Brassói Lapok, 1938. április (44. évfolyam, 75-97. szám)

1938-04-01 / 75. szám

4. oldal A ROMÁN PETRÓLEUM REGÉNYE Hogyan jutott válságba a román petróleumtermelés ? A kormány ötéves tervének jelentésége - Egy iparág, amelyből sokezren meggazdagodtak és még többen tönkremehetnek ----------- ■ ■ ■, ...——a— . -----­ A petróleumipar szolgáltatja az állam legnagyobb bevételeit Bucuresti, március 30. A kormány ötéves tervet dolgozott ki Ro­mánia petróleumgazdálkodásának átszerve­zésére. Amint maga Argetoianu iparügyi mi­niszter mondotta a sajtó képviselőinek adott nyilatkozatában, Romániának ez a legna­gyobb és legfontosabb természeti kincse,­­ mely a legnagyobb jövedelmi forrásai is az államkincstárnak, komoly veszélyben forog. A jelenleg ismert petróleumtartalékok, a mai kitermelési ütem mellett, legfeljebb öt évre­­elegendők. Hogyan jutottak idáig a dolgok? Mi tör­tént, hogy a romániai petróleumtársaságok, amelyek a közelmúlt évek konjunkturális idejében annyi derűlátással bírtak a román petróleum virágzó jövőjében, ma egészen el­kedvetlenedtek és idegesek? Erre a nemzetgazdasági szempontból sőt bizonyos tekintetben politikai vonatkozásúan is rendkívüli jele­ntőségű kértésre a romániai petróleum és petróleum ipar története adja meg a választ. A romániai petróleum törté­­nte 1550-ig nyúlik vissza. Közel háromszáz évig azonban ennek a ma annyira világje­­lentőségű altalajterméknek, amelynek bir­toklásáért véres és milliárdokba kerülő há­borúkat viselnek, forradalmakat és ellenfor­radalmakat szítanak, nem tulajdonítottak nagy jelentőséget az országban. A véletlen által vájt gödrök kitermelésére szorítkozott csupán az első időkben a román petróleum­­termelés. Később a petróleum földek tulajdo­­nosai 50—50 centiméter mély gödröket ástak és azokból merítették a nyúlós piszkosbarna folyadékot, amelyet tüzelésre, valamint más kézicélokra használtak. Száz évvel ezelőtt már mélyebbre kellett ásni és így keletkeztek az első petróleumkutak, amelyet, legfeljebb 60 méteres mélységig értek el. Lassanként egyre többen kezdtek foglalkozni nyerskőolaj kitermelésével és a fokozódó kereslet fokozott termelésre ösztönözte a pedróleumföldek tu­lajdonosait. Több termeléshez mélyebb ku­tak kellettek és több tőke. Kisebb-nagyobb alkalmi társulások jöttek létre, amelyek már 200—250 méter mély kutakat is ástak ahon­nan a petróleumot maguk a föl­d­birtokosok, vagy szolgáik merték. De ekkor már kül­földre is eljutott a román p petróle­um, külö­nösen Magyarországba, természetesen nyers állapotban. EDELEANU DR. FELTALÁI­JA A PETRÓLEUMFINOMÍTÁSt A román petróleumiparban akkor követ­kezett be forradalmi fordulat, amikor dr. L. Edeleanu 1857-ben felfedezte a petróleum fi­nomításának első eljárását és még ugyan­azon évben felállították Ploestiben az első finomítót, amelyet rövidesen több hasonló üzem követett. A finomított petróleum révén Burureșu­ volt az első város a világon , ahol bevezették az utcai petróleumvilágítást. Ek­kor már gyors fejlődésnek indult a petróle­um termelés és 1861-ben már 680 kezött kiter­melt petróleumkútya volt Romániának, amely ebb­en az évben 1014 hektoliter finomított petróleumot adott el külföldre, 74,38* arany­fej értékben. Akkoriban a petróleumért igen magas árakat lehetett külföldön elérni és és arra ösztönözte Romániát,, hogy minél job­ban meghódítsa a