Brassói Lapok, 1938. június (44. évfolyam, 123-145. szám)

1938-06-01 / 123. szám

■Q oldal e. 1938 iunius 1 null szerint ai (ISA ragaszkodik a Briand-Kcllogú-paktum tduiésMoz í Hnll Cordel, az Amerikai Egyesült Államok 'külügyminisztere, a sajtó washingtoni képvi­selőinek még szombaton nyilatkozatot adott, a melyben a többi között kijelentette, hogy az USA kormánya feszült figyelemmel kiséri a középeurópai válság alakulását. Emlékeztetett a Briand—Kellogg-paktumra, amellyel nem ke­vesebb, mint 63 állam kötelezte magát arra, hogy bármilyen természetű és bárhol előfor­duló viszályt csak békés eszközökkel old meg. Ennek a fogadalomnak a betartása — mondta Hull — ma sem kevésbé kötelező, mint alá­írása napján. A világ bármely részén törnek ,is ki ellenségeskedések, a világhelyzetben elő­író nem látható következményekkel járó ren­detlenséget és az összes népeknek kiszámítha­tatlan károkat okoznak. — Országunk — folytatta a washingtoni külügyminiszter — az összes nemzetekkel együttesen egy olyan helyzetet óhajt, a mely szilárd és állandó alapokon biztosítsa a bókét, igazságot és haladást. A legőszin­tébben óhajtjuk a béke fentartását minde­nütt, minden körülmények között, bármi­nők is az ellentétek, amelyek a nemzetek között keletkeznek. Kijelentette ezután, hogy figyelemmel kíséri a Németország és Csehszlovákia közötti fe­szült helyzetet s újból kiemelte a Briand— Kellogg-paktumbeli kötelezettségekhez való ra­gaszkodását. A továbbiakban hangoztatta, hogy az USA igyekszik teljesen független ma­gatartást tanúsítani az európai eseményekkel szemben. Nem kért felvilágosítást az európai eseményekről sem Angliától, sem Franciaor­szágtól s Franciaország sem kérte a maga ré­széről az Egyesült Államok kormányait arra, hogy támogassa azt a felhívást, amelyet Ang­liával együtt Csehszlovákia érdekében inté­zett. Más washingtoni jelentés szerint ezt a nyi­latkozatát Hull Roosevelt elnök teljes hozzá­járulásával tette. I Völkischer Beobachter Wilson 14 pontjára utal A Völkischer Beobachter is részlete­sen foglalkozik Hull-nck a nemzetközi helyzetről tett nyilatkozatával. Mintán célzott a középeurópui válságos hely­zetre és a Kellogg-paktumra, — Írja a lap — Hull azt mondta, hogy Amerika népe azt akarja, miszerint más nemze­tek számára is tartós és szilárd alapjai legyenek meg a békének, igazságnak és haladásnak. Ezzel kapcsolatban a Völ­kischer Beobachter emlékeztet Wilson 14 pontjára. A Lap szerint ezeknek a pontoknak kellene a béke, igazság és haladás »zóban forgó hatalmas és tartós alapjait alkotniok. Hullnak bizonyára módjában lenne megállapítania, hogy ezeket a feltételeket hol teljesítették va­lójában és hol kell megteremteni n szó- banforgó szükséges alapokat. FRANCIA LAPOK A HULL-NYILAT- KOZAT JELENTŐSÉGÉRŐL A francia sajtó a csehszlovákiai községi vá­lasztások vasárnapi második felvonásával kap­csolatban újból behatóan foglalkozik a szudé- tanémet kérdéssel. A Jour mindenekelőtt ki­emeli a Hull USA-külügyminiszter által lett nyilatkozat rendkívüli fontosságát, majd ezt írja: „Minden múló nappal egyre több sebes­ségi előnyt nyerünk a német birodalommal szemben. Meggondolkoztatjuk afelől, hogy bár­milyen akciója korántsem lesz olyan könnyű, mint hitte. Ez az egyedüli esélyünk és ki kell használnunk.