Brassói Lapok, 1938. július (44. évfolyam, 146-172. szám)

1938-07-01 / 146. szám

4 oldal) a dim­atichenek. SZELLEMI ÉLETE A MAGYAR TÖRTÉNEU­M ROMÁN BÍRÁLATA­ ­ I°rga Miklós a Neamul Românesc vezéroldalán közölt jegyzetek közt leg­utóbb a magyarországi német veszede­lemmel is foglalkozott „Egy nép idegen szive” címen. Megemlíti a régi Nyugat­­m­agyarországi jelképét, a budapesti Sza­badság téren álló irredenta szobrot, s lesz­ö­gezi, hogy az egységes nagyném­et biro­dalommal szemben Magyarországnak sem­miféle történelmi kilátása nincs többé ar­ra, hogy Burgenland területét visszasze­rezze. A román történelemtudós szerint a nemzeti Magyarországnak tulajdonkép­pen örülnie kell, hogy éppen nyugati ha­tárvidékén megszabadult az egykori né­met kisebbség terhétől, amely ma a szu­­détanémet kérdéshez hasonló bonyodal­makat okozna életében. Annál meggon­­dolkoztatóbb viszont az ország közepén elhelyezkedett németség történelmi sze­repe. Iorga közli a budapestkörnyéki né­met nyelvsziget eredetét: a törökök ki­űzése után a Habsburgok a birodalom biztonsága érdekében megtiltották a ma­gyarság letelepedését Buda körül s többi Százezer németet hoztak a török időkben elpusztult lakosság helyébe. Elnemzeti­­etlenítésük nem sikerült. Ma is ott él­ek­ a magyarság szivében. „Milyen a sor­sa Magyarországnak is! Nyugati részén ott a németség, a román határokon, Szatm­ár­­ban is, Bánságban is, németek, s még­ a szivében is ott a német tömb. Nem elég­séges ez egynémely politikai eszme meg­változtatásához?” Kétségtelen, hogy Ior­ga a dunai népek egymásrautaltságára gondol­t Magyarország politikai magatar­tásának megmásítására az utódállamok­kal szemben. Mondanunk sem kell, hogy a dunai népek szövetkezésének történel­mi parancsa Románia határain belül is el­vi következetességet kíván. . C. ÜPHPV HZ EVIflNI B domíniumokon és gyarmatokon akarja tungn­a az osztrák és német zsidókat elhelyezni ! London, június 29 Július 6-ikán kezdi el tárgyalásait a genfi tó partján fekvő kis fürdőhelyen, Evian les Bainsben a Roosevelt által ösz­­szehívott menekültügyi világkonferencia. Anglia volt az első, amely a nagyjelentő­ségű konferenciára kiküldendő bizottsá­gát összeállította. A brit kormány lord Wintertont, Lancester hercegség kancel­lárját, az angol kabinet tagját és Palak­et volt bécsi angol követet bízta meg az eviani angol delegáció vezetésével. ANGLIA CSAK HÁZTARTÁSI ALKALMAZOTTAKAT TUD BEFOGADNI . Sok osztrák kivándorló talált új hazára Angliában az Anschluss óta. Ezek azonban nagyrészt rokonaik kö­rében helyezkedtek el, akik felelősséget vállaltak azért, hogy a kivándorlók el­tartásáról gondoskodnak, nehogy azok az állam terhére váljanak. Az angliai osztrák zsidó kivándorlók kis része ka­pott csak munkavállalási engedélyt azokban a foglalkozási ágakban, ahol meglehetősen kicsi a munkakínálat Angliában. Ma nálunk az a helyzet, hogy külföldi intellektuellek számára egyáltalában nincsen elhelyezkedési lehetőség. A technikai pályák néhány szakán viszont egy-két bevándorló még munkát találhat, háztartási alkal­mazottak azonban még mindig igen jól és gyorsan elhelyezkedhetnek. Az­­ an­gol belügyminisztériumban tudomásom szerint több mint ötvenezer bécsi kér­vény fekszik. Zsidóké, akik mind Ang­liába, vagy a Domíniumokba óhajta­nak bevándorolni. A kérvények nagy tömege természetesen erősen késlelteti azok elintézését. Hetekig, sőt hónapok­ig tart, amíg