Brassói Lapok, 1938. július (44. évfolyam, 146-172. szám)
1938-07-01 / 146. szám
4 oldal) a dimatichenek. SZELLEMI ÉLETE A MAGYAR TÖRTÉNEUM ROMÁN BÍRÁLATA I°rga Miklós a Neamul Românesc vezéroldalán közölt jegyzetek közt legutóbb a magyarországi német veszedelemmel is foglalkozott „Egy nép idegen szive” címen. Megemlíti a régi Nyugatmagyarországi jelképét, a budapesti Szabadság téren álló irredenta szobrot, s leszögezi, hogy az egységes nagynémet birodalommal szemben Magyarországnak semmiféle történelmi kilátása nincs többé arra, hogy Burgenland területét visszaszerezze. A román történelemtudós szerint a nemzeti Magyarországnak tulajdonképpen örülnie kell, hogy éppen nyugati határvidékén megszabadult az egykori német kisebbség terhétől, amely ma a szudétanémet kérdéshez hasonló bonyodalmakat okozna életében. Annál meggondolkoztatóbb viszont az ország közepén elhelyezkedett németség történelmi szerepe. Iorga közli a budapestkörnyéki német nyelvsziget eredetét: a törökök kiűzése után a Habsburgok a birodalom biztonsága érdekében megtiltották a magyarság letelepedését Buda körül s többi Százezer németet hoztak a török időkben elpusztult lakosság helyébe. Elnemzetietlenítésük nem sikerült. Ma is ott élek a magyarság szivében. „Milyen a sorsa Magyarországnak is! Nyugati részén ott a németség, a román határokon, Szatmárban is, Bánságban is, németek, s még a szivében is ott a német tömb. Nem elégséges ez egynémely politikai eszme megváltoztatásához?” Kétségtelen, hogy Iorga a dunai népek egymásrautaltságára gondolt Magyarország politikai magatartásának megmásítására az utódállamokkal szemben. Mondanunk sem kell, hogy a dunai népek szövetkezésének történelmi parancsa Románia határain belül is elvi következetességet kíván. . C. ÜPHPV HZ EVIflNI B domíniumokon és gyarmatokon akarja tungna az osztrák és német zsidókat elhelyezni ! London, június 29 Július 6-ikán kezdi el tárgyalásait a genfi tó partján fekvő kis fürdőhelyen, Evian les Bainsben a Roosevelt által öszszehívott menekültügyi világkonferencia. Anglia volt az első, amely a nagyjelentőségű konferenciára kiküldendő bizottságát összeállította. A brit kormány lord Wintertont, Lancester hercegség kancellárját, az angol kabinet tagját és Palaket volt bécsi angol követet bízta meg az eviani angol delegáció vezetésével. ANGLIA CSAK HÁZTARTÁSI ALKALMAZOTTAKAT TUD BEFOGADNI . Sok osztrák kivándorló talált új hazára Angliában az Anschluss óta. Ezek azonban nagyrészt rokonaik körében helyezkedtek el, akik felelősséget vállaltak azért, hogy a kivándorlók eltartásáról gondoskodnak, nehogy azok az állam terhére váljanak. Az angliai osztrák zsidó kivándorlók kis része kapott csak munkavállalási engedélyt azokban a foglalkozási ágakban, ahol meglehetősen kicsi a munkakínálat Angliában. Ma nálunk az a helyzet, hogy külföldi intellektuellek számára egyáltalában nincsen elhelyezkedési lehetőség. A technikai pályák néhány szakán viszont egy-két bevándorló még munkát találhat, háztartási alkalmazottak azonban még mindig igen jól és gyorsan elhelyezkedhetnek. Az angol belügyminisztériumban tudomásom szerint több mint ötvenezer bécsi kérvény fekszik. Zsidóké, akik mind Angliába, vagy a Domíniumokba óhajtanak bevándorolni. A kérvények nagy tömege természetesen erősen késlelteti azok elintézését. Hetekig, sőt hónapokig tart, amíg egy-egy