** A radikális Oeuvre igy ir: „Tegnap közöltük Hull nyilatkozatát, amely egyedülálló az amerikai politika történetében. Először beszélt az Egyesült Államok középeu- rópal érdekeiről. Bizonyltja ez, milyen erősek lehetnek az Egyesült Államokban a nemzeti szocialista-ellenes érzelmek s Roosevelt elnök mennyi állhatatossággal küzd a demokráciák­nak a diktatúrákkal szembeni összefogási poli­tikája érdekében." A továbbiakban a lap hoz­záfűzi: „Berlinben egyes vezetők kétkedéssel /Viseltetnek a szudétanémetek és a prágai kor­mány közötti megalkuvás tartamát illetőleg, de a diplomáciai körök bizakodók. Természe­tesen semmi sem akadályozhatja meg Német­országot abban, hogy folytassa akcióját a prá­gai kormány ellen, de ha azok után az enged­mények után, amelyeket Prága a nagy de­mokráciákkal teljes egyetértésben tesz, a Reich mégis támadásra vetemednék, ez súlyos bonyodalmakhoz vezetne. Ezért remélhetjük, hogy Németország ezt nem követi el." JOHNSON ÁLLAMTITKÁR VÉLEMÉNYE Hull külügyminiszterrel körülbelül Három heti pausil kora silliest fürdő metropolisában. Ingyen vizűm, 50 százalékos en­gedmény a MÁV. vonalain, la­kás és teljes ellátás luxus szál­lodákban, adó taxuk, kiszolgá­lás, orvosi felügyelet; minden­ben tetemes engedmények. Fizetés lejben az EUROPA román nemzeti utazási és ide­genforgalmi iroda összes ügy­nökségeinél. Brassóban az „Europa” utazási irodánál Károly király-utca 4ß. egyazon értelemben beszélt egy Forest- Parkban tartott gyűlésen Johnson hadügyi államtitkár is, aki a többi között ezeket mondotta: — Az amerikai Uniónak mindaddig résen kell lennie, amíg a nemzetok nagy családjának egyes tagjai az erőszakot veszik igénybe nemzeti politikájuk esz­közéül. A békebontási fenyegetések nemcsak azokból az idegen befolyások­ból erednek, amelyek az Egyesült Álla­mokba is behatoltak, hanem egves tá­madó országok manővereiből, amelyek visszatértek a barbár idők rendszeréhez s az erőszakot tették meg szövetsége­süknek. Az USÁ-nak ezért jól fel kell fegyverkeznie és készen kell lennie nem támadásra, hanem védekezésre és nem háború viselésre, hanem a háború ki­küszöbölésére. A Duoamedencéi is megsegíti Anglia Az Economist és a Financial News angol közgazdasági lapok úgy tudják, hogy Török­ország után, amely a napokban 16 millió fon­tos kölcsönt kapott az angrt piacon, Anglia elsősorban Magyarországnak, Csehszlovákiá­nak, Bulgáriának és Romániának akar pénz­ügyi támogtást nyújtani erőteljes akció révén, I amelyben részt vesz Franciaország is, több ki­sebb nyugateurópai állammal együtt. Hire jár, hogy az Amerika! Egyesült Államokat is fel­szólították, csatlakozzék a gazdasági mozga­lomhoz, amely az említett kisállamok kiviteli lehetőségeit akarja fokozni. A banhoh, a vállalaton és a oolgdrság Igénybevételével 25 millió leles városi bölcsön! bocsát hl Marosvásárhely A vízvezeték újjáépítésére szükséges ez az összeg Tg-Mures—M-Vásárhely, május 30. Szombaton délután helyi viszonylatban rendkívül fontos értekezletre hívta össze Dumitriu G. Gheorghe polgármester-táb- labiró a helyi bankok, a Kereskedő Tár­sulat, valamint a különböző ipartarsula- tok elnökeit. Az értekezleten a polgár- mester előadta, hogy elérkezett a vízve­zeték sürgős újjáépítésének ideje, amihez további 25 millió lejre volna szüksége a városnak. A polgármester elgondolása