Brassói Lapok, 1938. július (44. évfolyam, 146-172. szám)
1938-07-01 / 146. szám
1938 Julius 1 VILflGPOLITIKQ Spanyolország, amelyet magára hagynak (ép) — Az európai izgalmak súlypontja váratlanul ismét Eélnyugateurópára terelődött át, ahol a spanyol kérdés hajózik szírnek és viharok között a bizonytalan megoldás felé. Ez egyszer ismét nem a harctéri helyzet került az érdeklődés középpontjába, hanem a spanyolországi kérdés körül tomboló diplomáciai harc. Áprilisban az olaszok nyílt és leplezetlen támogatása folytán Franco jelentősen előtört s úgy látszott, hogy a győzelmet senki el nem ragadhatja tőle. Janisban — a felkelők lassú előnyomulása ellenére — az erőviszonyok ismét kiegyenlítődtek és a háború katonai befejezése a messze jövőbe tolódott el. Miért? Mert Barcelona értette a módját, hogy márciustól júniusig pártfogóitól minden eddigi méreteket felülmúló segítséget kapjon. A franciák például csaknem harmincezer Spanyolországból kiszorított barcelonai katonát visszaszállítottak Katalóniába s ezzel keresztülhúzták Franco vezérkarának számítását. A hadianyag terén pedig Barcelona régen túlszárnyalta a felkelőket, holott a trempi villanyművek megszállása után leállt a katalán ipar nagyrésze, azaz a felkelők elérték fő céljukat: az ellenséges lőszer- és fegyvergyárak megállítását. A várt effektus, a kormánycsapatok hadianyagkimerülése mégsem következett be, mert a szabad pireneusi határokon át ömlött a fegyver Oroszországból és Franciaországból. Maga Negrin barcelonai miniszterelnök jelentette hogy azt a hátrányt, amellyel márciusban ki büszkén legutóbbi rádióbeszédében,áprilisban a kormányhadsereg a harcig indult, régen sikerült behozni , a milícia fegyverzete ma tökéletesebb, mint valaha volt. Franco győzelme, amivel Mussolini (és valószínűleg Chamberlain is) az olasz-angol szerződés megkötésekor biztosan számított, nem következett be időre és így alapos tanácstalanság támadt az érdekelt országokban. A helyzet bonyolulttá vált. Mussolini nem teljesíthette a római szerződés feltételét, az önkéntesek visszavonását, mert ha minden további nélkül teljesíti, nehéz helyzetbe hozhatja Francot s a spanyol polgárháború legfeljebb belső politikai kompromisszummal oldható meg. Viszont, ha nem hívja vissza az önkénteseket, vagy újabb segítséget küld a felkelőknek. Anglia nem ratifikálja az olasz—angol szerződést, a feszültség újra kiéleződik s Olaszország egyre fokozódó gazdasági nehézségei miatt hátrányos, csaknem veszedelmes helyzetbe kerül. De a szerződés hatálytalansága Chamberlaint is megfosztotta volna békepolitikájának legszebb eredményétől s a kudarc könnyen elsodorhatta volna Londonban az egész chamberlaini politikát, sőt nagyobb bajt is okozhatot volna: általános európai felfordulást. így hát Chamberlain sem engedhette, hogy a spanyolországi fejlődés miatt az angol—olasz )megegyezés munkája újból semmivé váljon. De hogyan lábaljanak ki az érdekeltek a kényelmetlen helyzetből? Négy-öt nap előtt a helyzet csaknem reménytelennek látszott, amikor Chamberlain váratlanul új eredménnyel lepte meg a világot. Sikerült Moszkvát rábírnia arra, hogy elfogadja az egy év óta halogatott angol tervet s így lehetővé tegye Mussolininek az önkéntesek visszavonására vonatkozó feltétel realizálását. Egyelőre nem tudni, hogy miért adta fel a Szovjet eddigi üléspontját s miért egyezett bele a Pireneusok elzárásába és abba, hogy az önkéntesek távozása után megadják Franconak a hadviselési jogot. Lehet, hogy az oroszok most már bíznak kormány-Spanyolország erejében s úgy vélik, hogy legalább tavaszig Barcelona és Madrid újabb külföldi megsegítés nélkül is tartani tudja magát, különösen, ha a másik oldalról eltávoznak az olaszok. Lehet, hogy nem áll módjában több fegyvert küldeni s igy mindegy neki, mi történik a spanyol