bevándorlási kérelem ügyében az összes körülményeket mérlegelő illetékes hatóság dönteni tud. Washingtonban is erősen folyik az eviani menekültügyi konferencia anyagának előkészítése. Az amerikai elaboration keretében hír szerint az Egyesült Államok kiküldöttei javaslatot terjesztenek a konferencia elé annak pontos meghatározása céljából, ki tekinthető menekültnek és tarthat igényt a konferencia határozatainak megfelelő védelemre és támogatásra. Az amerikai álláspont szerint nemcsak azokat a személyeket kell menekülteknek tekinteni, akik Németország területét már elhagyták, hanem minden olyan egyént, aki Németországból kivándorolni óhajt. A két angol államférfit szakértők egész serege ldsék el a konferencia franciaországi színhelyére. A szakértők az angol belügyminisztérium, kereskedelemügyi minisztérium és munkaügyi minisztérium főtisztviselői közül kerültek ki. A kijelölt szakértők azonnal öszszeköttetésbe léptek a domíniumok és kolóniák kormányaival és együttesen tanulmányozzák a speciális kvalifikációval rendelkező osztrák és németországi zsidó kivándorlók elhelyezkedési lehetőségeit az angol birodalom különböző államaiban, így már kész tervezettel léphetnek a konferencia elé és jelentékeny mértékben segíthetik elő Roosevelt nagy tervét, amely a kivándorló ausztriai és németországi zsidók vagyonbiztosításának és elhelyezésének céljait szolgálja. A kiküldött szakértők egyik vezetője a konferencián tárgyalásra kerülő tervezetről a következőket mondotta: — Elsősorban tengerentúli államok és kolóniák jönnek tekintetbe az Ausztriából és Németországból kivándorolni kényszerülő zsidók elhelyezésénél, akiket blokszerű településeken szándékozunk elhelyezni. A telepítési akciót egy e célra létesítendő nemzetközi alap finanszírozná. Az a terv, hogy a telepítés költségeihez egyharmadát Németország, egyharmadát a települést engedélyező ország és egyharmadát kölcsön formájában a telepítési alap fedezze. Amennyiben Németország erre hajlandónak mutatkoznék, évente 50—70.000 kivándorló elhelyezését lehetne biztosítani, természetesen csak abban az esetben, ha a német birodalom nem fosztaná meg az országot elhagyó zsidókat vagyontárgyaiktól és hozzájárulna ahoz, hogy a kivándorlás lebonyolítása előre meghatározott terv és alapelvek szerint a kivándorlóknak foglalkozási- és korcsoportokba való beosztása alapján bonyolódjék le. KONGRESSZUSON RAGLIK A ZSIDÓK KITELEPÍTÉSÉT ILLETŐLEG KÉSZ PROGRAMMAL ÁLL ELŐ /I kitelepítés feltételei: 1- NÉMETORSZÁG FIZESSE A KITELEPÍTÉS KÖLTSÉGÉNEK EGYHARMADÁT 9 NE FOSSZA MEG A BIRODALOMBÓL KIVÁNDORLÓ ZSIDÓKAT VAGYONTÁRGYAIKTÓL ÉS9 JÁRULJON HOZZÁ A FOGLALKOZÁSI ÉS KORCSOPORT SZERINTI KIVÁNDORLÁSHOZ 19?8 mátis ! Válság a francia népfrontban /A kommunisták radikális követelései veszedelembe sodorják a népfrontot Paris, június 29. A népfrontpártok és közös szervezetek bizottságának tanácskozásán a kommunista párt képviselője messzemenő követeléseket terjesztett elő a népfrontprogram kiszélesítése érdekében. Követelte többi közt a magánkézen lévő monopóliumok államosítását, az ipari kartelek állami ellenőrzését s a pénzintézetek ügyvezetésének állami felülvizsgálását. E követelések legtöbbjét a szocialisták is támogatták, a radikálisok azonban elutasító álláspontra helyezkedtek. A radikális párt végrehajtóbizottsága már előzően utasította a konferencián résztvevő