külföldi piacokat Ami si­­került is neki és 1866-ban már 27 millió kilogram román petróleum futott be a mar­­seillei kikötőbe, ahová ugyanakkor Amerikai 8,2 millió és Oroszország mindössze 300.000 kiló petróleumot adott el. A román petró­leum előretörése meghökkentette Amerikát és olyan harcot kezdett ellene, amellyel a nagyon kezdetlegesen dolgozó, nehezen szállí­tani tudó és a finomítási eljárásban is hát­rább maradt Románia nem tudott megbir­kózni. A hüllői«! felfigyel a román petróleumra Tulajdonképpen ez a harc hívta fel a kül­földi tőke figyelmét a román petróleumra. Maguk az amerikaiak voltak az elsők, akik érdeklődni kezdtek a román petróleum iránt, de nem sikerült a tervüket megvalósítaniuk. A török Birodalmi Bank is kezdett fúrásokat, de ezek nem jártak eredménnyel. Az első gépi hajtású petróleumszondát egy francia társaság állította fel 1865-ban a Bacău mel­letti Mosoare községben, gyenge eredmény­­nyel. A komoly értelemben vett modern pet­­tróleumtermelés 1883-ban indult meg Romá­niában, amikor az emberi erőt az egész vo­nalon a gépek váltották fel. De a szállítás körül változatlanul megmaradtak a nehéz­ségek, mert a rossz utakon csak szép időben lehetett a kitermelt nyerskőolajat elszállítani. Az a körülmény, hogy ebben az időben még mindig maguk a petróleumföldtulajdonosok, tehát kisemberek foglalkoztak petróleum ter­meléssel, útját állotta minden fejlődésnek. A Prahova völgyének kisbirtokosai és törpepa­­rasztjai nem rendelkeztek megfelelő tőkével ahoz, hogy a kitermelést és a szállítást, va­lamint a finomítást modernizálják. Amikor azután 1890 körül felfedezték a petróleum­­­kutak gépi úton való fúrását, ezeket a kis­embereket az anyagi összeomlás fenyegette. A NÉMET BANKTŐKE ELSŐ OST­ROMA ROMÁNIA PETRÓLEUMME­ZŐI ELLEN Külföldi tőkéhez kellett folyamodni. Az időpont nagyon kedvező is volt erre. Romá­nia politikailag ebben az időben lépett a mo­dern államképződés útjára. Királyság lett és I. Károly a súlyos pénzügyi válságban átvett állam részére azonnal külföldi tőkét keresett. Az első tárgyalások az amerikai és német érdekközösségben dolgozó Standard Oil Com­panyval, valamint a berlini Disconto-Gesell­­schafttal indultak meg. Arról volt szó, hogy a román állam 74 millió lejes deficittel zár­­ta le a költségvetését és ennek a kiegyensú­lyozására akart vállalkozni az amerikai és ném­et tőkével dolgozó Standard Oil Com­pany. Az amerikaiak azért akartak bekap­csolódni a román petróleumtem­elésbe, mert abban az időben Oroszország első helyre ju­tott a világpiacon és ez sértette az Újvilág önérzetét. Hogy visszaszerezze magának az elsőbbséget, Amerika a román petróleumter­melés koncessziójára pályázott Az amerikai ■­ német konzorcium azt a javaslatot tette Carp Péter konzervatív kormányának, hogy Románia adja bérbe 50 évre az összes állami petróleumföldeket neki, amelyek 15.000 hek­tárt tettek ki, azonkívül egyedüli jogot arra, hogy megépítse Campina és Constanta kö­zött a petróleumvezetéket. A liberális ellen­zék azonban meghiúsította a megegyezést, azzal az érvvel, hogy egy átmeneti jellegű költségvetési deficit miatt nem szabad Ro­­mánia petróleumiparának a jövőjét eladni. Ugyanilyen módon hiúsul­ meg a Disconto- Gesellschaft másik ajánlata is, amelyet 1900- ban tett. A NEMZETI MUNKA VÉDELME — 1900 KÖRÜL Az idő a liberálisoknak adott igazat. A