határokkal. Lehet, hogy egyszerűen nem bízik az angol terv gyakorlati megvalósíthatóságában. De a legvalószínűbbnek az látszik, hogy Moszkva a mai körülmények között hajlandó beleegyezni a spanyol kérdés belső kompromisszummal való megoldásába is, s mivel Olaszország szintén ilyesféle hajlandóságot mutat néhány nap óta, Anglia pedig bízik a spanyol fegyverszünet megkötésében és teljes erővel e cél elérésén fáradozik. Oroszország elérkezettnek látta az időt, hogy engedjen eddigi merevségéből és megkönnyítse nem álvolt-e és engedékenységével hozta-e fel Negrint és Miaját. Mert az olaszok kapva-kapnak az alkalmon és sietve megígérték önkénteseik elszállítását, amint cserébe megkapták a pireneusi határok elzárását és a hadviselési jogot Franco számára. Az olasz számítások világosabbak, mint az oroszok. A megállapodással Róma megkapja az olasz-angol szerződés ratifikálását s erre életbevágóan szüksége volt. De Francot sem félti most már az olaszok nélkül. Először: a harctéri helyzet kedvezőbb Franco számára, mint fél évvel azelőtt volt. Másodszor: az olasz önkéntesek körül egyébként is némi bajok mutatkoztak Franco országában, ahol az utóbbi hetekben veszedelmes torzsalkodásokra került sor az olaszok és a felkelő spanyolok között, úgy, hogy Franco is, Mussolini is helyesebbnek tartja, ha az önkéntesek sietve távoznak, mielőtt a barátság elromlik. Harmadszor: a francia és az orosz hadiszállításokkal Olaszország nem veheti fel a versenyt, amióta Németország visszavonult s így Francóra nézve kedvezőbb, ha sem a felkelők, sem a kormánycsapatok nem kapnak külföldi hadianyagot. Negyedszer: Franco hadiipara ma sokkal fejlettebb, mint (Tremp megszállása óta) a kormányé, úgy, hogy a hiányzó hadianyag pótlását a nemzetiek könynyebben elvégezhetik, mint Negrin és Miaja. Tartalékjai is jelentősebbek, s az olaszok pótlásáról kellő időben gondoskodott bő ezer fiatal marokkói kiképzésével. E friss csapatok átszállítása máris megkezdődött ötödször: a hadviselési jog megadása sokat jelent Franco számára, mert a tengeren erősebb s ha egyszer joga lesz blokád alá venni a kormánypártokat, nem enged idegen szállítóhajókat Barcelonába és Valenciába. A napokban 2 erős cirkálót bocsátottak vízre a nemzeti hajógyárakban s ha őszig ez a két hatalmas és gyors hajó elkészül, Franco élet-halál ura lesz a spanyol vizeken. Akkor esetleg csak arra lesz szüksége, hogy a Pireneusokban előrenyomuljon a tengerig (kétszáz kilométer választja el ) . H. E. Egyeli HeffY alaposan elronthatja ebédutáni nyugalmát. Legyeket nem lehet elkergetni, ismét és ismét visszajönnek, míg végül Önt űzik ki saját szobájából. Csak egyszer segít: permetezzen lakásában FLYTOX-al. Port-Bontell, s Barcelona tehetetlenné válik. Az olaszok tehát ma azon a véleményen vannak, hogy az elmaradt győzelem ellenére is magára hagyhatják Francót, ha biztosítékokat kapnak, hogy Barcelonát és Madridot is magukra hagyják barátaik. Ebben az esetben a háború legfeljebb hosszúra nyúlik, de Franco potenciális fölénye előbb-utóbb érvényesül. Abban a pillanatban tehát, amint az oroszok beleegyeztek a határok elzárásába, a Duce is elhatározhatta önkéntesei visszavonását s ezzel megoldódott a kényes kérdés, amely néhány nap előtt még az európai békét fenyegette. Az érdem kizárólag az okos és ügyes Chamberlaint illeti az újabb veszély elhárításáért. 