudományos kitüntetésre érdemesnek tartott fiai részére osztat­lanul jár ki az egész világ tisztelete és megbecsülése, mit mondjunk most, mi­kor egy szegény, kis nép idegölő ne­hézségekkel küszködő tudósa jut oda, hogy tudományos felfedezéseiért meg­kapja a legnagyobb nemzetközi érté­kelést? . . . Szent-Györgyi a negyedik magyar tudós, akit a Nobel-díjra érdemesnek talált a stockholmi bizottság. Az első Nobel-díjas magyar tudós Lénárd Fü­­löp, a heidelbergi egyetem tanára volt, utána Bárány Róbert a bécsi, majd az upsalai egyetem tanára részesült e ma­gas kitüntetésben, harmadiknak pedig Zsigmondy Richárd, a göttingni egye­tem tanára kapta meg a Nobel-díjat kémiai felfedezéseiért. Ehez a négy, immár világszerte is­mert és tisztelt névhez vegyük hozzá a magyar szellemiség más nemzetközi sikereit. A nemzeti géniusz erejének ez a legutóbbi teljesítménye is abból a szel­lemi talajból nőtt ki, amely Kőröst Csom­a Sándor, a két Bolyai és Eötvös Lóránd s más magyar tudósok zsenijei megtermékenyítette, így Szent-Györ­gyi ünneplése egyben számbavétele is nagy népi értékeinknek. Ezen érté­kekre pedig nemes büszkeséggel hivat­kozhatunk és kell hivatkoznunk ma, amikor bizonyos áramlatok ú­j értéke­lési föltételeket akarnak az emberiség számára szabni. A nemzetek versenyfutásában a ma­gyarság új győzelmet könyvelhet eln. Ezt a győzelmet pedig a szellem je­gyében szerezte. És az igazi, maradan­dó értékű győzelmek ebben a jelben születnek és szereznek méltó helyet né­­pek és nemzetek számára az emberiség nagy közösségében.

Next