egy-egy bevándorlási ké­relem ügyében az összes körülményeket mérlegelő illetékes hatóság dönteni tud. Washingtonban is erősen folyik az evi­ani menekültügyi konferencia anyagának előkészítése. Az amerikai elaboration ke­retében hír szerint az Egyesült Államok kiküldöttei javaslatot terjesztenek a kon­ferencia elé annak pontos meghatározása céljából, ki tekinthető menekültnek és tarthat igényt a konferencia határozatai­nak megfelelő védelemre és támoga­tásra. Az amerikai álláspont szerint nemcsak azokat a személyeket kell menekülteknek tekinteni, akik Németország területét már elhagyták, hanem minden olyan egyént, aki Németországból kivándorolni óhajt. A két angol államférfit szakértők egész se­rege ldsék­ el a konferencia franciaországi színhelyére. A szakértők az angol belügymi­nisztérium, kereskedelemügyi minisztérium és munkaügyi minisztérium főtisztviselői közül kerültek ki. A kijelölt szakértők azonnal ösz­­szeköttetésbe léptek a domíniumok és koló­niák kormányaival és együttesen tanulmá­nyozzák a speciális kvalifikációval rendelkező osztrák és németországi zsidó kivándorlók el­helyezkedési lehetőségeit az angol birodalom különböző államaiban, így már kész tervezet­tel léphetnek a konferencia elé és jelentékeny mértékben segíthetik elő Roosevelt nagy ter­vét, amely a kivándorló ausztriai és németor­szági zsidók vagyonbiztosításának és elhelye­zésének céljait szolgálja. A kiküldött szakértők egyik vezetője a kon­­fer­encián tárgyalásra kerülő tervezetről a kö­vetkezőket mondotta: — Elsősorban tengerentúli államok és kolóniák jönnek tekintetbe az Ausztriából és Németországból kivándorolni kényszerü­­lő zsidók elhelyezésénél, akiket blokszerű településeken szándékozunk elhelyezni. A telepítési akciót egy e célra létesítendő nemzetközi alap finanszírozná. Az a terv, hogy a telepítés költségeihez egyharmadát Németország, egyharmadát a települést en­­gedélyező ország és egyharmadát kölcsön formájában a telepítési alap fedezze. A­mennyiben­­ Németország erre hajlandó­nak mutatkoznék, évente 50—70.000 kiván­dorló elhelyezését lehetne biztosítani, ter­mészetesen csak abban az esetben, ha a német birodalom nem fosztaná meg az or­szágot elhagyó zsidókat vagyontárgyaik­tól és hozzájárulna ahoz, hogy a kivándor­lás lebonyolítása előre meghatározott terv és alapelvek szerint a kivándorlóknak fog­lalkozási- és korcsoportokba való beosztása alapján bonyolódjék le. KONGRESSZUSON RAGLIK A ZSIDÓK KITELEPÍTÉSÉT ILLETŐLEG KÉSZ PROGRAMMAL ÁLL ELŐ /I kitelepítés feltételei: 1- NÉMETORSZÁG FIZESSE A KITELEPÍTÉS KÖLTSÉGÉNEK EGYHARMADÁT 9 NE FOSSZA MEG A BIRODALOMBÓL KIVÁNDORLÓ ZSIDÓKAT VAGYON­­TÁRGYAIKTÓL ÉS9 JÁRULJON HOZZÁ A FOGLALKOZÁSI ÉS KORCSOPORT SZERINTI KI­­VÁNDORLÁSHOZ 19?8 mátis ! Válság a francia népfrontban /A kommunisták radikális követelései vesze­delembe sodorják a népfrontot Paris, június 29. A népfrontpártok és közös szervezetek bizottságának tanácskozásán a kommu­nista párt­ képviselője messzemenő köve­teléseket terjesztett elő a népfrontprog­ram kiszélesítése érdekében. Követelte többi közt a magánkézen lévő monopóliu­mok államosítását, az ipari kartelek ál­lami ellenőrzését s a pénzintézetek ügy­vezetésének állami felülvizsgálását. E kö­vetelések legtöbbjét a szocialisták is tá­mogatták, a radikálisok azonban eluta­sító álláspontra helyezkedtek. A radiká­lis párt végrehajtóbizottsága már előző­en utasította a konferencián