3 ora ! A Daily Telegraph Kias Ausztriában rendetlenség és anarchia van Sem Bürckel, sem Seyss-Inquart nem tudnak Hitlerrel kapcsolatot kapni A bécsi rohamosztagosok több száz tagját letartóztatták Hivatalos felvilágositás szerint Sciiusconino Bécsben van, de a „nép di*$e#' elöl erre kiették Bécs, június 29. A Harag francia sajtóiroda illetékes helyről származó értesülésekre hivatkozva azt árulja, hogy az utóbbi hetekben a bécsi nemzeti szocialista rohamosztagok több mint száz tagját tartóztatták le. Hivatalos körök azt erő■ltgetik, hogy a letartóztatások nem politikai okokból, hanem a rohamosztagosok által elkövetett egyéb bűnökért történtek. Schuschnigg volt osztrák kancellár hollétéről még mindig nem tud biztosat a világsajtó. Bécsi illetékes körök azt hangoztatják, hogy Schuschnigg Bécsben van egy részére kijelölt kényszerlakásban, ahol — becsületszó mellett — őrizet és felügyelet nélkül áll. Az intézkedés célja — az illetékes hatóságok szerint — csak az, hogy az utolsó osztrák kancellárt a bécsi lakosság ellenséges magatartása elől biztonságban tudják. Ezt a magyarázatot a nyugati államok közvéleménye nem tartja kielégítőnek. Az „Ausztria barátainak szövetsége” amelyet számos francia képviselő, neves író s más közéleti és szellemi előkelőség alapított, a napokban Párisban értekezletet tartott , meg vitatta az osztrák helyzetet. Az értekezleten elfogadott határozat felhívja a francia kormányt, hogy más kormányokkal karöltve járjon el Berlinben az ausztriai politikai üldözések megszüntetése és Schuschnigg volt kancellár, valamint más ismert személyiségek kiszabadítása érdekében. Seyss-Inquart Bürckel ellen Berlinből katonai segítséget kért A Daily Telegraph hosszabb cikkben számol be az osztrák horogkeresztesek és Bürckel birodalmi biztos súlyos konfliktusának fejleményeiről, amelyek arra bírták az osztrák SA-szervezetet és a légiót, hogy Seyss-Inquart vezetésével küldöttséget menesszen Hitler kancellárhoz, akitől Bürckel eltávolítását és Seyss-Inquart dr. teljhatalmának visszaállítását kérik. A Daily Telegraph bécsi levelezője erről a következőket írja: A helyzet a jelek szerint tarthatatlanná vált, ami abból is kitűnik, hogy a volt osztrák légiók nyolctagú küldöttséget menesztettek Berlinbe Hitlerhez. Mivel azonban a kancellár nem tartózkodik most Berlinben, a küldöttség csak a kancellári hivatal vezetőivel tárgyalhatott. Az osztrák nemzeti szocialisták szilárdan el vannak tökélve, hogy felkeresik Hitlert és szükség esetén Berchtesgadenbe utaznak utána. Hitler maggatartása az osztrák konfliktusban még nem tisztázódott. Úgy látszik, Hitler meg akarja várni, míg a dolgok teljesen kifejlődnek, hogy azután erélyesen közbelépjen. Bürökei és Seyss-Inquart között az ellentét legutóbb rendkívül éles szóváltásban robbant ki, amely után Bürckel tüstént telefonon hívta fel Hitlert, de nem tudta elérni. Ugyanekkor Seyss-Inquart katonai segítséget kért Berlinből, de persze nem kapott. A Daily Telegraph Hitler magatartásáról még a következőket írja: Londonban ismeretes, hogy a zsidó vallású né-met állampolgároknak június 50-ig kell benyújtaniuk a vagyoni állapotukról szóló kimutatást. Ez az intézkedés Göring négyéves tervének egyik fő pontja és arra szolgál, hogy pontosan megállapíthassák a Németországban levő zsidó vagyonok mennyiségét és azt, hogy a németországi zsidóság mekkora szerepet játszik a birodalom gazdasági életében. Beavatott körökben tudni vélik, hetek óta tudott dolog, hogy Ausztriában rendetlenség és anarkia van. Bürckel nem ura a helyzetnek. Erről egyébként Hitler és Bürckel között Berchtesgadenben már folyt tárgyalás, amelynek eredményekért aztán bejelentették Ausztria nagyarányú politikai újjászervezését. Gondot okoz a nemzeti szocialista vezetésnek az Ausztriába áttelepített Gestaposzervezet és a Reichswehr közötti feszültség is, hogy ez a vagyonellenőrzés semmiképpen sem vonja maga után a zsidó vagyonok teljes elkobzását. Kormányhoz közelálló körökben azt, hangoztatják, hogy a álló közötten azt hangoztatják, hogy a vagyonellenőrzést a törvényes uton fogják végrehajtani. Annyi azonban bizonyos, hogy a zsidó vállalatokat háború esetén kisajátíthatják. Mi történik háború esetén a németországi zsidó vállalatokkal?