megbízottait, hogy igyekezzenek szembeszegülni minden olyan követeléssel, amely a népfrontprogram gyökeresebbb megváltoztatására irányul és megnehezíti a kormány gazdasági reorganizációs politikáját. A kommunista párt megbízottait azonban legkevésbé sem feszélyezte a radikális küldöttek tartózkodó magatartása. Meglehetősen éles formában fogalmazták meg követeléseiket. Követelték többi közt a biztosítási intézetek államosítását, javasolták, hogy törvény útján tiltsák el az aktív vagy nyugdíjas köztisztviselőket, hogy magánvállalatoknál vállaljanak állást. Javasolták a progreszszív tőkeadó bevezetését, a nagy jövedelmek adókulcsának felemelését és végül a választási törvény olyan módosítását, amely a gyakorlatban a szenátus hatáskörének korlátozását vonná maga után. Radikális pártkörökben ezek a követelések nagy nyugtalanságot keltettek. Hangsúlyozzák, amennyiben rövid időn belül nem sikerül a népfrontpártok közötti feszültségeket enyhíteni, úgy a népfront komoly veszedelembe kerül. A népfrontszervezet tanácskozásán érdemleges megegyezésre nem került sor. A radikális párt megbízottai kijelentették, hogy a parlament nyári szünete alatt behatóan tanulmányozni fogják a népfrontpártok további együttműködésének lehetőségét. Ezzel a kérdéssel foglalkozik majd a radikális párt Marceillebe októberre összehívott kongresszusa. Egyelőre csak annyit haláloztak el a népfrontpártok értekezletén, hogy a július 14-iki nemzeti ünnepen a népfrontpártok együttes manifesztációt fognak rendezni. A kritikus életkorban reggelenként éhgyomorra egy-egy pohár természetes „Ferenc József” keserűvíz réges-régóta bevált kitűnő hatású háziszer, amely állandó használatra is igen alkalmas. Kérdezze meg orvosát. Dr. Becski Irén orvos Gyermeknyaraltatása cluji villájában, gyönyörű park közepén, szakszerű felügyelet mellett. Kétszer hetenként Kolozson sósfürdő. Strand, játék, ping-pong. Étvágytalan, vérszegény gyermekek felerősítése. Beteg gyermeket nem vesz fel. Nyaraltatás július 1-től. Cím: Dr. Becski, Cluj, Str. Elisabeta 25. Telefon 17-67. I PETŐFI SZOBRA A POZSONYI RÓZSALIGETBEN -1 A pozsonyi Városszépítő Egyesület közgyűlésén e napokban nemzetiségi különbség nélkül osztatlan helyeslés fogadott egy felszólalót, aki Petőfi hányatott sorsú szobrának felállítását indítványoz-uta s a Duna jobbpartján fekvő városi liget rózsakertjét jelölte meg legalkalmasabb helynek a szobor számára. A pozsonyi Petőfi-szobor eredetileg a VárosiSzínházzal szemben állott, de a Habsburg-korszak emlékeinek eltávolítására vonatkozó csehszlovák rendelet önmagának ellentmondó, következetlen végrehajtása során eltávolították helyéről. Azóta kint fekszik a városi majorban, marhaistálló szénája alatt. 1931-ben magyar diákok és ifjúmunkások feltörték a szobor deszkaburkolatát s a költő márványalakjára a Sarló koszorúját helyezték el: babérkoszorút a dunai nemzetek és a munkásság színeivel. Többször felmerült már a terv a szobor visszaállítására s a csehszlovák nemzetiségi politika demokratikus változásainak jele, hogy ma már a nagy magyar Szabadsághős emléke körül nem csapnak fel nemzeti ellentétek. BUDAPESTI LAPVÉLEMÉNY BÖZÖDI GYÖRGY KÖNYVÉRŐL -1 A legelső budapesti bírálatot Bözödi György most megjelent Székely Bánya című könyvéről A Reggel napilap közölte. A lap véleménye a munkáról a következő: „Tizenhét fiatal erdélyi