Brassói Lapok, 1938. április (44. évfolyam, 75-97. szám)
1938-04-01 / 75. szám
4. oldal A ROMÁN PETRÓLEUM REGÉNYE Hogyan jutott válságba a román petróleumtermelés ? A kormány ötéves tervének jelentésége - Egy iparág, amelyből sokezren meggazdagodtak és még többen tönkremehetnek ----------- ■ ■ ■, ...——a— . ----- A petróleumipar szolgáltatja az állam legnagyobb bevételeit Bucuresti, március 30. A kormány ötéves tervet dolgozott ki Románia petróleumgazdálkodásának átszervezésére. Amint maga Argetoianu iparügyi miniszter mondotta a sajtó képviselőinek adott nyilatkozatában, Romániának ez a legnagyobb és legfontosabb természeti kincse, mely a legnagyobb jövedelmi forrásai is az államkincstárnak, komoly veszélyben forog. A jelenleg ismert petróleumtartalékok, a mai kitermelési ütem mellett, legfeljebb öt évreelegendők. Hogyan jutottak idáig a dolgok? Mi történt, hogy a romániai petróleumtársaságok, amelyek a közelmúlt évek konjunkturális idejében annyi derűlátással bírtak a román petróleum virágzó jövőjében, ma egészen elkedvetlenedtek és idegesek? Erre a nemzetgazdasági szempontból sőt bizonyos tekintetben politikai vonatkozásúan is rendkívüli jelentőségű kértésre a romániai petróleum és petróleum ipar története adja meg a választ. A romániai petróleum történte 1550-ig nyúlik vissza. Közel háromszáz évig azonban ennek a ma annyira világjelentőségű altalajterméknek, amelynek birtoklásáért véres és milliárdokba kerülő háborúkat viselnek, forradalmakat és ellenforradalmakat szítanak, nem tulajdonítottak nagy jelentőséget az országban. A véletlen által vájt gödrök kitermelésére szorítkozott csupán az első időkben a román petróleumtermelés. Később a petróleum földek tulajdonosai 50—50 centiméter mély gödröket ástak és azokból merítették a nyúlós piszkosbarna folyadékot, amelyet tüzelésre, valamint más kézicélokra használtak. Száz évvel ezelőtt már mélyebbre kellett ásni és így keletkeztek az első petróleumkutak, amelyet, legfeljebb 60 méteres mélységig értek el. Lassanként egyre többen kezdtek foglalkozni nyerskőolaj kitermelésével és a fokozódó kereslet fokozott termelésre ösztönözte a pedróleumföldek tulajdonosait. Több termeléshez mélyebb kutak kellettek és több tőke. Kisebb-nagyobb alkalmi társulások jöttek létre, amelyek már 200—250 méter mély kutakat is ástak ahonnan a petróleumot maguk a földbirtokosok, vagy szolgáik merték. De ekkor már külföldre is eljutott a román p petróleum, különösen Magyarországba, természetesen nyers állapotban. EDELEANU DR. FELTALÁIJA A PETRÓLEUMFINOMÍTÁSt A román petróleumiparban akkor következett be forradalmi fordulat, amikor dr. L. Edeleanu 1857-ben felfedezte a petróleum finomításának első eljárását és még ugyanazon évben felállították Ploestiben az első finomítót, amelyet rövidesen több hasonló üzem követett. A finomított petróleum révén Burureșu volt az első város a világon , ahol bevezették az utcai petróleumvilágítást. Ekkor már gyors fejlődésnek indult a petróleum termelés és 1861-ben már 680 kezött kitermelt petróleumkútya volt Romániának, amely ebben az évben 1014 hektoliter finomított petróleumot adott el külföldre, 74,38* aranyfej értékben. Akkoriban a petróleumért igen magas árakat lehetett külföldön elérni és és arra ösztönözte Romániát,, hogy minél jobban meghódítsa a külföldi piacokat Ami sikerült is neki és 1866-ban már 27 millió kilogram román petróleum futott be a marseillei kikötőbe, ahová ugyanakkor Amerikai 8,2 millió és Oroszország mindössze 300.000 kiló petróleumot adott el. A román petróleum előretörése meghökkentette Amerikát és olyan harcot kezdett ellene, amellyel a nagyon kezdetlegesen dolgozó, nehezen szállítani tudó és a finomítási eljárásban is hátrább maradt Románia nem tudott megbirkózni. A hüllői«! felfigyel a román petróleumra Tulajdonképpen ez a harc hívta fel a külföldi tőke figyelmét a román petróleumra. Maguk az amerikaiak voltak az elsők, akik érdeklődni kezdtek a román petróleum iránt, de nem sikerült a tervüket megvalósítaniuk. A török Birodalmi Bank is kezdett fúrásokat, de ezek nem jártak eredménnyel. Az első gépi hajtású petróleumszondát egy francia társaság állította fel 1865-ban a Bacău melletti Mosoare községben, gyenge eredménynyel. A komoly értelemben vett modern pettróleumtermelés 1883-ban indult meg Romániában, amikor az emberi erőt az egész vonalon a gépek váltották fel. De a szállítás körül