fiatal román királyság belső viszonyai és pénzügyei lassanként megjavultak és a libe­rális Sturdza-kormány már feltételeket sza­bott a külfödi tőkének, amely állandóan ér­deklődött a román petróleum iránt. Sturdzá­­ék hajlandóknak nyilatkoztak arra, hogy az állami­­ petróleum földeket koncesszionálják a külföldi tőkének, de csak úgy, ha a külföldi tőke figyelemmel lesz a román állam nem­zeti érdekeire, román munkásokat fog alkal­­mazni és kiképezni. A német Disconto-Ge­­sellschaft nem volt hajlandó ezeket a felté­teleket elfogadni és a berlini tárgyalások megszakadtak. Románia azonban ekkor már tudatában volt annak a fontosságnak, amely­­lyel a román petróleum világgazdasági szem­pontból bír, különösen a németek számára, akiknek nincsen petróleumuk. És 1905-ben a konzervatív Cantacruzino-kormány annyira megszorította az állami petróleum földek megszerzését, hogy 1909-ig nem is adtak ki nagyobb koncessziót senkinek sem. Vésse emlékezetébe timimeres X Gummi kel' lágyén Mert sokkal finomabb, egy­­ségesebb és megbízhatóbb ' Győződjön róla! . 1. 1938. im » Egy balsikerű magyar kísérlet, amely győzelemhez juttatja a németeket Az egyre jobban fejlődő német iparnak azonban már akkor is éppúgy szüksége volt a román petróleumra, mint ahogy ma is er­re irányítja külpolitikájának egyik legfonto­sabb ágát. Ezúttal is a Disconto-Gesellschaft volt az, amely a Deutsche Bank társaságá­ban bekapcsolódott a román petróleumipar­ba. Ez úgy történt, hogy a legnagyobb ro­mán vállalat, az 1895-ben 2 és félmillió aranylej alaptőkével alapított Steaua Romána váságba jutott. A Steaua céget a Magyar Kereskedelmi és Iparbank alapította az Of­fenheim at Singer bankházzal közösen. A magyar pénzintézet ugyanakkor Londonban is létesített egy vállalatot Oil Trust Rouma­nian céggel. Erre a londoni üzletre azonban az amerikai és orosz verseny következtében a budapesti bank úgy ráfizetett, hogy tönkre is ment, így jutott bajba a Steaua Romána is és a Deutsche Bank vállalkozott a társa­ság szanálására. És ezen a réven a német banktőke fokozatosan a maga ellenőrzési kö­rébe vonta a legnagyobb román petróleum­­vállalatot. Ugyanakkor a Desconto-Gesell­­schaftnak is sikerült megvennie a német banktőke lábát a román petróleumiparban, amennyiben a londoni Beichröder bankháztól átvette a Telega Oil Company nevű román petróleumtársaság részvénytöbbségét. Ennek a sikertelen fúrások következtében nehézségek közé jutott cégnek és az ugyancsak német tőkével dolgozó Industria de Petrol din Plo­­esti cégnek az összeolvasztásából jött létre a második nagy román petróleumvállalat ,Concordia“ elnevezés alatt. Lassan-lassan a német tőke más petróleumtársaságokat és finomítókat is felvásárolt, úgyhogy 1915-ben a német tőke 145,5 millió aranyfejjel volt ér­dekelve a román petróleumiparban, illetve a közvetlen ellenőrzése alatt álló vállalatokban. Mert ugyanakkor a német tőke érdekeltséget vállalt Románia harmadik legnagyobb pet­róleumipari vállalatánál, a hollandok által létesített és ma első helyen álló Astra Ro­mána cégnél is. A németek építették fel Campinán a Steaua Romána részére Európa legnagyobb és legmodernebb finomítóját is. A Mborx slett­e­eremet megszálló hadse­reg nagyrészben elpusztította nemcsak a né­met, hanem az angol, amerikai, francia, hol­land és belga tőkével dolgozó petróleumvál­lalatok