író adta ki ezt a könyvet és hisszük, nem hiába. Fontos könyv, nagyon fontos! Mit tudtunk eddig a székelyekről? Néhány balladát, néhány képet a viseletükről és időnként olvastunk arról, hogy a szűk hazai földről elindultak új hazát keresik Amerikába vagy Bucurestibe. Bözödi György, ez? A nagyszerű fiatal erdélyi író, most statisztikai adatokon, remekbe készült szóeiográfiai leírásokon és minden tudományos kritikát kiálló történeti fejezeteken keresztül mutatja be a székely pusztulást. Ez a könyv végre róluk és értük készült! Mentes minden ábrándtól, mert nem azt mondja, amit hallani szeretnénk, hanem azt, ami van, és mentes minden elfogultságtól, mert higgadtan szólt Nagyon komoly, nagyon mély írás! A második erdélyi írói nemzedék jelentkezik benne a maga külön hangján, mely felelősségteljesen szociális és őszintén magyar.” katolikus hivatkozás A VÁSÁRHELYI TALÁLKOZÓRA -t A budapesti Magyar Kultúra katolikus társadalmi és tudományos szemle legújabb számában Varga László doktor jézusrendi atya Tmidy Béla ető kormányelnöki beszédével foglalkozik s egy hierarchikus társadalmi rend elméleti elképzelését szegezi szembe a jobboldali diktatórikus törekvésekkel. „Nem lehet ugyanis” — írja — „a hierarchia gondolatát úgy értelmezni, hogy egy politikai harcban összekovácsolt párt vagy érdekszövetség a meghódított néppel korlátlan előjogokat szavaztasson meg magának és aztán föléje kerekedve, lelki és egyéb kényszer által ellenőrzés és gátlás nélkül, kénye-kedve szerint urakodjék milliók fölött. Semmi egyéb ez, mint a feudalizmus legrosszabb változata, mert igazi népi közösségről szó sem lehet ott, ahol a nemzet nagy többsége szolgaságra fogott, alaktalan tömeggé nyomorítva, némán hordja egy kiváltságos rend zsarnokságának igáját.” A cikkíró ugyan hierarchikus értékrendet kíván, de olyant, amelyben a közösség szolgálatának mértéke az egyetlen megkülönböztető jegy egyén és egyén között. Ilyen rendszerben a társadalmi előny a szociális teljesítmény függvényi, és csak egyéni tehetsége vagy közérdekű hasznossága révén emelkedhetik valaki a többiek fölé. Varga László egy ilyen társadalom létrejöttét demokratikus összefogás alapján képzeli el, legalábbis erre vall, hogy — a Vásárhelyi Találkozó eszményképére hivatkozik. „Napjainkban” — írja — „elsősorban a személyi értékek hiánya sodorta válságba a társadalmat és a lappangó vagy nyílt forradalomból kilábalni amaz erkölcsi forradalom útján lehet, amelynek lényegét az erdélyi fiatal magyarok a Vásárhelyi Találkozón oly tökéletesen megfogalmazták. E forradalom éle az egyénben hajóskodó bűnök ellen irányul, amelyek kollektív bűnökké sűrűsödnek, a közéletben.” * JÓKAI VÁLOGATOTT MŰVEI CSEHÜL -1- A prágai Borovy-kiadóvállalat Mayerhoffer Gusztáv fordításában most jelentette meg Jókai Mór híres regényét, a Lőcsei Fehérasszonyt A kötettel Jókai válogatott műveinek cseh díszkiadása kezdődik. A Borovy-cég a múltban már összesen tizennégy Jókai-regény cseh fordítását adta ki s a cseh olvasóközönség táborában valóságos Jókai-kultuszt kezdeményezett. A Jókai-regények közkedveltsége a bírálók szerint részben arra isvisszavezethető, hogy ezekben a regényekben a mai Szlovákia régi nemesi világa is megelevenedik, részben pedig Jókai romantikus patriotizmusa talál Sok megértésre a vadregényességet kedvelő hazafias cseh kispolgári olvasóközönségben. ] [