változatlanul megmaradtak a nehézségek, mert a rossz utakon csak szép időben lehetett a kitermelt nyerskőolajat elszállítani. Az a körülmény, hogy ebben az időben még mindig maguk a petróleumföldtulajdonosok, tehát kisemberek foglalkoztak petróleum termeléssel, útját állotta minden fejlődésnek. A Prahova völgyének kisbirtokosai és törpeparasztjai nem rendelkeztek megfelelő tőkével ahoz, hogy a kitermelést és a szállítást, valamint a finomítást modernizálják. Amikor azután 1890 körül felfedezték a petróleumkutak gépi úton való fúrását, ezeket a kisembereket az anyagi összeomlás fenyegette. A NÉMET BANKTŐKE ELSŐ OSTROMA ROMÁNIA PETRÓLEUMMEZŐI ELLEN Külföldi tőkéhez kellett folyamodni. Az időpont nagyon kedvező is volt erre. Románia politikailag ebben az időben lépett a modern államképződés útjára. Királyság lett és I. Károly a súlyos pénzügyi válságban átvett állam részére azonnal külföldi tőkét keresett. Az első tárgyalások az amerikai és német érdekközösségben dolgozó Standard Oil Companyval, valamint a berlini Disconto-Gesellschafttal indultak meg. Arról volt szó, hogy a román állam 74 millió lejes deficittel zárta le a költségvetését és ennek a kiegyensúlyozására akart vállalkozni az amerikai és német tőkével dolgozó Standard Oil Company. Az amerikaiak azért akartak bekapcsolódni a román petróleumtemelésbe, mert abban az időben Oroszország első helyre jutott a világpiacon és ez sértette az Újvilág önérzetét. Hogy visszaszerezze magának az elsőbbséget, Amerika a román petróleumtermelés koncessziójára pályázott Az amerikai ■ német konzorcium azt a javaslatot tette Carp Péter konzervatív kormányának, hogy Románia adja bérbe 50 évre az összes állami petróleumföldeket neki, amelyek 15.000 hektárt tettek ki, azonkívül egyedüli jogot arra, hogy megépítse Campina és Constanta között a petróleumvezetéket. A liberális ellenzék azonban meghiúsította a megegyezést, azzal az érvvel, hogy egy átmeneti jellegű költségvetési deficit miatt nem szabad Románia petróleumiparának a jövőjét eladni. Ugyanilyen módon hiúsul meg a Disconto- Gesellschaft másik ajánlata is, amelyet 1900- ban tett. A NEMZETI MUNKA VÉDELME — 1900 KÖRÜL Az idő a liberálisoknak adott igazat. A fiatal román királyság belső viszonyai és pénzügyei lassanként megjavultak és a liberális Sturdza-kormány már feltételeket szabott a külfödi tőkének, amely állandóan érdeklődött a román petróleum iránt. Sturdzáék hajlandóknak nyilatkoztak arra, hogy az állami petróleum földeket koncesszionálják a külföldi tőkének, de csak úgy, ha a külföldi tőke figyelemmel lesz a román állam nemzeti érdekeire, román munkásokat fog alkalmazni és kiképezni. A német Disconto-Gesellschaft nem volt hajlandó ezeket a feltételeket elfogadni és a berlini tárgyalások megszakadtak. Románia azonban ekkor már tudatában volt annak a fontosságnak, amelylyel a román petróleum világgazdasági szempontból bír, különösen a németek számára, akiknek nincsen petróleumuk. És 1905-ben a konzervatív Cantacruzino-kormány annyira megszorította az állami petróleum földek megszerzését, hogy 1909-ig nem is adtak ki nagyobb koncessziót senkinek sem. Vésse emlékezetébe timimeres X Gummi kel' lágyén Mert sokkal finomabb, egységesebb és megbízhatóbb ' Győződjön róla! . 1. 1938. im » Egy balsikerű magyar kísérlet, amely győzelemhez juttatja a németeket Az egyre jobban fejlődő német iparnak azonban már akkor is éppúgy szüksége volt a román petróleumra, mint ahogy ma is erre irányítja külpolitikájának egyik legfontosabb ágát. Ezúttal is a Disconto-Gesellschaft volt az, amely a Deutsche Bank társaságában bekapcsolódott a román petróleumiparba. Ez úgy történt, hogy a legnagyobb román vállalat, az 1895-ben 2 és félmillió aranylej alaptőkével alapított Steaua Romána váságba jutott. A Steaua céget a Magyar Kereskedelmi és Iparbank alapította az Offenheim at Singer bankházzal közösen. A magyar pénzintézet ugyanakkor Londonban is létesített egy vállalatot Oil Trust Roumanian céggel. Erre a londoni üzletre azonban az amerikai és orosz verseny következtében a budapesti bank úgy ráfizetett, hogy tönkre is ment, így jutott bajba a Steaua Romána is és a Deutsche Bank vállalkozott a társaság szanálására. És ezen a réven a német banktőke fokozatosan a maga ellenőrzési körébe vonta a legnagyobb román petróleumvállalatot. Ugyanakkor a Desconto-Gesellschaftnak is sikerült megvennie a német banktőke lábát a