termelőforrásait is. Ekkor kapta a ro­mán petróleumtermelés az első komoly csa­pást. KONJUNKTÚRA ÉS RABLÓGAZ­DÁLKODÁS A háború elvesztése következtében a német tőkének ki kellett vonulnia a román petró­leumiparból. Ezeket az érdekeltségeket a Ro­mániával háborús szövetségben állott orszá­gok tőkecsoportjai vették át. És ezúttal első­­ízben kapcsolódott bele a közben kialakult román banktőke is. A külföldi tőke egyre jobban racionalizálta a termelést és egyre több petróleum került ki a Kárpátok alján elterülő mezőségekből. És mert a külföldi tő­kével dolgozó társaságoknak elsősorban az volt a fontos, hogy mérlegeiket minél na­gyobb nyereséggel zárják le és részvényese­iknek minél magasabb osztalékot fizessenek, nem nagyon kimérték a petróleumföldeket. Igaz, hogy a petróleumvidékeken minden kisgazda lassanként meggazdagodott, mert eladta a földjét, de a rablógazdálkodás kö­vetkeztében ezek a területek lassanként ki­merültek. És most a petróleumtársaságoknak nincsenek többé tartalékjaik. A mai petró­leumföldek legfeljebb még öt évre biztosít­ják a mai termelési keretet ezeknek a tár­saságoknak. A politika is megteszi a magáét Az egyedüli­ tartalék az állam kezében van. Az állami petróleumföldek körül is sok visz­­szásság történt a múltban. Minden politikai rezsim bőségesen osztogatott a maga híveinek ezekből a földekből. Az új petróleumföld­tulajdonosok azonban nem rendelkezvén sem elegendő tőkével, sem munkakedvvel, elad­ták az államtól kapott földeket. Valósággal lánckereskedelem alakult ki ezekben a föl­dekben, amelyeken így természetszerűleg rablógazdálkodásnak kellett folynia, mert mindenki gyorsan és minél jobban akart meggazdagodni. Ha akadt is néhány komoly vállalat, amely saját kockázatára és rendkí­vül nagy költségekkel új petróleumterületek után kezdett kutatni, ez a kutatás vagy ered­ménytelenül, azaz nagy veszteséggel zárult, vagy ha sikerült petróleumra akadni, akkor a politikai kortesek megrohanták a minden­kori kormányt és ugyanarra a vidékre kér­tek ki­emelési engedélyeket és azokat adták el jó pénzért — minden befektetés nélkül. Ennek a gazdálkodásnak akar véget vetni most a kormány ötéves terve. Lényegében ez az ötéves terv egyfelől biztosítani akarja az állami petróleumföldek észszerű kiaknázását, másfelől pedig új petróleumterületek felku­tatására akarja ösztönözni a petróleumtársa­ságokat. Ennek érdekében az ötéves terv egész sereg olyan intézkedést tartalmaz, a­mely arra irányul, hogy Románia petróleum­termelése vissza tudjon emelkedni, a feltétle­nül szükséges színvonalra, még­pedig annak a veszélye nélkül, hogy megfelelő tartalékok nélkül a termelés olyan visszaeséseket mu­­t­­asson fel, mint az utóbbi két évben. Ebben a két évben ugyanis a román petróleumter­melés 870.400 vagonról 714.600 vagonra, a fel­dolgozott petróleum 800.000 vagonról 650.000 vagonra, a kivitel pedig 20 százalékkal esett vissza. A petróleum termelés és kivitel vissza­esése nemcsak az állami költségvetést veszé­lyezteti, hanem az ország legfontosabb nem­zetvédelmi érdekeit is. Bányai Ernő — Agy- és szivérelmeszesedésben szen­vedőknek reggel felkeléskor egy fél po­hár természetes „Ferenc József” keserű­­víz — a legkisebb erőlködés nélkül — igen könnyű székürülést biztosít, azonkí­vül a gyomor és a belek működését elő­mozdítja és kielégítő emésztést hoz létre.

Next