résztvevő megbízottait, hogy igyekezzenek szem­beszegülni minden olyan követeléssel, amely a népfrontprogram gyökeresebbb megváltoztatására irányul és megnehezíti a kormány gazdasági reorganizációs poli­tikáját. A kommunista párt megbízottait azonban legkevésbé sem feszélyezte a radikális küldöttek tartózkodó magatar­tása. Meglehetősen éles formában fogal­mazták meg követeléseiket. Követelték többi közt a biztosítási intézetek államo­sítását, javasolták, hogy törvény útján tiltsák el az aktív vagy nyugdíjas köz­­tisztviselőket, hogy magánvállalatoknál vállaljanak állást. Javasolták a progresz­­szív tőkeadó bevezetését, a nagy jöve­delmek adókulcsának felemelését és vé­gül a választási törvény olyan módosítá­sát, amely a gyakorlatban a szenátus ha­táskörének korlátozását vonná maga után. Radikális pártkörökben ezek a követelé­sek nagy nyugtalanságot keltettek. Hang­súlyozzák, amennyiben rövid időn belül nem sikerül a népfrontpártok közötti fe­szültségeket enyhíteni, úgy a népfront komoly veszedelembe kerül. A népfrontszervezet tanácskozásán ér­demleges megegyezésre nem került sor. A radikális párt megbízottai kijelentették, hogy a parlament nyári szünete alatt be­hatóan tanulmányozni fogják a népfront­pártok további együttműködésének lehe­tőségét. Ezzel a kérdéssel foglalkozik majd a radikális párt Marceillebe októ­berre összehívott kongresszusa. Egyelőre csak annyit halál­oztak el a népfrontpár­tok értekezletén, hogy a július 14-iki nemzeti ünnepen a népfrontpártok együt­tes manifesztációt fognak rendezni.­­ A kritikus életkorban reggelenként éhgyomorra egy-egy pohár természetes „Ferenc József” keserűvíz réges-régóta bevált kitűnő hatású háziszer, amely ál­landó használatra is igen alkalmas. Kér­dezze meg orvosát. Dr. Becski Irén orvos Gyermeknyaraltatása cluji villájában, gyönyörű park közepén, szakszerű felügyelet mellett. Kétszer he­tenként Kolozson sósfürdő. Strand, játék, ping-pong. Étvágytalan, vérszegény gyer­mekek felerősítése. Beteg gyermeket nem vesz fel. Nyaraltatás július 1-től. Cím: Dr. Becski, Cluj, Str. Elisabeta 25. Telefon 17-67. I PETŐFI SZOBRA A POZSONYI RÓZSALIGETBEN -1­ A pozsonyi Városszépítő Egyesület közgyűlésén e napokban nemzetiségi kü­lönbség nélkül osztatlan helyeslés foga­dott egy felszólalót, aki Petőfi hányatott sorsú szobrának felállítását indítványoz-u­ta s a Duna jobbpartján fekvő városi li­get rózsakertjét jelölte meg legalkalma­sabb helynek a szobor számára. A pozso­nyi Petőfi-szobor eredetileg a Városi­­Színházzal szemben állott, de a­ Habs­­­burg-korszak emlékeinek eltávolítására vonatkozó csehszlovák rendelet önmagá­nak ellentmondó, következetlen végrehaj­tása során eltávolították helyéről. Azóta kint fekszik a városi majorban, marhais­tálló szénája alatt. 1931-ben magyar diá­kok és ifjúmunkások feltörték a szobor deszkaburkolatát s a költő márványalak­jára a Sarló koszorúját helyezték el: ba­bérkoszorút a dunai nemzetek és a mun­kásság színeivel. Többször felmerült már a terv a szobor visszaállítására s a cseh­­szlovák nemzetiségi politika demokrati­kus változásainak jele, hogy ma már a­ nagy magyar Szabadsághős emléke körül nem csapnak fel nemzeti ellentétek. BUDAPESTI LAPVÉLEMÉNY BÖZÖDI GYÖRGY KÖNYVÉRŐL -1­ A legelső budapesti bírálatot Bözödi György most megjelent Székely Bánya című könyvéről A Reggel napilap közöl­te. A lap véleménye a munkáról a követ­kező: „Tizenhét fiatal erdélyi