román petróleumiparban, amennyiben a londoni Beichröder bankháztól átvette a Telega Oil Company nevű román petróleumtársaság részvénytöbbségét. Ennek a sikertelen fúrások következtében nehézségek közé jutott cégnek és az ugyancsak német tőkével dolgozó Industria de Petrol din Ploesti cégnek az összeolvasztásából jött létre a második nagy román petróleumvállalat ,Concordia“ elnevezés alatt. Lassan-lassan a német tőke más petróleumtársaságokat és finomítókat is felvásárolt, úgyhogy 1915-ben a német tőke 145,5 millió aranyfejjel volt érdekelve a román petróleumiparban, illetve a közvetlen ellenőrzése alatt álló vállalatokban. Mert ugyanakkor a német tőke érdekeltséget vállalt Románia harmadik legnagyobb petróleumipari vállalatánál, a hollandok által létesített és ma első helyen álló Astra Romána cégnél is. A németek építették fel Campinán a Steaua Romána részére Európa legnagyobb és legmodernebb finomítóját is. A Mborx sletteeremet megszálló hadsereg nagyrészben elpusztította nemcsak a német, hanem az angol, amerikai, francia, holland és belga tőkével dolgozó petróleumvállalatok termelőforrásait is. Ekkor kapta a román petróleumtermelés az első komoly csapást. KONJUNKTÚRA ÉS RABLÓGAZDÁLKODÁS A háború elvesztése következtében a német tőkének ki kellett vonulnia a román petróleumiparból. Ezeket az érdekeltségeket a Romániával háborús szövetségben állott országok tőkecsoportjai vették át. És ezúttal elsőízben kapcsolódott bele a közben kialakult román banktőke is. A külföldi tőke egyre jobban racionalizálta a termelést és egyre több petróleum került ki a Kárpátok alján elterülő mezőségekből. És mert a külföldi tőkével dolgozó társaságoknak elsősorban az volt a fontos, hogy mérlegeiket minél nagyobb nyereséggel zárják le és részvényeseiknek minél magasabb osztalékot fizessenek, nem nagyon kimérték a petróleumföldeket. Igaz, hogy a petróleumvidékeken minden kisgazda lassanként meggazdagodott, mert eladta a földjét, de a rablógazdálkodás következtében ezek a területek lassanként kimerültek. És most a petróleumtársaságoknak nincsenek többé tartalékjaik. A mai petróleumföldek legfeljebb még öt évre biztosítják a mai termelési keretet ezeknek a társaságoknak. A politika is megteszi a magáét Az egyedüli tartalék az állam kezében van. Az állami petróleumföldek körül is sok viszszásság történt a múltban. Minden politikai rezsim bőségesen osztogatott a maga híveinek ezekből a földekből. Az új petróleumföldtulajdonosok azonban nem rendelkezvén sem elegendő tőkével, sem munkakedvvel, eladták az államtól kapott földeket. Valósággal lánckereskedelem alakult ki ezekben a földekben, amelyeken így természetszerűleg rablógazdálkodásnak kellett folynia, mert mindenki gyorsan és minél jobban akart meggazdagodni. Ha akadt is néhány komoly vállalat, amely saját kockázatára és rendkívül nagy költségekkel új petróleumterületek után kezdett kutatni, ez a kutatás vagy eredménytelenül, azaz nagy veszteséggel zárult, vagy ha sikerült petróleumra akadni, akkor a politikai kortesek megrohanták a mindenkori kormányt és ugyanarra a vidékre kértek kiemelési engedélyeket és azokat adták el jó pénzért — minden befektetés nélkül. Ennek a gazdálkodásnak akar véget vetni most a kormány ötéves terve. Lényegében ez az ötéves terv egyfelől biztosítani akarja az állami petróleumföldek észszerű kiaknázását, másfelől pedig új petróleumterületek felkutatására akarja ösztönözni a petróleumtársaságokat. Ennek érdekében az ötéves terv egész sereg olyan intézkedést tartalmaz, amely arra irányul, hogy Románia petróleumtermelése vissza tudjon emelkedni, a feltétlenül szükséges színvonalra, mégpedig annak a veszélye nélkül, hogy megfelelő tartalékok nélkül a termelés olyan visszaeséseket mutasson fel, mint az utóbbi két évben. Ebben a két évben ugyanis a román petróleumtermelés 870.400 vagonról 714.600 vagonra, a feldolgozott petróleum 800.000 vagonról 650.000 vagonra, a kivitel pedig 20 százalékkal esett vissza. A petróleum termelés és kivitel visszaesése nemcsak az állami költségvetést veszélyezteti, hanem az ország legfontosabb nemzetvédelmi érdekeit is. Bányai Ernő — Agy- és szivérelmeszesedésben szenvedőknek reggel felkeléskor egy fél pohár természetes „Ferenc József” keserűvíz — a legkisebb erőlködés nélkül — igen könnyű székürülést biztosít, azonkívül a gyomor és a belek működését előmozdítja és kielégítő emésztést hoz létre.