sze­rint kétféle utón lehetne előteremteni a | szükséges pénzt. Vagy felemelik a vizdl- jakat, csatornázási- és villany dijakat vagy egy huszonötmillió lejes városi kölcsönt bocsátanak ki. A kölcsön kibocsátásánál az az elgondo­lás vezetné a várost, hogy elsősorban a bankokat és a tehetősebb polgárokat ve­gye igénybe, de ezeken kívül az egyes ipartársulatok is nagy terhet kellene, hogy magukra vállaljanak. A mészárosok ipartársulatára például egymillió lej ere­jéig számítana a város. Vannak olyan .SÜDOSTEUROPA Jegyzetek’Max Herb könyvéről s== Kétségtelen, hogy Közép- és Délkeleteu- ropa kérdésével sohasem foglalkozott a közvélemény, a szakirodalom annyit, mint ma. A nagy világesemények központjává lett Európának ez a vegyes népességű, sok kisebb-nagyobb államot magábanfoglaló mozaikja. Nem érdektelen tehát, hogy en­nek a földdarabnak egész problémakörét sehol sem taglalják, elemzik és boncolják oly részletességgel, mint éppen a mai Né­metországban. Európának ez a része bele­esik a német expanziós érdekszféra útvona­lába és éppen ezért fektetnek rá különös gondot. Természetes azonban az is, hogy a Kőzépeurópával foglalkozó eme könyvek, brosúrák tömege egyetlen és meghatározott nézőpont, a nemzeti szocialista Németor­szág délkeleti irányú terjeszkedési tenden­ciájának szolgálatában áll és gazdasági és politikai előnyöket remélő szemléletével el­torzítja az egész középeurópai probléma­kört. Ezért kell őrömmel üdvözölnünk a párisi Editions nouvelles internationales kiadásá­ban Max Herb tollából most megjelent „Südosteuropa, Form und Forderung" cimü könyvét, mely a Közép- és Délkeleteurópa egész kérdésére vonatkozólag eddig az első és tán az egyetlen könyv, mely úgy po­litikai, mint gazdasági vonatkozásban tár­gyalva a kérdést, olyan átfogó és tiszta képet nyújt e földdarabról, hogy elolvasása és áttanulmányozása után világosan meg­láthatjuk e terület egész háború utáni tör­ténetét, a politikai érdekek bonyolult cso­portosulásának mozgatóit, a gazdasági té­nyezők politikai kihatásainak változatos szövevényét Emellett a ki&ántánt, a Balkán­szövetség, a Berlin—Rőma-tengely vala­mennyi államának egész háború utáni fej­lődését és e fejlődés eredményeként kiala­kult mai pontos helyzetképét mutatja be Max Herb könyvében, melynek külön ér­téke az a szinte minuciózus pontosság, mellyel valósággal eseményről eseményre vezeti le a történéseket a legutóbbi időkig. Éppen ezen körülmény teszi Max Herb könyvét nélkülözhetetlenné mindazok szá­mára, kik tájékozódást, áttekintést kíván­nak szerezni ebben a komplikált kérdésben. Számunkra, akik itt, ezen a földadrabon élünk és életünk, sorsunk minden szálával érdekelve vagyunk a kőzépeurópai történé­sek alakulásában, különösen fontos és nél­külözhetetlen helyzetünk Ismerete és annak a veszélynek világos felismerése, melyre Max Herb a németség délkeleti expanziójá­nak világos megláttatásával rámutat Nem érdektele i az a helyzetfeltárásból kővetke­ző megállapítás sem, mellyel rámutat arra, hogy a Berlin—Róma-tengely veszélyes ha­tásától Délkeleteurópa csak az itt levő ál­lamok valamennyijének őszinte és saját ér­dekeit s em előtt tartó összefogásával me­nekülhet meg. Soha annyi jelentős, egymást váltogató, látszólag érthetetlennek tetsző és egymás­nak ellentmondani látszó politikai