író adta ki ezt a könyvet és hisszük, nem hiába. Fon­tos könyv, nagyon fontos! Mit tudtunk eddig a székelyekről? Néhány balladát, néhány képet a viseletükről és időnként olvastunk arról, hogy a szűk hazai föld­ről elindultak új hazát keresi­k Ameriká­ba vagy Bucurestibe. Bözödi György, ez? A nagyszerű fiatal erdélyi író, most sta­tisztikai adatokon, remekbe készült szó­eiográfiai leírásokon és minden­ tudomá­nyos kritikát kiálló történeti fejezeteken keresztül mutatja be a székely pusztulást. Ez a könyv végre róluk és értük készült! Mentes minden ábrándtól, mert nem azt mondja, amit hallani szeretnénk, hanem azt, ami van, és mentes minden elfogult­ságtól, mert higgadtan szólt Nagyon ko­moly, nagyon mély írás! A második er­délyi írói nemzedék jelentkezik benne a maga külön hangján, mely felelősségtel­jesen szociális és őszintén magyar.” katolikus hivatkozás A VÁSÁRHELYI TALÁLKOZÓRA -t­ A budapesti Magyar Kultúra kato­likus társadalmi és tudományos szemle legújabb számában Varga László doktor jézusrendi atya Tmi­dy Béla ető kor­mányelnöki beszédével foglalkozik s egy hierarchikus társadalmi rend elméleti el­képzelését szegezi szembe a jobboldali diktatórikus törekvésekkel. „Nem lehet ugyanis” — írja — „a hierarchia gon­dolatát úgy értelmezni, hogy egy politikai harcban összekovácsolt párt vagy érdek­szövetség a meghódított néppel korlátlan előjogokat szavaztasson meg magának és aztán föléje kerekedve, lelki és egyéb kényszer által ellenőrzés és gátlás nélkül, kénye-kedve szerint urakodjék milliók fölött. Semmi egyéb ez, mint a feudaliz­mus legrosszabb változata, mert igazi népi közösségről szó sem lehet ott, ahol a nem­zet nagy többsége szolgaságra fogott, alaktalan tömeggé nyomorítva, némán hordja egy kiváltságos rend zsarnoksá­gának igáját.” A cikkíró ugyan hierar­chikus értékrendet kíván, de olyant,­­ a­melyben a közösség szolgálatának mér­téke az egyetlen megkülönböztető jegy egyén és egyén között. Ilyen rendszerben a társadalmi előny a szociális teljesítmény függv­ényi, és csak egyéni tehetsége vagy közérdekű hasznossága révén emelked­­hetik valaki a többiek fölé. Varga László egy ilyen társadalom létrejöttét demok­ratikus összefogás alapján képzeli el, legalábbis erre vall, hogy — a Vásárhe­lyi Találkozó eszményképére hivatkozik. „Napjainkban” — írja — „elsősorban a személyi értékek hiánya sodorta válság­ba a társadalmat és a lappangó vagy nyílt forradalomból kilábalni amaz erkölcsi forradalom útján lehet, amelynek lénye­gét az erdélyi fiatal magyarok a Vásár­helyi Találkozón oly tökéletesen megfo­galmazták. E forradalom éle az egyénben hajóskodó bűnök ellen irányul, amelyek kollektív bűnökké sűrűsödnek, a közélet­ben.”­ ­* JÓKAI VÁLOGATOTT MŰVEI CSEHÜL -1- A prágai Borovy-kiadóvállalat Ma­­yerhoffer Gusztáv fordításában most je­lentette meg Jókai Mór híres regényét, a Lőcsei Fehérasszonyt A kötettel Jókai válogatott műveinek cseh díszkiadása kezdődik. A Borovy-cég a múltban már összesen tizennégy Jókai-regény cseh for­dítását adta ki s a cseh olvasóközönség táborában valóságos Jókai-kultuszt kez­deményezett. A Jókai-regények közked­veltsége a bírálók szerint részben arra is­­visszavezethető, hogy ezekben a regé­nyekben a mai Szlovákia régi nemesi vi­lága is megelevenedik, részben pedig Jó­kai romantikus patriotizmusa talál Sok megértésre a vadregényességet kedvelő hazafias cseh kispolgári olvasóközönség­ben. ] [

Next