és gazdeoági esemény nem történt Európában, mint az utóbbi évek során és ezek megis­mertetése, gazdasági és politikai okainak példásan világos feltárása teszik Herb könyvét értékké és olvasásra, tanulmányo­zásra méltóvá. magáncégek is, amelyektől félmillió lejt szeretne kölcsönképpen a városvezetőség. Tízezer lakost fejenként ezer lej, és tíz­ezerét fejenként 500 lejes kölcsönkötele- zcttséggel akarnak megterhelni. Az érte-* kezleten jelenvoltak szükebb bizottságot választottak a kérdés tanulmányozására s ez a bizottság egy hét múlva fog dön­teni a hatalmas pénzösszeg előteremtésé­nek módja felől. Korábban arról volt szó, hogy ezt a nagy összeget a posttdakaréktó! veszi kölcsön a város, do — a jelek szerint — ez a terv megfenek­lett. Göbbels: „Németország legjobb véde mezője az é.es német hard44 Berlin, májú* 30. A nemzeti szocialista párt magde- burgenhaiti körzetének dessaui kong­resszusán Göbbels dr. prOpagandami- nisz'er nagy beszédet mondott. Kije­lentette, hogy Németország lakossága között béke uralkodik, ez a béke azonban nem függ más népek kegyétől és legjobb védője az éles német kard. Németországnak azonban vannak ba­rátai is, mert ha egyedül állott volna a világban, nem tudta volna megvalósí­tani az utóbbi három hónapban elért sikereket Nemrégen még 68 millió la­kosa volt az országnak, most 75 millió német él az Ország határain belül. Ezt az eredményt egyetlen puskalövés és háborúskodás nélkül érte el. — Hiába igyekeznek a demokráciák — mondotta Göbbels — szétzúzni a Berlin—Róma tengelyt: Mussolini és Hitler vitézek és bölcsek. A továbbiakban tiltakozott a cseh­szlovák repülőgépek h*társértései el­len, majd annak hangoztatásával vé­gezte beszédét, hogy a német csapat­összevonásokról szótő hírek bizonyos határmenti csehszlovák csapatmOzdu<a- tok leplezésére szolgáltak és az volt a céljuk, hogy ezekről eltereljék a fi­gyelmet. Gyás?i8nnepé!y I. Károly és I. Ferdinand emlékére Bucuresti, május 30. A román Tudományos Akadémia tag­jai vasárnap a Curtea de Arge»-Í kolos­torban kegyeletteljes gyászünnepségen emlékeztek meg I. Károly és I. Ferdinand királyokról. A Tudományos Akadémia Curtea de Argesre érkező tagjait a ható­ságok fejei, élükön Camenifa ezredes me­gyefőnökkel ünnepélyesen fogadták. A kolostorban Grigore Leu püspök Isten- tisztelet keretében nagyhatású beszédet mondott. A gyászünnepély után az nka« démia tagjai vűágkoszorut helyeztek el 1. Károly é® 1. Ferdinand, valamint Erzsé­bet királynő síremlékein. A gyászünne­pélyt követő vacsorán Grigore Leu püs­pök őfelsége II. Károly királyt éltette. Kantont egymás után háromszor bombázta egy japán légi raj Kanton, május 30. A Reuter ügy­nökség szerint vasárnap újra repiilőtá- madás volt Kanton ellen. A támadó ja­pán légi raj, amely három nap óta a harmadikszor látogatja meg a várost, délelőtt 10 óra 30 perckor jelentkezeti és 40 bombát dobott le a város külön­böző részeire. A támadó raj 20 gépből állott. E legutóbbi bombázásnak 250 ha­lálos és 450 sebesült áldozata van, köz­tük sok asszony és gyermek. $ Tamás József nagygalambfalvi nap­számos lü éves fia muU év október 27-én eltűnt hazulról és azóta nem adott élet­jelt magáról. Aki tud róla, értesítse szü­leit: Porumbení Maré, jud. Odorheiu.

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents